Joseph W. Kittinger a világon elsőként egyedül kelt át léggömbjével az Atlanti-óceánon Magyar Krónika, 2014. szeptember 7.

30 éve, 1984. szeptember 18-án Joseph W. Kittinger nyugalmazott amerikai repülőezredes a világon elsőként egyedül kelt át léggömbjével az Atlanti-óceánon.

Joseph W. Kittinger amerikai repülőezredes 1984. szeptember 14-én, 20 óra 32 perckor emelkedett a magasba az Egyesült Államok északkeleti partjainál, a Maine állambeli Caribou-ban egyszemélyes léggömbjével. A tíz emeletnyi magas, 3 ezer köbméter héliummal megtöltött Rosie O'Grady kosara üvegszálból készült, hogy vízre ereszkedés esetén csónakként szolgálhasson. Kittinger 5702 kilométert repült a ballon fedélzetén, Európa partjait 72 óra után, a franciaországi Biarritz közelében érte el, de továbbrepült, és 83 óra 40 percnyi utazás után, szeptember 18-án délután 2 óra 8 perckor az olaszországi Cairo Montenottéban ért földet.

Ezzel egyszerre két világcsúcsot is felállított: magányos hőlégballonosként a leghosszabb időt töltötte a levegőben, és egyszemélyes hőlégballonnal a legnagyobb távolságot (5703,03 km) tette meg.

Az azóta eltelt három évtizedben Kittinger mindkét rekordját megdöntötték, a hozzá hasonlóan megszállott amerikai Steve Fossett milliárdos 2001. augusztus 17-én a Föld körberepülésére tett ötödik - sikertelen - kísérlete során 12 napot, 12 órát, 57 percet és 9 másodpercet töltött a levegőben, és ez alatt az idő alatt 20 430 kilométert teljesített. Fosset 2002. július 2-án saját világcsúcsát is megdöntötte, miután hatodik nekifutásra végül is sikerült megkerülnie a Földet. Az általa felállított világcsúcs: 14 nap 19 órás repülési idő, 31 ezer 380 kilométernyi leszállás nélkül megtett távolság volt.

Joseph W. Kittinger 1928. július 27-én született a floridai Tampában. 1953-ig a NATO tesztpilótájaként Németországban szolgált, ahonnan a légierő új-mexikói rakétafejlesztő központjába került, kísérleti harci repülőgépek tesztelésében, űregészségügyi kutatásokban vett részt, és bekapcsolódott az 1955-ben elindított "Ember a magasban" kutatási program munkálataiba. 1957. június 2-án végrehajtott első repülése során 29 261 méter magasra emelkedett, és csaknem hét órát töltött a levegőben.

Egy évvel később a légi egészségügyi központnál tesztelte az űrkabinból, illetve a nagy magasságban szálló repülőgépből való ejtőernyős menekülés lehetőségét. Csak egy hajszálon múlott, hogy első kísérleti ugrása egyben az utolsó is legyen: 1959. november 16-án 23 165 méter magasból ugrott ki, amikor ejtőernyője (a tervezett 16 másodperc helyett) két másodperc szabadesés után kinyílt, elszorította Kittinger nyakát, aki eszméletét vesztve zuhant a Föld felé. Életét a 3048 méter magasban automatikusan kinyíló tartalék ernyő mentette meg.
1959. december 11-én szabadesési rekordot állított fel, miután 22 769 méter magasból a mélybe vetette magát és csak 16 764 méter zuhanás után nyitotta ki ejtőernyőjét. A következő évben egy újabb rekordot állított fel: 1960. augusztus 16-án 31 333 méterre emelkedett fel nyitott kosarú hőlégballonjával. A mínusz 70 Celsius fokos hideg ellen csupán réteges ruházat és a szkafander védte. 13 106 métertől már fájdalmakkal küszködve, másfél óra alatt érte el a csúcsmagasságot, és még 12 percig ott maradt, hogy utána újabb sikeres ugrással érjen Földet. Ekkor állította fel 4 perc 36 másodperces szabadesési világrekordját, amelyet azóta sem döntöttek meg.

1978-as leszerelése után minden idejét és energiáját a légballonos sportrepülésnek szentelte. Mesterségbeli tudását számos trófea tanúsítja. Idős kora ellenére is tevékeny még, 2012-ben tanácsadóként működött közre Felix Baumgartner sikeres sztratoszféra-ugrásánál.