Közös nyilatkozatot írt alá Ferenc pápa és Kirill pátriárka pénteken Havannában, ahol a két egyházfő többek között a katolikus és az ortodox egyház közötti párbeszéd további erősítéséről, a kereszténység és az egész emberiség jövőjéről, valamint a társadalom iránti felelősségről tanácskozott. Elítélték a Föld tartalékait felemésztő féktelen fogyasztást, és felszólítják Európát, hogy maradjon hű keresztény gyökereihez.

A havannai repülőtéren lezajlott mintegy két órás megbeszélés után a két egyházfő a tévékamerák nyilvánossága előtt aláírta közös nyilatkozatát. Az ünnepélyes aktus után megölelték egymást, majd sajtótájékoztatójukon röviden beszámoltak tanácskozásuk eredményeiről.

Kirill úgy fogalmazott, hogy a találkozó során kiderült: mindkét egyház felelősséget érez a társadalom, a kereszténység és a civilizáció jövője iránt.
Ferenc pápa is örömmel állapította meg, hogy megismerhették egymás álláspontját, és félszavakból is értették egymást. „Haladunk az egység felé" – mondta, és ezzel Kirill is egyetértett.

A két egyházfő óva intett az olyan európai integrációtól, amely nem tartja tiszteletben a vallási identitást, és felszólítják Európát, hogy maradjon hű keresztény gyökereihez.

Az európai integráció, amely véres konfliktusok évszázadai után vette kezdetét, nagy reményeket ébresztett sokakban, akik a béke és biztonság garanciáját látták benne – olvasható a nyilatkozatban.

A pápa és a pátriárka utalt rá, hogy más vallások is hozzájárultak az emberi civilizáció fejlődéséhez, ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy Európának hűnek kell maradnia keresztény gyökereihez.

Meg kell teremteni a békét Szíriában, Irakban és Ukrajnában, sürgős lépéseket kell tenni a közel-keleti keresztények védelme érdekében – hangsúlyozta Ferenc pápa és Kirill pátriárka a nyilatkozatban.

„A Közel-Kelet és Észak-Afrika sok országában egész családokat irtanak ki keresztény testvéreink soraiból, egész falvakat és városokat semmisítenek meg, ahol ők élnek. Templomaikat barbár módon lerombolják, szent helyeiket kifosztják, megszentségtelenítik" – hívták fel a figyelmet.

„Szíriában, Irakban és a Közel-Kelet más országaiban keresztények tömeges, fájdalmas kivándorlása tapasztalható arról a földről, ahonnan hitünk elkezdett terjedni, és ahol az apostoli idők óta éltek" – hangsúlyozták.

Sürgetőnek nevezték, hogy Ukrajnában felülkerekedjenek a vallási ellentéteken, s hogy felszámolják az ottani konfliktust, amely már eddig is rengeteg halálos áldozattal járt, az egész társadalmat pedig mély gazdasági és humanitárius válságba sodorta. Az ukrajnai konfliktus minden szereplőjét óvatosságra intették, a társadalmi szolidaritásra, a békét szolgáló lépésekre ösztönözve őket.

A dokumentumban többek között felszólítják az Ukrajnában működő egyházaikat, hogy fáradozzanak a társadalmi harmónia megteremtéséért, ne vegyenek részt a viszálykodásban, és ne támogassák a konfliktus további elmélyülését.

A féktelen fogyasztás felemészti a Föld tartalékait – hívta fel a figyelmet Ferenc pápa és Kirill pátriárka.

Különleges hangsúlyt helyeztek arra, hogy miközben a szegények tömegei a legalapvetőbb szükségleteiket sem tudják kielégíteni, az emberiség egyre nagyobb mértékű gazdagságot halmoz fel.

„Nem lehetünk közömbösek a gazdag országok ajtaján kopogtató migránsok és menekültek millióinak a sorsa iránt" – hangsúlyozta a két egyházfő a dokumentumban.

Kiemelték, hogy nagy szükség van az egyházak közötti párbeszédre, és az egyházi vezetőknek különleges felelőssége van „ezekben a nyugtalanító időkben". Ugyancsak fontosnak tartották megemlíteni a dokumentumban „a vallásszabadság nagy értékét".

A pápa és a pátriárka külön kitért arra, hogy „sok országban válságban van a család intézménye", amely „egy férfi és egy nő házasságán alapszik".