Igen jelentős eseménnyel kezdődött a július az edmontoni magyar házban. Az Edmontoni Magyar Kultúrkör székhelye ezúttal a Nyugat Kanadai Székely Magyar Kulturális Egyesület megalakulásának alkalmából rendezett mintegy másfél órás ünnepségnek adott otthont július 6-án, vasárnap délután.

Ez az új, a székelyek és magyarok összefogását célzó egyesület a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, illetve Szenthe Anna, a Diaszpóra Tanács Kanadai elnökének kezdeményezésére jött létre. Az elnöki posztot Székely Zsolt tölti be, aki ezen a délutánon a házigazda szerepét is magára vállalta. Az ünnepség ugyanakkor nem jöhetett volna létre Mihály László, Sepsiszentgyörgyről származó kanadai vállalkozó nagylelkű támogatása nélkül, aki feleségével együtt érkezett a magyar házba. Székely Zsolt külön köszöntötte a Magyarországról, illetve Székelyföldről érkezett vendégeket: Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, aki beszédével is megtisztelte a hallgatóságot és Dabis Attila külügyi megbízottat; valamint a kanadai magyarság helyi képviselőit: Szenthe Sándor tiszteletbeli konzul urat, Szenthe Annát, a Diaszpóra Tanács Kanadai elnökét és a Kanadai Magyar Kulturális Tanács alelnökét, Nt. Dr. Pungur József lelkész urat, Dr. Berkes Zoltánt, a Corvin Történelmi Társaság elnökét és Toldy Évát, az Edmontoni Magyar Kultúrkör elnökét.

Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács képviseletében érkezett Edmontonba. Ez a Tanács Székelyföld őshonos közösségének, a székelységnek közképviseleti testülete. Elsődleges céljuk a székelység nevében igényelni és elnyerni a történelmi terület autonómiáját, és képviselni a népcsoport érdekeit. A Tanács célja továbbá közvitára bocsátani, véglegesíteni, és elfogadtatni Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét. Ezt később a jóváhagyás végett Románia Parlamentje elé is szeretnék terjeszteni.

Azonban a Székely Nemzeti Tanács ma ismert, komoly, működési struktúrájának kialakulásához és hogy törekvéseiket a megfelelő színtereken elő is tudják terjeszteni, hosszú út vezetett. Izsák Balázs, korábban RMDSZ tag és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács jegyzője, a 2003-ban alakult Székely Nemzeti Tanácsnak először alelnöke volt, majd 2008 óta az elnöke. Az elmúlt öt és fél év eredményeiből röviden felvázolható: a 153 székelyföldi önkormányzat 851 települése közül 180-ban megalakultak a székely tanácsok, a küldöttek száma pedig a kezdeti 97-ről immár 230-ra emelkedett.

Az SZNT-vel és a magyar kormány nemzetpolitikájával összhangban hasonló célokkal alakult meg a Nyugat Kanadai Székely Magyar Kulturális Egyesület is. Egyszerre biztosítja támogatásáról a székely népet, és követel igazságot a számára. Ezzel a szimbolikus összefogással hirdetik a kanadai magyarok, hogy a magyar nemzet egyesítése nem csak az Európában élő emberek számára fontos, de a tengeren túl élőknek is. Továbbá büszkén hirdetik, hogy a közös cél kovácsolta össze őket, és ennek az összetartozásnak magyarságtudatuk a legfőbb mozgatórugója.

Az eseményre köszöntő levelet küldött Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke, melyet Szenthe Sándor konzul úr tolmácsolásában hallgattak meg a jelenlevők. A házelnök is kifejtette, hogy a frissen megalakult egyesület sikerének titka az összetartozásban rejlik, és hogy rengeteg közös munka vár ránk, amely reményt adhat a következő magyar nemzedék számára. Szintén levélben üdvözölte az egyesület létrejöttét Potápi Árpád János, nemzetstratégiáért felelős államtitkár is, amelyet Szenthe Anna olvasott fel. Az államtitkár úr hangsúlyozta, hogy a Nyugat Kanadai Székely Magyar Kulturális Egyesület megalakulása is a székelység túlélőképességét bizonyítja, amely tiszteletet érdemel. A magyar nemzetet egy nagy fához hasonlította, melynek ágai bár nagyon messzire nyúlnak, mégis minden ága ugyanahhoz a gyökérhez tartozik, egy helyről táplálkozik. Izsák Balázs beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a demokráciában az emberek gyakran hajlamosak megfeledkezni olyan nemzeti problémákról, amelyek (jelen esetben) a székelység kapcsán ugyanúgy fennállnak, mint a korábbi időszakokban, így például, hogy Székelyföldet még mindig be akarják olvasztani egy román többségű régióba. Az ilyen és ehhez hasonló negatív folyamatok megállításához nemzetközi együttműködésre van szükség. Izsák úr ezután azzal a kérdéssel fordult a jelenlevőkhöz, hogy a kanadai magyarság vajon ki tudna-e állni ezer fővel a székely ügy mellett. A válasz egyértelmű igen volt.

Az edmontoniak ünnepi műsora ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetett a székelység kulturális örökségeire is, melyeknek ápolása és a fiatalabb generációknak való átadása nagyon szépen megmutatkozott ezen a délutánon. Wass Albert versek, székely népdalok hangzottak el, melyet hegedűszó kísért; a „Csárdás” táncegyüttes erdélyi táncokkal kedveskedett a résztvevő közönségnek. Az emelkedett hangulat bizonyítéka volt az a néhány elmorzsolt könnycsepp és állótaps, amely egy-egy műsorszámot követett. Az ünnepség egyik fénypontja ugyanakkor a székelyzászló megáldása volt, melyet a székely megmaradásért ajánlott imával és könyörgéssel egybekötve Dr. Pungur József lelkész úr végzett el. A székelyzászló a magyar nemzeti lobogó mellett, a magyar ház nagytermében kapott méltó helyet.
A jeles alkalomra összegyűlt magyarok pezsgővel koccintottak az újonnan megalakult Nyugat Kanadai Székely Magyar Kulturális Egyesület sikerére.

Az Edmontoni Magyar Kultúrkör védnöksége alatt működő új szervezet, akárcsak a székely lobogó, egyszerre hordozza magán az
ősiség, az összetartozás és a jövőbe mutates szimbólumát.
Pretz Lilla és Chrobák Ádám
(Nemzeti Regiszter)