A német és a nemzetközi sajtóban Magyarországról szóló tudósítások számos sajtóorgánum esetében részben hiányosak, egyoldalúak, és olykor tartalmilag is hibásnak minősíthetők, ennek következtében pedig torz kép alakul ki az olvasókban Magyarországról – állapította meg a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) egy Berlinben bemutatott elemzésében.

A tekintélyes kutatóintézet Magyarország a médiában 2010-2014 – Kritikai észrevételek a sajtótudósítások kapcsán című kutatási programjának zárójelentése szerint a tudósításokból kibontakozó „torz képet" a német politikai közélet „egyre inkább magáévá teszi", holott „Magyarország továbbra is szabad és demokratikus jogállam, amelyben a sajtó nem szenved cenzúrától, az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége adott, az Orbán-kormány pedig nem támogatja az antiszemitizmust".

A DGAP Magyarország kutatócsoportjának elnöke, Klaus von Dohnanyi egykori német szövetségi oktatási és tudományos miniszter, volt hamburgi főpolgármester, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa a tanulmány bemutatóján a 2013 közepén kezdett munkáról szólva kiemelte, hogy független szemlélettel, és magyar és német szakértők bevonásával elemezték a Magyarországról szóló tudósításokat.

Elsősorban a német sajtóban megjelent, Magyarországgal szemben kritikus tudósítások meghatározó állításait vizsgálták, és ennek során kilenc fő témakört – köztük a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása, a választójog, az antiszemitizmus és a hajléktalanság – azonosítottak. Hangsúlyozta: megállapították, hogy „tarthatatlanok" a tudósításokból kibontakozó „központi kritikai állítások".

A rendezvény vendége, Boris Kálnoky, a Die Welt című német konzervatív lap Magyarországgal is foglalkozó tudósítója rámutatott, hogy a DGAP elvégezte azt a munkát, amelyet az újságíróknak kellett volna, hiszen a munkacsoport „a valóságot kutatta", feltárta és ellenőrizte a témát tekintve releváns adatokat, megkérdezett szakértőket, majd megállapításait közérthető formába öntötte és megjelentette.

Boris Kálnoky úgy vélte, hogy az angol és a francia nyelvű sajtóval szemben a német nyelvű sajtóból az olvasó „nem kap korrekt tájékoztatást" Magyarországról, és esetenként „tiszta hangulatkeltés" mindaz, ami megjelenik, bizonyos témákról, így a magyarországi antiszemitizmusról szóló tudósítások pedig többet mondanak el a németekről, mint a magyarokról.

A nagyjából 60 érdeklődő, köztük diplomaták és kutatók részvételével tartott rendezvényen Boris Kálnoky elmondta, hogy a nem megalapozott és indokolatlanul heves bírálatok végeredményben „Orbánt erősítik", ezért az ilyen tartalmú tudósítások szerzői valójában „Orbán választási segédcsapatát" alkotják. Kiemelte, hogy a Németországból érkező bírálatok miatt Magyarországon „végtelen csalódottság és keserűség" jelent meg a németekkel kapcsolatban.
A DGAP kutatásáról készült jelentés szerint „mivel a tudósításokban sokszor hibák, kihagyások és politikai elfogultság keveredik, nem derül ki belőlük, hogy egyrészt mennyiben sértik meg valójában a magyarországi folyamatok az európai demokratikus alapértékeket, másrészt melyek azok a jelenségek, amelyek csupán eltérnek például a Németországban megszokott viszonyoktól".

A megszokottól eltérő jelenségeket nem lenne szabad „sem antidemokratikusnak, sem az európai értékekkel szembenállónak bélyegezni, hanem az állami szuverenitás elvét tiszteletben tartva el kellene fogadni őket" – hangsúlyozta a kutatócsoport.

A DGAP honlapján is megjelent kutatási jelentésben foglalt ajánlások szerint a tudósítások minőségén javítani lehetne egyebek mellett azzal, ha az újságírók alaposabban ellenőriznék az információkat és az aktuális ügyekben politikailag független szakértőket kérdeznének meg, illetve ha „a Németországban is közismert magyar értelmiségiek", valamint a kivándorolt magyarok körén kívül „az adott témák szakértőit is megkérdeznék az egyes ügyekben".