Véget ér a folyamat, amelyben Magyarország komoly erőfeszítések árán helyreállítja a szocialisták által megszüntetett külképviseleteket – nyilatkozta Németh Zsolt az MTI-nek. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a malajziai nagykövetség újranyitásának kapcsán beszélt a délkelet-ázsiai államokhoz fűződő kapcsolat erősödéséről.

Sikeresek voltak a malajziai magyar nagykövetség újranyitására irányuló kormányzati erőfeszítések, a nyitás a következő hetekben megtörténik, és ezzel véget ér a folyamat, amelyben a magyar diplomácia komoly erőfeszítések árán helyreállítja a szocialisták által megszüntetett külképviseleteket – jelentette ki hétfőn az MTI-nek telefonon nyilatkozva Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

Magyarország az utóbbi években tucatnyi külképviseletet nyitott újra Ausztráliától Kanadán át Délkelet-Ázsiáig, de a környező országokban is, hiszen Krakkóban, Eszéken is szükség volt erre – tette hozzá az elnök, aki a bizottság alelnökével, Csenger-Zalán Zsolttal együtt a testület képviseletében látogatott el Szingapúrba és Malajziába. „A tanulsága ennek az időszaknak az, hogy rendkívül költséges, ha egy ország bezárja a külképviseleteit, majd újranyitja azokat. Nemcsak anyagi értelemben – az sem jelentéktelen, hiszen nagyon komoly költségvonzatai vannak –, hanem inkább politikai értelemben, hiszen megrendül a bizalom, és azt utána helyre kell állítani. Meg kell tehát fontolnia azt egy országnak, hogyha be akar zárni egy külképviseletet” – szögezte le. Németh Zsolt Malajziára és Szingapúrra utalva hozzátette: „e két ország a két legfontosabb délkelet-ázsiai partnere Magyarországnak, a legkiterjedtebb a gazdasági, kereskedelmi kapcsolata velük”.

Középpontban Malajzia és Szingapúr

Szingapúrban találkoztak a partnerbizottságnak és a parlamenti baráti tagozatnak a vezetőjével, Malajziában pedig Dato Hamzah Zainuddin külügyminiszter-helyettessel. A bizottsági elnök hozzáfűzte, hogy Malajzia idén a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) soros elnöke, s az ASEAN kitüntetett partnere mind Magyarországnak, mind az Európai Uniónak. Hasonlóak a két országcsoport körülményei: mindkettő mintegy 500 millió lakosú, és úgy jellemezhető, hogy közepes méretű országok együttműködése nagyhatalmak árnyékában. Az ASEAN elnökségének nagyon ambiciózus elképzelései vannak, egyebek között létre akarják hozni idén a szervezet gazdasági közösségét, amely számos vonatkozásban hasonlít majd az Európai Unióra, különösen vámunió szempontjából.

Németh Zsolt elmondta azt is, hogy Magyarország a jakartai nagykövet személyében nagykövetet rendel az ASEAN mellé, de minden egyéb módon is próbálja segíteni az ASEAN tevékenységét. Az elmúlt években például Magyarország felajánlott 300 felsőoktatási ösztöndíjat, és bízik benne, hogy hamarosan meg tudja kötni azt a keretmegállapodást, amelynek alapján az ASEAN felhasználja ezeket az ösztöndíjakat. Abban a vonatkozásban is fontosak a párhuzamok, hogy hasonlóan az európai országokhoz, az ASEAN-tagországok is szeretik maguk intézni ügyeiket. „Hangsúlyozta a külügyminiszter-helyettes és én is, hogy példának okáért az ASEAN-országok maguk akarják rendezni Kínával a vele fennálló konfliktusukat a Dél-kínai-tengeren, és ehhez várják a mi támogatásunkat. Így Európa is törekszik arra, hogy megoldást találjon az orosz–ukrán válságra, mert kiemelt szerepet kell betöltenie a megoldásban” – jelentette ki a külügyi bizottság elnöke.

MTI