Új Kiáltó szóra van szükség, de önvizsgálatra és öngyógyításra is, nem várhatjuk mástól a segítséget, megmaradásunk csak akkor lehetséges, ha mi magunk teszünk, dolgozunk érte – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi Trianon-megemlékezés legfontosabb üzenetét a rendezvény díszszónoka, Tőkés László.

A zuhogó eső dacára is összesereglett két-háromszáz helybeli az Erzsébet parkban tegnap délután fél hatkor, a trianoni diktátum aláírásának időpontjában felcsendültek a központi templomok harangjai, majd egymást váltották az ernyők alá kényszerült szónokok. Elsőként Gazda Zoltán idézte fel a történelmi igazságtalanságot és máig ható következményeit, majd Farkas Balázs csíkszeredai konzul szólt az összefogás, összetartozás jelentőségéről.

A fiatalok üzenetét Csíki Loránd (Hat­vannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom), Mihály István (Erdélyi Magyar Ifjak) és Bálint Betty tolmácsolta: mindennap eleget kell tennünk küldetésünknek, ha erős Székelyföldet akarunk, anyagiakban, erkölcsiekben, szellemiekben értéket kell hozzátennünk a magyar nemzet értékeihez, illetve ha valamit el akarunk érni, azt magunknak kell kiharcolnunk – mondották.

A Magyar Polgári Párt által szervezett rendezvényre hivatalos volt az RMDSZ és az EMNP is, előbbinek néhány képviselője jelen volt, de nem szólaltak fel, a néppártosok nevében Czegő Zoltán mondta el a trianoni igazságtalanság kapcsán megfogalmazott gondolatait, az MPP szónoka Bálint József volt. Versekkel, énekkel gyermekek színesítették a megemlékezést, az előkészítő osztályos Bács Tímea két ízben is szavalt, Szabó Fruzsina népdalokat énekelt, Babits Mihály versét Kovács Emese mondta el.

Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a trianoni gyásznaphoz illő zsoltárral kezdte ünnepi beszédét, amellyel a hazáért, a szabadságért, nemzetünk egységééért és Erdélyországért vívott küzdelmeinkre emlékeztetett. Mint fogalmazott, különösen illik ez az ige Sepsi­szentgyörgyre, Székelyföldre, hiszen az évszázadok során ezekben a küzdelmekben oroszlánrészt vállaltak a székelyek.

Trianon gyásznapja nem csupán veszteségeinkre emlékeztet, hanem az ige szellemében arra is, hogy szembe kell szállnunk sorsunkkal, újjá kell építenünk, amit lerombolt a történelem – mondotta. Felidézte, hogy 1918 novemberében egy többszörösen vesztes helyzetben a cselekvő hazaszeretet jegyében alakította meg Budapesten Jancsó Benedek és Ugron Gábor a Székely Nemzeti Tanácsot, menteni próbálták a menthetőt, és példájuk napjainkban is üzenetet hordoz, „Ilyen értelemben helyénvaló, hogy ne csak gyásznapról, de a nemzeti összetartozás napjáról beszéljünk, a rosszat is javunkra kell felhasználnunk” – mondotta. „1921-ben Kós Károly és társai Kiáltó szavukkal próbálták felrázni letargiába esett nemzetünket, hogy ne hátráljanak, ha élni akarnak, dolgozzanak és cselekedjenek. Most is új Kiáltó szavakra van szüksége a múlt században kivérzett, a kommunizmus által tönkretett, fogyatkozó, elvándorolt, erőtartalékaiban és utánpótlásában meggyengült erdélyi nemzeti közösségünknek” – hangsúlyozta Tőkés László, új Kiáltó szó kell Trianon sebeinek begyógyítására, következményeinek teljes felszámolására, talpraállásunk és felemelkedésünk érdekében – mondotta.
Kitért arra is, hogy nem szabad csak a nagyhatalmakat kárhoztatni Trianonért, de szükség van az „önkéntes Trianonunkért járó önvizsgálatra és önkritikára is”, hiszen magatartásunkkal, tétlenségünkkel, közönyünkkel, viszálykodásainkkal, tehetetlenségünkkel csak tetézzük a kívülről ránk szakadt nagy bajt, szembe kell néznünk azzal például, hogy a fogyatkozó gyermekvállalási kedv sokkal nagyobb öncsonkítást tesz bennünk, mint bármilyen határmódosítás. „Nézzünk magunkba, mert nem segíthet rajtunk az Isten, ha mi magunk adjuk fel önmagunkat. Nekünk is meg kell tennünk a magunkét, mert egyébként kiüresedik a lelkünk, kiüresednek ezek az erdélyi sorsmetaforák és kiüresedik maga Erdély is. Mind­annyian odaleszünk, és meg is érdemeljük.

Nincs helye az állathős igéknek, nincs helye nagyotmondásnak és fogadkozásoknak, sem az erdélyi, sem a székely romantikának, sem magyarkodásnak vagy székelykedésnek. Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, megálljt kell parancsolnunk az elvándorlásnak, haza kell segítenünk elvándorolt erdélyi testvéreinket, csatasorba kell állítanunk az itthon lévőket, véget kell vetnünk a demográfiai humán katasztrófával fenyegető népességfogyásnak, fel kell vennünk a harcot az asszimilációval, a mesterséges beolvasztó politikával, a megmaradás, a gyógyítás, az építés olyan stratégiáját kell kidolgoznunk és életbe léptetnünk, amely a nemzeti összetartozás tudatával és testvéri szeretetével, valamint a nemzeti önrendelkezés, az autonómiai erkölcsi és politikai igényével és akaratával odavezet, hogy saját kezünkbe vesszük sorsunkat” – jelentette ki Tőkés László.

A sepsiszentgyörgyi Trianon-megemlékezés a parkban lelkészi imával és himnuszainkkal zárult, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselői este fél nyolctól felvonulást tartottak, a közös temetőben a világháborús emlékműnél rövid beszéddel, versekkel idézték fel a 95 évvel ezelőtti történéseket.