Magyarország Barátai

Magyar Krónika, 2015.május 21.

Miska János

Ez év május 8-9-én tartotta a Magyarország Barátai Alapítvány (MOBA) második konferenciáját. Az anyaországi tagok mellett 35 ország küldte el magyarjai színét-javát a budapesti pompás Vigadóba, hogy megvitassák hazánk külföldi fogadtatását, s körvonalazzák az állampolgárok feladatát az oszág jövőjét illetően. Kanadát Bede-Fazekas Zsolt, Feszty Dániel, Kez Tóny, Kovács Gyula, Miska János, Pungur József és Vaski Gábor képviselte.  A programot  kerekasztal-beszélgetések, vitafórumok, és három országos egyéniség, az államelnök, a miniszterelnök és az igazságügyminiszter beszédei alkották, ez utóbbiak a világot érintő klímaváltozás, az ország eredményeit hirdető szerepünk, s az alaptörvény megszületését illetően.

Az első konferenciához hasonlóan, ez alkalommal is Áder János országelnök és Anita asszony fogadott bennünket. A Sándor Palota Tükörterme ez alkalommal kicsinek bizonyult a kétszázat meghaladó gyülekezet befogadására. Így mindnyájunk örömére, a napfényben úszó, csodálatos kilátást nyújtó udvaron élveztük az itókákkal, inyencségekkel telített fogadtatást. Áder elnök szeretettel üdvözölte a jelenlévőket, s elismeréssel nyugtázta a diaszpóra magyarsága eltökélt szándékát, amiért sokszor  hitet tett az anyaország igaza mellett. S arra buzdított bennünket, hogy segítsünk minél több, hazánk barátait  méltató tagot szerezni a MOBA-nak. Bár némi aggodalmai vannak az iránt, hogy jövőre vajon hol fogadhat bennünket, ha már a tágas udvart is kinövi számunk. Vizi E. Szilveszter elnök erre azt felelte tréfásan, legyen ez az államelnök gondja. Áder elnök felkérte a MOBA tagságát, hogy támogassák Al Gore volt amerikai alelnök klímavédelmi mozgalmát minél nagyobb számú aláírók gyarapításával. Áder János felajánlotta a magyarság támogatását a párizsi konferencia értelmében a Föld megmentése érdekében.
Vizi E. Szilveszter megköszönte az elnöki fogadtatást, s fémjelezte, hogy a MOBA egyik feladata a tagság ébrentartása az ország eredményeit illetően. Az ismeretszolgáltatással az a célja, hogy pártatlanul informálja a diaszpóra magyarságát az országot érintő dolgokban, s ismertesse a nemzetet a diaszpóra magyarsága eredményeiről. Az első kerekasztal-beszélgetésen Magyarország külföldi imázsát vitatta meg angol nyelven Feszty Dániel, kanadai egyetemi tanár, Christopher Long, volt brit diplomata és John O’Sullivan újságíró, Ablonczy Bálint moderátorral. Elhangzott, hogy a világsajtó fogadtatása vegyes, pozitív és negatív. A kormány új utakat kereső szolgálatát néha kételkedve fogadják a külföldi lapok (Feszty). Általában véve azonban Long és Ó’Sullivan úgy találta, hogy a nyilvánvaló kételyek mellett, mint a nagyhatalmakkal vitába keveredő dolgaink ellenére a magyarság eredményeit a tudományokban, kultúrában, innovációban elismeréssel fogadja a világ.   Megnyugtató, hogy az átlagolvasóra kevés hatással van a sajtó előiítélete (Feszty). A brit tagok úgy látják, hogy a magyar bevándorlók szívesen látottak Nagy Britanniában, mert igyekeznek beilleszkedni, s  hozzájárulnak az ország gazdasági és kulturális élete előrevitelében.
Trócsányi László igazságügyi miniszter előadásában ismertette a 2011-ben megszületett alaptörvényt, mint az első ilyen alkotást az újabbkori világtörténelemben. Ezért nagy elvárások, igények övezték világszerte. Beszélt múltbeli és jövőbeli alkotmányról, a kik voltunk, kik vagyunk és kik leszünk elméletről. Szólt számos tételről, amelyeket az alkotmány megalkotóinak figyelembe kellett venniük - hogy diaszpóra nép vagyunk, s a magyar kormánynak felelősséget kell vállalnia a külföldi kisességben élő honfitársakért. Ez nyilvánvaló negatív fogadtatásban részesült sok állam berkeiben. Figyelembe kellett venniük az alkotmány megalkotóinak a család fontosságát, a munka szerepét a társadlomban, a közmunkaintézményt, a piacalapú munka fontosságát és számos más fogalmat, amelyek a korábban megalkotott alkotmányokban nem szerepelhettek.
A második kerekasztal-beszélgetésben, hogy milyen legyen Magyarország témáját Bogyay Katalin, az ENSZ magyarországi nagykövete, Baán László, miniszteri biztos és Bienerth Gusztáv, az Olimpiai Védnöki Testület tagja vizsgálta. Felemelő hangulatú dolgokról szóltak. Megállapították, hogy a magyarságot elismerten tehetséges népnek tartja a világ. Eredményeink propagálására azonban új lehetőségeket kell találnunk (Bogyay). Kudarcaink ismertetésében eredményesebbnek tűnünk, mint eredményeink tudatosításában (Baán, aki nagy eredménynek tartotta, hogy harminc éves volt, amikor végre előszőr magyar lobogót látott szülőhazájában). Szóltak az előadók a magyarság jelleméről. A világ szemében alkotó, cselekvő népnek számítunk. Midig csinálunk valamit. Az alkotás vágyát őrizzük meg magunkban  (Bogyay). A nevelés fontossága a családra és az intézményekre hárul. Neveljük az ifjúságot, hogy identitástudatuk elfogadható legyen számukra. Szó esett a nyelv fontosságáról, mint összekötő elemről. A sport szerepéről, mely a finnek mellett elit népnek avat bennünket (Bienert).

