"Liget, tele ötletekkel"
Születtek meghökkentő megoldások is a városligeti Múzeum Negyed épületeinek elhelyezésére kiírt nyílt ötletpályázaton. A beküldött negyvenhét pályázat közül csütörtökön sajtótájékoztatón mutatták be azt a tizenkettőt, amelyet a zsűri díjazásban részesített.
Az első helyen kiemelt három pályázat, a Philaemon 2003 Kft., a Triskell Épülettervező Kft. és a Kollektív Műterem Kft. anyaga nem tartozik a meghökkentő megoldások közé. Róluk is mindjárt beszélünk, de előbb néhány olyan pályázót említenénk, akik bátran mertek futurisztikus megoldást javasolni az öt múzeumépület elhelyezésére. Az egyik az Építész Stúdió Kft., amely a felvonulási tér helyén egy sávokban hullámzó, hosszú, zöldtetős formát képzelt el a leendő Nemzeti Galériának és a Ludwig Múzeumnak, míg más múzeumokat a Petőfi Csarnok helyén megépítendő, szintén zölddel fedett dombházba tervezett elhelyezni. A Napur Architect Kft. különös épületszalagja pedig az egész ligetet körbehullámozná három oldalról, s ebben a hosszú-hosszú házban követnék egymást sorban a múzeumok. Az igen látványos megoldásnak azonban nagy baja, hogy a liget szellőzését erősen korlátozná, ennek ellenére a pályázatot a II. helyezettek közé rangsorolta a zsűri. Szintén a második helyezettek közé került a Tarka Kft. munkája, amely viszont nem a széleken, hanem a park közepén mutat egy űrbázisszerűen szétágazó, zöldtetős épületet, amelybe beleférne mind az öt múzeum.
A nyertesek, vagyis az első helyre rangsorolt pályázók kevésbé mertek nagyot álmodni, ők a liget szélein elpötyögtetett épületekben gondolkodtak. Természetesen a leghangsúlyosabb ezek közül a legtöbbek által a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkára tervezett galériaépület. Itt lehet a Ludwig és a Nemzeti Galéria feltehető új otthona, melynek a pályázatban megadott alapterülete a legnagyobb, 40 ezer négyzetméter volt, ebből 18 ezer négyzetméter lesz a kiállítótér. Szintén kikristályosodni látszik a beküldött elképzelésekből, hogy a 21 ezer négyzetméter alapterületű, de csak 10 ezer négyzetméteres kiállítóterű új Néprajzi Múzeum a Kós Károly sétány és a Hermina út sarkára, a Magyar Zene Háza pedig a zajosabb parkszéltől beljebb, csendes helyen, a ligeti tó partján lévő úgynevezett Hungexpo területre kerülhetne. Mint Baán László, a Múzeum Negyed megvalósításáért felelős miniszteri biztos a tájékoztatón elmondta, ez kifejezetten a zsűri mellett dolgozó szakértői bizottság tagjának, Rockenbauer Zoltánnak a kérése volt. Az Építészeti Múzeum és a Fotográfiai Múzeum valószínűleg a liget nyugati oldalán kapna helyet. A végleges helyszíneket azonban még nem jelölték ki, a díjazott pályázatok ötleteit egy master planban, vagyis egy végleges tervben összegzik majd. Az már most látszik tendenciaként, hogy az öt múzeum a liget szélein, egymástól távolabbi épületekben, mintegy intézményi hálót alkotva ölelné körbe a lizsét. További hangsúlyos elemnek látszik, hogy a Stefánia út újra összekapcsolódik majd a liget úthálózatával és az összeköttetést egy kapu jellegű épület hangsúlyozná.
Több nyertes terven hangsúlyosnak tűnik (és a zsűri szerint is kívánatos) a Városligeti fasor tengelyének folytatása a parkban, szintén kapu jelleggel elhelyezett épületpárral a betorkollásnál. Valószínűleg újra megvalósul az itteni valaha volt körsétány, azaz a rondó is. Tehát nagyon úgy tűnik, hogy a fasor vonalát folytatva egy (hagyományokon alapuló) új főutcája, vagy fősétánya lesz a ligetnek egészen a mai Petőfi Csarnokig, pontosabban ami majd annak helyére épül. Ez a fősétány pedig egy rondóval indul, mely talán egy kerek szökőkút, egy kör alakú pavilon vagy virágágyás körül fut körbe (ahogy ez különböző terveken látszik). Több javaslat érkezett az Olof Palme Ház hasznosítására, esetleges bővítésére.
A pályázók legtöbbje újragondolta, részben rehabilitálta terveiben a park közlekedési hálózatát, például a Stefánia és az Andrássy út (vagy inkább a Hősök tere) „összekötését” - ha nem is az autósforgalom számára. A park közlekedése környezetbarát villamosok vagy kisbuszok üzembe helyezésével, esetleg mozgójárdával gazdagodna, s várhatóan lesz egy új megállója a földalattinak is a Hermina útnál. A mélygarázsok elhelyezésére pedig legjobbnak tűnik a '56-osok tere.
A bírálóbizottság követendőnek tartja a Városligeti-tó vízrendszerének megújítására és kiterjesztésére tett javaslatokat, egyáltalán a liget vízfelületeinek növelését. Alapvető elvárás a Vajdahunyad vár körülcsónakázhatósága, de látni lehetett olyan pályaművet is, amelyen a nagytóba nyúló félsziget egy csatornaszerű tóággal elválasztattatik a parttól, s így egy újabb, nagy szigetként jelenik meg. Többen rehabilitálnák a park egykori kisebb tavait, szökőkútjait. A park biológiai aktivitásának növelésére komplex tájépítészeti tervet tartanak kívánatosnak, olvasható a zsűri értékelésében.
A zsűri egyébként tizenegy tagból állt, elnöke maga a miniszteri biztos, társelnöke Nagy Ervin országos főépítész volt, tagjai között pedig több érintett múzeum vezetője, például a Kemecsi Lajos a Néprajzi éléről, Ritoók Pál, az Építészeti Múzeum vezetője, de a Forster Központot vezető Cselovszki Zoltán és az MMA-elnök Fekete György is.
A mostanára már Liget Budapest néven futó projekt következő lépése a nyílt, nemzetközi építészeti pályázat lesz az egyes épületek terveire, ezt 2013 végén írják ki. Az ötletpályázat bírálóbizottsága azt javasolja, hogy a kiírásban szerepeljen az a kitétel, miszerint a külföldi pályázók magyar építészirodák bevonásával pályázhatnak. (Mellesleg: a mostani pályázaton egy külföldi induló volt, egy kanadai iroda.) A negyed megvalósulási határideje továbbra is 2018.
Korábban az új múzeumnegyed városligeti elhelyezését élesen bírálta a Magyar Urbanisztikai Társaság, például a megengedettnél már jelenleg is magasabb beépítettség miatt. A győztes tervek tükrében: aggodalmuk nem volt egészen alaptalan. A pályázat kiírásakor a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata eleve bojkottot hirdetett – a jelek szerint felhívásukat kevesen fogadták meg.