Hajdu Péter, Szűcs László, Lippner Tamás

 

Soha nem látott magyar sikerrel ért véget Európa legjobb nyilvános beszélőinek versenye Temesváron: a Toastmasters International fennállásának 92 esztendeje alatt először képviselheti hazáját magyar versenyző a washingtoni Világbajnokságon, Szűcs László személyében. Négy kategóriában osztottak díjakat, a magyar csapat két arany és egy bronzéremmel zárta a megmérettetést.

2016. május 13-14. között Temesváron került megrendezésre a Toastmasters International nyilvános beszélő és beszédértékelő Európa-bajnoksága. 14 ország legkiválóbb szónokai versengtek a helyezésekért két napon keresztül. A tét nem volt kicsi, hiszen a győztes kvalifikálta magát az augusztusi washingtoni Világbajnokságra, ahol majd kiderül, ki nyeri el a „World Champion of Public Speaking 2016” címet. A döntőbe még soha nem jutott ki magyar induló.

International Speech kategóriában 5-7 perces időkeretben kellett előadniuk beszédeiket a versenyzőknek, szabadon választott témában. Közel 600 fős szakértő publikum előtt szigorú szabályrendszer szerint folyt a küzdelem a zsűri kegyeiért. Számos egyéb szempont mellett a bírák figyelték a beszéd felépítését, szerkezetét, a hangjátékot, de értékes pontokat lehetett bezsebelni kiváló testbeszéddel vagy vizuális segédeszközök használatával is.
Szűcs László a bécsi Toastmasters Divízió Verseny megnyerésével kvalifikálta magát a versenyre. Pénteken magabiztosan túljutott az elődöntőn, majd szombaton délelőtt újra színpadra lépett angol nyelvű beszédével. A versenyen ez számít a királykategóriának, hiszen a győztes kap meghívást a világ legjobbjai közé. Óriási tapssal díjazta a közönség előadása végén, majd az esti Díjátadó Gálán kiderült: mindenkit maga mögé utasítva, a zsűrinél is elnyerte az aranyérmet.

Összemérték tudásukat német nyelven is a toastmasterek. A népes magyar szurkolócsapat itt Lippner Tamás fantasztikus diadalának örülhetett. Mi sem mutatja jobban sikerének súlyát, mint hogy anyanyelvi vetélytársakat – köztük Ausztria és Németország bajnokait – kellett megelőznie.

Szerves része a Toastmasters klubok kultúrájának, hogy konstruktív módon adnak visszajelzést a beszélőknek. A hazai delegáció éremkollekcióját angol nyelvű beszédértékelésével Hajdu Péter szépen csillogó bronzmedállal egészítette ki. Ebben a műfajban a versenyzők meghallgatnak egy felkészült beszélőt, majd 5 perc áll rendelkezésükre, hogy visszajelzésüket megszerkesszék. A szempontrendszer legalább olyan sokrétű, mint a beszédeknél, viszont itt 2-3 percbe kell belesűríteni a fejlesztendő javaslatokat és kiemelni a pozitívumokat.

Ezzel a három eredménnyel a magyar csapat soha nem látott sikert elérve, elsöprő fölénnyel nyerte Európa legjobb szónokainak éremtáblázatát!
Nyilatkozatok a versenyzőktől:

Szűcs László: „A beszédemre egy erős háttércsapattal és több verzió begyakorlásával készültem. Ezek közül az egyik az oxigénhiányos változat. 500m-es futások vagy 100 fekvőtámasz után mondtam el a beszédet. Arra készített fel, hogy bármi történjen is, tudjam folytatni. Az a pillanat, amikor kimondták a nevemet, elképesztő volt! Hirtelen nem tudtam, hogy a színpad felé induljak-e el, vagy megöleljek-e mindenkit, aki a magyar csapatból szurkolt nekem és buzdított? Sok visszajelzést kaptam azzal kapcsolatban, hogy még mi az, ami javítható, így most egy 3 hónapos intenzív felkészülési időszak kezdődik a washingtoni Világbajnokságra, ahol a világ 100 legjobb beszélője méri össze az erejét.”

Lippner Tamás: „Amikor az ember egy ilyen versenyekre készül, általában van mentora, vagy egy olyan coach, aki segít és így a gyengébb területeket fel tudtuk hozni, az erősségeket pedig kiemelni a beszédben. Azt a visszajelzést kaptam, hogy a beszéd könnyen emészthető volt, amit segített a humor és az önirónia. Ugyanakkor volt egy üzenete is, miszerint a gyerekkori álmainkat igenis meg tudjuk valósítani, csak bele kell vágni!”

Hajdu Péter: „A fő kihívás maga a feladat volt, nem pedig az angol nyelv. Meghallgattam egy beszédet és mindössze 5 percem volt összeállítani az értékelést, majd előadni azt. A visszajelzésre több iskola is létezik. Számomra a legfontosabb, hogy minél többet adjak a beszélőnek. Ha ez a fókusz megvan, akkor innen lehet építkezni. Emellett természetesen sokat kell gyakorolni. Annyira, hogy már ne legyen váratlan a váratlanban. Meg kell szokni ezt a szituációt.”

forrás: A Toastmasters klub sajtóanyaga