A konferencia fénypontját jelentette Orbán Viktor beszéde. A múlt évi tapasztalatok alapján a tagok nagy elvárásokkal néztek a miniszterelnök szerepe elébe. Nem csalódtak. Elmondta a kormányfő, ahhoz, hogy sikeresek legyünk az életben, biztos és kiszámíthatónak kell lennünk ebben a kiszámíthatatlan világban. Egyetlen problémát sem szabad tabuként kezelnünk. Életfelfogására oly jellemzően hangsúlyozta, hogy az ,,ideológiai rögeszmék” helyett  valóságos problémákkal kell foglalkoznunk. Saját válaszokat kell találnunk a bennünket foglalkoztató gondokra. Túl kell látnunk hazánk és Európa határain. Nyitottan és fogékony lelkülettel kell tekintenünk a világ dolgaira. Figyelmeztetett a jelenségre, hogy a világgazdaság központja újabban Keletre tevődik át. Az Európai Unió bizonytalannak látszik saját dolgait illetően. Szócsatákra tölti idejét, mialatt a Kelet cselekszik. Megemlítette, hogy öt évvel ezelőtt kormánya jó uton indult el. Megvédte igazunkat, leküzdötte a gazdasági válságot, s megannyi törvényhozással elérte, hogy negyedszázad után egyenrangúak lettünk a legjobb országokkal.

A program fénypontja a kérdés-felelet volt. A miniszterelnök a spontán kérdésekre is felkészülten, alaposan válaszolt. Meggyőző, részletekre kitérő válaszai tele vannak élettapasztalattal, bölcsességgel, közvetlen módszerrel és üde humorral. Élvezi a kitevés minden percét. Magával ragadja hallgatóit. Jelenléte folytán büszkének érzi magát, felfrissül benne magyarságtudata. Kérdezték az ország imázsáról. Az országos innovációról. A hazánkat ért bírálatokról. Népirtásról. Mindezek elviseléséhez erő kell, mondotta. Türelmesnek, intelligensnek, meggyőzőnek kell lennünk.
A konferencia befejező részét jelentette a közgyűlés-szerű megbeszélés. A tagok elmondták elvárásaikat, elismerésüket és javaslataikat a MOBA ügyvitelével kapcsolatban. A hozzászólások egy része türelmet igényelt, de általában építő javaslatokkal illették a kuratórium tagjait. Minden elismerést megérdemel munkájuk. Köszönet illeti a fiatal virtuózokat, Gyöngyösi Ivett zonogra-, Demeniv Mihály harmonika-, és Lugosi Dániel klarinetművészt lélekemelő játékukért. Hasonlóan, a Magyar Népzenei  Nagykövetséget újitásokkal telített programjáért. Várjuk a harmadik konferenciát!