Mert az óra feltalálói úgy építették, hogy az óramutató ugyanabba az irányba haladjon, mint az északi féltekén "működő" napóráké. Ha a feltalálók a déli féltekén éltek volna, ahol a napórák mutatója ellenkező irányba forog, így valószínűleg minden óra mutatója, jobbról balra haladna.

Miért állnak meg a pályaudvarok óráin a másodpercmutatók, amikor a teljes percet elérték?

Német pályaudvari órák rádióantennával, a braunschweigi atomóra  távirányításával működnek! A másodpercek kijelzéséhez, az órának  kiegészítő motorra van szüksége és ez nem rádióvezérlésű, hanem úgy van programozva, hogy 59 másodperc alatt 60 lépést tegyen meg. Ha tehát a másodpercmutató 59  másodperc elteltével ismét a 12. számon áll, megvárja, amíg a percmutató megkapja Braunschweig-ból a megfelelő impulzust. Ezt a percmutató átugrásáig tartó várakozási időt, nevezik a szakemberek   "késleltetett másodperc"-nek    ketyeg a világ legnagyobb órája?

Megkezdte működését a világ legnagyobb és legmagasabban fekvő toronyórája az iszlám legszentebb városában, a szaúd-arábiai Mekkában.    A mekkai "szent óra" 4 számlapjának átmérője egyenként 43 méter. Az óralapokat 90 millió színes üvegdarab díszíti. Mind a négy lapon olvasható a hatalmas Allah felirat!

A Szent Mekka-i Óra déli 12 óra után 1 perccel, a ramadán szent hónap első napján indult el Abdallah bin Abdel-Aziz király rendeletére. A 400 méter magasan, a világ második legnagyobb felhőkarcolóján, egyben a világ legnagyobb szállodáján kialakított óriásóra a szent város minden pontjáról jól látható. Az egyedülálló szerkezet zöld és fehér fényekkel szólítja imára a muzulmánokat, akik éjszaka 17 kilométerről, nappal pedig 11-12 kilométerről is láthatják a fényeket.     A Premiere Composite Technologies német cég tervezte óraszerkezet, az arab szabványidő (AST) szerint jár, ami 3 órával van a greenwichi középidő előtt. Szaúd-Arábia reményei szerint, az egész arab világ hivatalos időmérőjeként fog funkcionálni, s a világ másfél milliárd iszlám hívője hozzá igazítja majd az óráját -  fenyegetve ezzel a greenwichi középidő (GMT) és a Big Ben uralmát!.

Miként ketyeg az ember "belső" órája?

Átlag 0,1 mp-ig tart a nyugalomban lévő ember agyhullámainak rezgése, melyet százezer milliárd neutron vált ki. Csaknem minden testfolyamat ritmikusan zajlik, s óramű pontossággal állítják elő idejüket, meghatározván azt a ciklust, amelyben, gondolkodunk, eszünk, vagy alszunk stb. 3 mp. lenne az az  ütemegység, amely alatt tudatunk a jelent "megéli" egy kacsintást, egy csókot, egy verssort  -  és már is egy új "most" kezdődik!

Az idő érzékelése azonban napszaktól, testhőmérséklettől függően ingadozik. A reggel gyorsabban telik, mint az este, s a fogorvosnál töltött idő végtelennek tűnik! Az ember a napot 1 1/2 órás egységekben érzékeli, eddig vagyunk képesek koncentrálni. Ezután ránk tör az éhség, kávét kívánunk vagy hólyagunkat kell üríteni. Az alvásnak 90 p-es ciklusai vannak. Álmatlan szakasz után csukott szemű, gyors szemmozgással és élénk álmokkal járó periódus következik. Az ember 3 óránként szív levegőt az egyik orrlyukán, aztán vált, és a másikon át lélegzik. Az erő és a koncentráció kétszer jut napjában csúcspontra: reggel és este, kb. 8 órás távolságra egymástól.

A bennünk rejlő nappali és éjszakai ciklusok kereken 25 ó hosszan tartana, ha külső tényezők nem állítanák minden reggel nullára! Elsősorban a napfény vált ki hormonkaszkádot, mellyel a testet "ébrenlétre" kapcsolja, környezetéhez szinkronizálja. Szociális magatartásunk is befolyásolja pl. csörgő vekker! Aki óra nélkül, elszigetelten él, sötétben alszik (börtön), minden nap tovább fog aludni!

Más lények - méretüktől függően - más időrendben élik meg a napot. Az elefántok 12x2 ó-ban, az egerek 20-30 p-ig futkosnak, és ugyanennyi ideig nyugodtak.  az é.- dél  féltekén miért eltérőek az évszakok hossza?

Negyedéveink eltérő hosszúak: az északi féltekén a tavasz 92,8 napig, a nyár 93,6 napig tart, míg az ősz 89,8 és a tél csupán 89 napig! A déli féltekén mindennek a fordítottja igaz! A Nap földkörüli pályája nem kör, hanem ellipszis. Naptól való távolsága 147,1 és 152,1 millió km. közt ingadozik.

Bolygónk az északi féltekén, nyár közepén (júl.) van a naptól a legtávolabb. A Naptól való változó távolság miatt eltérő az évszakok hossza! A Föld, napközelben gyorsabban mozog pályáján, mint amikor távolabb van. Ezért északon néhány nappal hosszabb a nyár, rövidebb a tél. Ősszel hamarabb sötétedik!