féljeteKoldulási tilalom bevezetésén gondolkodik a svéd kormány. A svédországi koldulás soha nem oldja meg a szegénység és kirekesztettség problémáját Romániában és Bulgáriában, nyilatkozta Ardalan Shekarabi miniszter.

Persze az oda érkezett családokét azért megoldja, aminek hatására újabb és újabb családok kerekednek fel és találnak svéd szinten nyomorúságos megélhetést a hideg északon.  A svéd szociális modell sem bírja már a terhelést, nyilván ezért jelentek meg a koldusok.
A kormány első lépésként a többi skandináv ország gyakorlatát tekinti át. Dániában az egész országra kiterjedő koldulási tilalom van. A norvégok is próbálkoztak, de a kormányon belül sem tudtak egyezségre jutni. Egyes önkormányzatok helyi döntéssel elrendelték a koldulás tilalmát, de állítólag csak egy településen maradt érvényben. A finn kormány is tárgyalt a kérdésről, de nem vezetett be semmit.

A svédeknek már Martin Valfridsson személyében koldulásügyi kormányzati koordinátoruk is van. A koldulás tilalma megakadt a jogászok torkán. Mi legyen tilos – kérdik. Kérni, vagy adni? Egyik sem jó megoldás. A lakosság fele a közvéleménykutatók szerint helyesli a tilalmat, negyede ellenzi, negyede meg nem szól semmit.

Ha kicsit hátrább lépünk, az egész dilemma mögött a szabadversenyre épülő kapitalizmus csődjét látjuk, hiszen mint minden versenynek, ennek is vannak vesztesei. A bolgárok és a románok közéjük tartoznak, a náluk élő cigányok hatványozottan. Nem csoda, hogy mintegy négyezer kéregető jelent meg Svédországban, többségük romániai cigány ember.