Magyarországi változások:

1989. szeptember 8. – Budapesten megnyílt a Joint, az amerikai központú nemzetközi zsidó segélyszervezet magyarországi irodája.

1989. szeptember 8. - A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) azt javasolta a kormánynak, hogy egyoldalú magyar intézkedésként hozzon létre támadófegyverzetektől részlegesen mentes 50 kilométeres "biztonsági, bizalomerősítő és együttműködési" övezetet a jugoszláv, illetve az osztrák határ mentén.

1989. szeptember 8. - Horn Gyula külügyminiszter a Diósgyőri Munkásnapokon mondott beszédében leszögezte: Létfontosságú, hogy teljesítsük szövetségesi kötelezettségeinket, de ez az elkötelezettség nem sértheti más egyetemes nemzetközi szerződéshez, mint például az ENSZ alapokmányához fűződő érdekeinket. Át kell értékelni a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatrendszerünket, ebben a specifikus kétoldalú érdekeknek kell dominálniuk, és meg kell szabadulni a fölösleges ideológiai ballasztoktól.

1989. szeptember 10. - A háromoldalú középszintű politikai tárgyalásokon konszenzus született a választójogi törvényről azzal a fenntartással, hogy néhány nyitva maradt kérdésről - köztük a választás nyilvánosságáról és a kampányról - szakbizottságok tárgyalnak tovább.

1989. szeptember 10. - Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújában leszögezte: az MSZMP nem kíván egyedül kormányozni akkor sem, ha a választási eredmény ezt lehetővé tenné, de kitért az elől a kérdés elől, hogy vereség esetén hajlandó volna-e ellenzékbe vonulni.

1989. szeptember 10. - Horn Gyula külügyminiszter A hét című televíziós műsorban bejelentette: a magyar kormány úgy döntött, hogy mivel tarthatatlanná vált a keletnémet menekültek helyzete, ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar–NDK kormányközi megállapodás vonatkozó pontjait, és szeptember 11-én nulla órától lehetővé teszi a Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem kívánó NDK-s állampolgárok kiutazását más országokba. Az éjfél utáni első három órában 1200 örömmámorban úszó keletnémet távozott a hegyeshalom-nickelsdorfi közúti határátkelőhelyen, november végéig pedig számuk mintegy 60-70 ezerre nőtt. Horn Gyula a spanyol ABC című lapnak adott szeptember 11-én megjelent interjújában közölte, hogy az NDK kérésére egy ideig elhalasztották a lépést, de a helyzet olyan súlyossá vált, hogy a döntést meg kellett hozni. Szeptember 12-én az NDK Külügyminisztériuma jegyzékben a nemzetközi jogi szerződések egyértelmű megsértésének minősítette a magyar lépést, és annak visszavonását követelte, amit a magyar kormány két nappal később visszautasított.

1989. szeptember 11. - Megalakult az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ).

1989. szeptember 12. - A zalaegerszegi időszaki országgyűlési képviselőválasztás előtti ellenzéki választási nagygyűlésen a Fideszt képviselő Németh Zsolt beszédében elhangzott a később elhíresült mondat, mely szerint a választáson a kommunistákat bele kell döngölni az agyagba.

1989. szeptember 13. - A budapesti V. kerületi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályán visszaadták Demszky Gábornak, az SZDSZ egyik vezetőjének azt az ofszet nyomógépet, amelyet 1988. május 8-án koboztak el tőle egy szamizdat irodalom elleni akció során.

1989. szeptember 13. - Az MSZMP Központi Bizottságának ülésén lemondott KB-tagságáról Kovács László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) elnöke és Nagy Sándor, a SZOT főtitkára.

1989. szeptember 13. - Pécs 1. számú választókerületének 18-19 ezer választópolgára közül 3366 írta alá az Aczél György országgyűlési képviselő visszahívását kezdeményező indítványt.

1989. szeptember 14. - Hatvan év után újra megjelent magyar nyelven a Talmud.

1989. szeptember 14. - Németh Miklós miniszterelnök a magyar kormány nevében Agostino Casaroli bíboros államtitkárhoz, az Egyházi Közügyek Tanácsának vezetőjéhez intézett levelében javasolta: kezdődjenek hivatalos tárgyalások a Magyar Népköztársaság és a Vatikán állam között a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről.

