Hova kerül az óraátállítással megspórolt energia, és milyen hatással van a szervezetünkre a téli időszámításra váltás?

Amint azt az MNO is megírta, október 27-én vasárnap az órák – 60 perccel történő– visszaállításával át is lépünk a téli időszámításnak is ismert időszakba. A rövidebb nappalokat, hosszabb éjszakákat hozó időszakra való átállással mintegy 120 gigawattóra energiát lehet megspórolni – áll a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. közleményében.

Mi lesz a sorsa a megspórolt energiának? Hova kerül, ki kapja meg, és mely időszakok azok, ahol a legtöbbet/legkevesebbet fogyasztunk? A felmerülő kérdésekre Hackl Mónika, a Mavir kommunikációs vezetője adta meg a választ.

– Az óraátállítással megspórolt 120GW/h energia hogyan és miképpen oszlik meg a közületi és a civil fogyasztók között?

– Mivel az energiaellátás folyamatosan állandó, és nem csökken, így a konkrét kiszámolt energia mennyiség „kézzelfogható pluszként” nem jelentkezik a rendszerben, így „szétosztani” sem lehet a fogyasztók között, mint egyfajta jutalékot. Az óraátállítással megtakarított energia folyamatosan áramlik a rendszerben.

– Az év mely időszakában fogyasztjuk a legtöbb energiát, és miért? Melyik az az időszak, amikor a legkevesebb áramot fogyasztjuk?

– Fogyasztás szempontjából a kiemelkedő időszak november vége és december első két hete. Mivel ebben az időszakban hamarabb sötétedik, ezért a világítás korábban történő bekapcsolása és a téli hideg időjárásból adódó nagyobb fűtésigény szintén megpörgeti az órát, de a nagyvárosok karácsonyi  díszkivilágításainak használata is érezhetően dob a fogyasztásmérőn.

A kiugróan alacsony fogyasztással zajló időszakok általában az egy- vagy többnapos nyár eleji vagy nyár végi ünnepnapok és környékük, például pünkösd, augusztus 20. Mivel még vagy már nincs kánikula, így a klímaberendezések nem üzemelnek, amihez hozzáadódik a munka- és iskolaszüneti napok okozta kisebb energiafogyasztás. Alacsony terhelése van a karácsonyi ünnepnapoknak a többnapos iskola- és munkaszüneti napok miatt, de a statisztika „megérzi” a gyárak ünnepi leállását is.

Így hat az egészségre az óraátállítás

Az emberek jó része az óraátállítást szinte meg sem érzi – mondta el az mno.hu-nak dr. Faludi Béla neurológus, az Alvástársaság főtitkára. Ráadásul most az órákat visszaállítjuk, így hosszabbodni fog a nap – tette hozzá. Az alvás-ébrenlét ciklusunk érdekesen működik, mivel valójában nem 24, hanem 25 órás, úgynevezett szabadon futó körülmények között (ha nincs fényváltozás, hőmérséklet-változás, vagyis olyan tényezők nincsenek, amelyek beállítják a 24 órás ciklust).

A szakértő szerint az őszi átállást jobban tolerálja a szervezet, ugyanúgy, ahogy repülésnél az időzóna-átállást keletről nyugatra jobban viseljük, míg nyugatról keletre rosszabbul. A neurológus elmondása szerint egy óra ide-odatolódás más napokon is benne van a pakliban, gondoljunk csak arra, ha hétvégén részt veszünk valamilyen programon. Ennek ellenére dr. Faludi úgy véli, az idősek, a gyerekek vagy azok, akik az óraátállásra érzékenyebbek, hasznos, ha pár nappal, egy héttel előtte már készülni kezdenek. Az is sokat jelent, ha mondjuk fél órával jelen esetben később fekszenek le (a nyári időszámításnál pedig korábban).