Lesz-e megegyezés a görög ügyben? Megnyugtató és félelemkeltő hírek szónak arról, mi lesz a görög fizetésképtelenség következménye. Tisztán látni nehéz, s csak remélni tudom, hogy a következmények minket magyarokat csak közvetve és ezáltal felpuhultan érintenek. Pillanatnyilag az Unió részéről megoldás közelinek látszik a kérdés, viszont az IMF kezdte kötni az ebet a karóhoz, mondván, hogy a görög vállalások túl puhák.

Újságírók pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy négy tagállamban parlamenti vita is lesz a megegyezésről, háromban, ez Németország, Finnország és Észtország, szavazni is kell az érvényességhez. Bármelyik ország meg tudja akadályozni, hogy az egyezség létrejöjjön.
A legnagyobb akadály viszont talán maga a görög parlament, az ő hozzájárulásuk nélkül el sem indulhat a folyamat, márpedig többen kételkednek a megszorítások eltörlésével hatalomra jutott képviselők igen szavazatában.

Emlékszel arra a butuska viccre, hogy a négy evangélista a következő három: Péter és Pál. Ez jutott eszembe, amikor a fentiekről az alábbi hírt olvastam: At least four EU countries - Germany, Finland and Estonia - are required to vote to validate a deal, while the Dutch Parliament will at least hold a debate and maybe a vote. Ez magyarul annyit tesz, hogy a megegyezés érvényesítéséhez legalább négy EU országban, Németországban, Finnországban és Észtországban szavazni kell, míg a holland parlamentben legalább vita lesz, és talán szavazás is.
Picurka furcsaság, de azt látom benne, hogy kezd mindenkinek elege lenni a görög ügyekből. Még csak annyit teszek hozzá, hogy amennyiben ezt a június 30-át a görögök megússzák, még szó sincs a probléma megoldásáról. Csupán a döglött lovat taszigálják tovább.
Érdemes visszagondolni: Gyurcsány hasonló helyzetbe lökte az országot, mint a görögök a magukét. A rendbetétel kétes dicsőségét átengedte Bajnainak, aki később megpróbált a Haza Megmentője pózban tetszelegni, de ezt kevesen vették be. Azóta pedig úgy mászunk kifelé a gödörből, hogy annak megásói kéjesen püfölik felbukkanó fejeinket.
Hogy lesz ebből az oly igen kívánatos nemzeti egység?

------------------- -------------------- ------------------- -------------------- --------------------

Elképeszt az a huzavona, ahogy a görög adósságról tárgyalnak. Mintha Fekete Pétert játszanának a felek. Talán már nem az számít, hogy mi lesz a megoldás, hanem az, hogy kinek a hibájából nem lesz. Az sem kizárt, hogy minkét fél arra számít, hogy a megegyezés kényszer miatt a másik engedni fog. De van-e megegyezés kényszer?

A mi számunkra azt kell tudatosítani, hogy a hitelezők, s közöttük első helyen az IMF a vállalkozások érdekeit védi a lakosság kiszolgáltatott részével szemben. Nagyobb áfa emelést, erősebb visszavágásokat a nyugdíjakban. Van bizonyos ésszerűség a javaslatukban, de a tehereloszlás általuk erőltetett módja ismételten felveti az alapkérdést: miért szólnak bele abba, hogy egy kormány honnan veszi el a pénzt, ha amúgy teljesíti a beszedendő mennyiséget?

A görög dráma minket arra emlékeztet, hogy milyen szerencsénk van Orbán Viktorral. Kormányra kerülésekor első intézkedéseihez tartozott az IMF kölcsöntől való megszabadulás. Nem zavarta az ellenzék huhogó kórusa, ment a maga útján. Ha nem ezt tette volna, a hitelezők nálunk is a nyugdíjasok zsebében kotorásznának.

Bár tudatosodna ez a magyar nyugdíjasok körében is. Tegyél róla!