Kelet-európai változások - válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:

1989. szeptember 8. NDK: A két német állam közötti megállapodás értelmében valamennyi olyan NDK-állampolgár elhagyta az NSZK állandó berlini képviseletét, akik ott tartózkodásukkal akarták kikényszeríteni áttelepülésük engedélyezését. Az NDK vezetése nem szavatolta a kiutazási engedélyek automatikus kiadását, de megígérte, hogy nagyvonalúan bírálja el a kéréseket.

1989. szeptember 8-10. SZOVJETUNIÓ: Kijevben tartotta alakuló kongresszusát az Ukrán Népi Mozgalom az Átalakításért elnevezésű, népfront jellegű szervezet. Az elfogadott program síkraszállt Ukrajna szuverenitásának, gazdasági önállóságának megszilárdítása és nemzeti újjászületése mellett a megújuló föderáció keretein belül.

1989. szeptember 9. CSEHSZLOVÁKIA: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről folytatott pozsonyi csehszlovák-magyar tárgyalások után a csehszlovák fél ismét javasolta, hogy a magyar fél folytassa a vízlépcsőrendszer építését, mert ha Budapest "továbbra is egyoldalúan megsérti az érvényes egyezményt", Csehszlovákia arra kényszerül, hogy saját területén "ideiglenes műszaki pótmegoldáshoz" folyamodjon.

1989. szeptember 9. CSEHSZLOVÁKIA: Négyszázra emelkedett a prágai NSZK nagykövetségen tartózkodó NDK állampolgárok száma.

1989. szeptember 10. NDK: Megalakult az Új Fórum, az NDK első olyan alternatív szerveződése, amely az államtól és az egyháztól is független társadalmi szervezetként határozta meg magát.

1989. szeptember 10. SZOVJETUNIÓ: Mihail Gorbacsov szovjet vezető tévébeszédében hevesen bírálta a konzervatívokat és a radikálisokat is, akik megpróbálják akadályozni a reformokat, és nyugtalanságot keltenek az országban.

1989. szeptember 10-18. SZOVJETUNIÓ: Előadó körutat tett az Egyesült Államokban Borisz Jelcin szovjet parlamenti képviselő, aki úgy nyilatkozott: "alulról jövő forradalom" lép a peresztrojka helyébe, ha Mihail Gorbacsovnak egy éven belül nem sikerül eredményeket elérnie az életszínvonal javításában. Jelcin szerint a Szovjetunió "a szakadék szélén áll", mert míg a glasznoszty és a demokratizálás politikája megvalósul, a peresztrojka koncepciója eleve hiányzik, így teljes a zűrzavar.

1989. szeptember 11. BULGÁRIA: A Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága döntést hozott azoknak a Szovjetunióban már bírósági úton rehabilitált emigráns bolgár kommunistáknak a politikai rehabilitálásáról, akik az 1930-40-es évek szovjet politikai tisztogatásainak estek áldozatul.

1989. szeptember 12. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák vezetés hivatalos közleményben biztosította legmesszebbmenő támogatásáról az NDK vezetését, és az állam megnevezése nélkül szerződésszegéssel vádolta Magyarországot a határnyitás miatt.

1989. szeptember 12. LENGYELORSZÁG: A varsói parlament elsöprő többséggel megszavazta Tadeusz Mazowiecki koalíciós kormányát, melyben 11 tárcát kapott a Szolidaritás, négyet az Egyesült Néppárt, kettőt a Demokrata Párt és négyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP)
.
1989. szeptember 13. CSEHSZLOVÁKIA: Rohamrendőrség oszlatta fel Prága belvárosában fiatal környezetvédők tüntetését, amely politikai demonstrációvá alakult.

1989. szeptember 13. SZOVJETUNIÓ: Az átalakítás megfontoltabb továbbvitelét, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek életkörülményeinek javításáért folyó küzdelmet tűzte ki céljául Oroszország Munkásainak Egyesített Frontja, amely Szverdlovszkban tartotta alakuló kongresszusát.