Majdnem ezer év után ül le egymással szembe ma a katolikus egyházfő és az orosz pátriárka. A katolikus és az ortodox egyház vezetője a nagy egyházszakadás, 1054 óta nem találkozott egymással. Kirill orosz pátriárka csütörtökön megérkezett Havannába, ahova már elindult Ferenc pápa is. Négyszemközt tárgyalnak majd néhány órán keresztül, éjjel pedig egy közös nyilatkozatot is kiadnak. A felek azért választották a találkozó helyszínéül Havannát, mert Ferenc pápa Mexikóba utazva a város repülőterén száll át, míg Kirill pátriárka épp hivatalos látogatáson lesz az országban.

Kirill orosz pátriárka már csütörtökön megérkezett Havannába, ahol történelminek minősített találkozót tart Ferenc pápával, a katolikus egyház fejével, majd körutat kezd Latin-Amerika két másik országában. A pátriárkát a havannai repülőtéren Raúl Castro kubai elnök, valamint állami és egyházi méltóságok fogadták.

Kirill a leszállópályán adott rövid nyilatkozatában kiemelte a sziget és Oroszország barátságának és együttműködésének hosszú múltját, és emlékeztetett rá, hogy negyedszer jár Kubában, bár csak most először az orosz egyház vezetőjeként. „Örömöt és jólétet kívánok a kubai népnek. Isten szeretete és kegyelme legyen veletek" – mondta. A pápával péntekre beütemezett találkozójáról nem beszélt. Ferenc pápa pénteken érkezik rövid megállóra ugyanerre a repülőtérre, a megbeszélést kétórásra tervezik, és utána közös nyilatkozatot adnak ki.
Kirill Raúl Castro elnökkel is tart egy hivatalos találkozót. Vasárnap Havannában misét mond orosz ortodox hívőknek, akik mintegy 15 ezren élnek a szigeten. Programjában van „a szovjet internacionalista katona" emlékművének a megkoszorúzása is. További útján Paraguayt és Brazíliát keresi fel.

Egyházi csúcstalálkozó a havannai VIP-váróban

A Ferenc pápa és Kirill orosz pátriárka közötti találkozóra február 12-én Kubában, Havannában kerül sor, a római katolikus egyházfő mexikói apostoli látogatása előtt. Az „egyházi csúcstalálkozót” mind a politikai vezetés, mind pedig a közvélemény nagy várakozása előzi meg. A találkozó hosszú tárgyalási folyamat eredménye: már II. János Pál, majd XVI. Benedek pápa is próbálkozott azzal, hogy az ortodox világ és a római katolikus világegyház vezetői között létrejöjjön a megbeszélés. A teljes cikket a Messzelátó blogon olvashatja el.

Ferenc pápa átölelné ortodox testvéreit

Nagyon boldog vagyok – ezekkel a szavakkal válaszolt Ferenc pápa arra a kérdésre, mit jelent számára a katolikus és az ortodox egyház számára a katolikus és az ortodox egyház számára közötti találkozó a csaknem ezeréves egyházszakadás után. A Corriere della Sera Egy olasz napilapnak adott exkluzív interjúban úgy fogalmazott: csak annyit mondtam, hogy szeretnék találkozni ortodox testvéreimmel, és szeretném átölelni őket.

Két év előkészítés

A nem nyilvános előkészítő tárgyalások két évig tartottak – mondta Soós Viktor Attila egyházjogász, aki szerint a mostani találkozó az egyháztörténelem egyik legnagyobb jelentőségű eseménye. Az, hogy egy asztalhoz ül a két egyház vezetője, két órán át tárgyalnak egymással, majd egy közös nyilatkozatot írnak alá, előremutató, és a párbeszéd felé való nagyon fontos lépés. Egy ilyen találkozótól nem szabad azt remélni, hogy ezer év más úton járása, a véleménykülönbségek eltörlése egyik pillanatról a másikra megtörténik – tette hozzá. A katolikus és az orosz ortodox egyház között ezer éven keresztül nem volt sem párbeszéd, sem találkozó, a közeledés az elmúlt ötven éve eredménye – fogalmazott Miklós Péter egyháztörténész.

A katolikus egyház és a nyugati kereszténység, valamint az ortodox egyház és a keleti kereszténység szakadása a XI. századra nyúlik vissza. 1054-ben az akkori pápa és az akkori konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen kiközösítették egymást. Ennek az érvényességét a kánonjogászok évszázadokon keresztül vitatták egyrészt teológiai alapon, Krisztus egyházának egységessége megbontható-e, másrészt egyházjogi alapon, hogy intézményeket ki lehet-e közösíteni vagy csak személyeket.

VI. Pál pápa és I. Athénagorasz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka első, 1964-es találkozója óta viszonylag rendszeres a kapcsolat a mindenkori pápa és a mindenkori konstantinápolyi pátriárka között, ugyanakkor az orosz ortodox pátriárkával eddig minden találkozási kísérlet meghiúsult.

Magyarország is szóba került mint találkozóhely

Szent II. János Pál pápasága alatt például még Magyarország, egészen pontosan a Pannonhalmi Bencés Főapátság is szóba került mint lehetséges találkozási hely – mondta Miklós Péter.

A találkozó komolyságát jelzi, hogy egy dokumentumot is aláírnak majd. Emellett szimbolikus jelentőségű is a pápa és a legnépesebb ortodox egyház vezetőjének találkozása: jelzi, hogy a keresztények képesek az összefogásra. A megbeszélés után pedig már nem lehet majd „elengedni a párbeszéd fonalát”, így a találkozót jó eséllyel újabb megbeszélések követik – fogalmazott Kránitz Mihály.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára szerint a nyugati és a keleti kereszténység közötti ellentét jogi eredetű. A legnagyobb probléma, hogy az ortodox egyházak nehezen tudják elképzelni, hogy Rómából helyezzenek ki egy püspököt mondjuk Ausztráliába. Az ortodox egyházak ugyanis egymástól független és egyenrangú egyházak.

Mindezek mellett gyanakvással nézik a nyugati kereszténység „liberalizálódását", a liturgiában, az öltözködésben vagy éppen az egyházi nyelvben. Úgy vélik: Keleten változatlan formában maradtak fenn a hagyományok.

Migránsok, szegények, környezetvédelem, keresztény erkölcsök

A két egyházi vezető találkozására azért most kerül sor, mert összefogásra van szükség a közel-keleti keresztényüldözés ellen. A mai összejövetelen vélhetően szó lesz a migránskérdésről is – mondta a PPKE tanszékvezető tanára. Ismerve Ferenc pápának az eddigi tevékenységét és prioritásait egészen biztos, hogy a világban vándorló sok millió ember kérdése előjön, a szegények szintén preferenciális alanyai az evangélium hirdetésének, előjöhet a környezetvédelem, és a keresztény erkölcsök képviselete – fejtette ki.