Vancouver és környéke magyarjai október 29-én adóztak szabadságharcunk 57. évfordulójának. A város magyar légköre még három nap után is zsong a rendhagyó ünnepségtől, melyet Áder János köztársasági elnök és kísérete tett emlékezetessé. A Vancouveri Kulturális Egyesület felújított otthonában több mint kétszáz fiatal és felnőtt vett részt. Lettünk volna kétszer annyian is, megfelelő nagyságú helyiség esetében.

Gyönyörű napsütéses délutánon, a Forest Lawn Memorial Parkban koszorúzta meg az államelnök az 56-os emlékművet. Ábrahám Tibor, a Magyar Diaszpóra Tanács kanadai elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta: ,,Brit Columbia 56-os magyarjai magukkal hozták ‘56 szellemét, lelkületét, mítoszát, melyet hűen ébren tartanak ma is, a később érkezett nemzedékekkel együtt…”

Az esti program lenyűgözően gazdag volt. Lélekemelő volt a fiatalság, a gyermek és felnőtt népi tánccsoportok, az ugyancsak fiatal szavalók, szólisták hangulatos szereplése. Párdányi Miklós egyesületi elnök és programvezető (akit, társaival köszönet illet az ünnepség kivitelezéséért) meghatározása szerint, ,,Ez az egyesület, melyet az 56-osok létesítettek, azt a célt tűzte maga elé, hogy az itt élő magyarság a saját fedele alatt rendezhesse dolgait, s hogy fiataljai öt vagy tíz év múlva is beszéljék az anyanyelvet…” A fiatal táncosok derűt vittek előadásaikba, a felnőtt csoport pedig a népi tánc új elemeivel és tartalmával, az emberi hangulatok változásaival gyönyörködtették az ünneplőket. Vastapsot kaptak.

Megdöbbentően szép volt a zeneszerző Nagy Ferenc Októberi szél című nagylélegzetu szerzeménye, melyet Pozsár Katalin szólistával és Párdányi Miklós fuvolással adott elő, maga is szólista és gitáros szerepében.  Ugyancsak mély hatást keltett Hajdú Csaba, volt  nemzetőr, vallomásnak is beillő krónikája a forradami napokból.

Áder elnök beszéde jelentette az est fénypontját. A tekintélyt inspiráló államfő bizalomkeltően emlékezett az októberi forradalomra. Észak-Amerikai látogatása során öt helyen beszélt: Torontóban, Bostonban, San Franciscóban, Los Angelesben és Vancouverben. Minden alkalommal a nap megfelelő (Vancouverben az október 29-e) eseményeit ismertette. Megemlékezése autencitását az adta, hogy tankönyvek helyett főleg a korabeli vidéki sajtóból vette idézeteit. Ezt talán származástudatból vette a csornai születésű államfő.

Szerepünkről, eredményeinkről így vallott: ,,A Kanada által befogadott magyar közösségek tagjai megbecsülést vívtak ki maguknak és hazájuknak. Szüleink és nagyszüleink nemzedékeinek hiába nem sikerült akkor megváltoztatni a kommunista rendszert, a világ más lett a magyar nép 56-os forradalma után…”

A befogadó ország iránti köszönetét így foglalta szavakba:  ,,Nem véletlenül nyilvánította Kanada a saját nemzeti történelmi öröksége  részévé az 56-os magyarok befogadását…” Szívbéli köszönetét fejezte ki ,,a befogadó országnak és minden magyarnak, akinek személyes teljesítménye van abban, hogy a két nemzet tagjai mindig jó szívvel, megbecsüléssel és barátsággal nézhessenek egymás szemébe.”

A lélekemelő műsort ínyencségek fogyasztása közben baráti beszélgetés követte. Az elnököt és magyar nagykövetünket, Pordány Lászlót, másfél órán át nagy tömeg övezte. Mindenki beszélni igyekezett velük, érdeklődtek az otthoni társadalmi, politikai, nevelésügyi dolgok iránt, beszéltek az elnöknek dióhéjban életükről, jókívánságaikat tolmácsolva az ország sorsa további jobbúlása iránt.

Hasonló szeretettel fogadták az elnök bájos feleségét,  Herczegh Anítát. Mi is sorra kerültünk, szóltunk kulturális és szellemi eredményeinkről, s a két ország közötti kapcsolatok mélyítéséről. Szíven találtak bennünket Aníta asszony kedves szavai: ,,Mennyivel másabb így, személyesen megismerkedni a külföldön élő  magyarsággal…” Beszéltünk nagykövetségünk tagjaival, a nagykövet úr felesége, Csikós Mária asszonnyal, a kanadai magyar könyvgyűjtemények állapotáról, melyről Mária vitaindító cikksorozatot javasol.

Az államelnök szívélyesen szólt a soproni erdőmérnöki fakultásról, melynek 141 növendéke végzett a Brit Columbiai Egyetemen. Számos tagjával együtt töltötte az ebédet a Royal Yacht Clubban, melyet, az esti rendezvénnyel együtt, Molnár André, tb. főkonzul finanszírozott. Józsa László nyugalmazott kutató bemutatta az elnök párnak az egyetem kampuszán felállított monumentális székely kapuját. Victoriát Viszlai Éva és János, valamint Kováts Miklós képviselte.

Az ünnepség álhatatosságát növelte az a lélekemelő tény, hogy Áder János elnökünk óceánon inneni látogatását kizárólag nekünk, magyarjainak szentelte. Áldja Isten érte!