A Magyarok Világkapcsolata  
 
            
t h e   h u n g a r i a n   w o r l d   c o n n e c t i o n       

 
 
    HIRDETÉS
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514)626-0869
Email: itt

KERESÜNK

magyarul beszélő személyt, A Magyar Társadalmi Klub (Hungaria) keres, kiszolgálás és kisebb feladatok ellátására, hétvégenként és rendezvények alkalmával. Tel: 514-288-7966 kérje Tibort.

Dr. Machan Tamás
Családi fogorvos
6600. Trans Canada,
Suite 807
Pointe Claire, QC.
H9R 4S2
Tel:
514-426-4228
A Magyar Aranycsapat ez évben is megrendezi a Nemzeti Összmagyar Diákbajnokságot (sakk, bírkózás, asztalitenisz, magyar irodalom és történelem). További információ Gyuri bánál (814-586-9647)
STEVE Electric Inc.
Szõke István
Hívjon bármikor:
Tel: 514 981-5527 
vagy (450) 688-59831
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212
STEVE Electric Inc.
Szőke István
Hívjon bármikor:
Tel: 514 981-5527 
vagy (450) 688-59831

KERESÜNK

magyarul beszélő személyt, A Magyar Társadalmi Klub (Hungaria) keres, kiszolgálás és kisebb feladatok ellátására, hétvégenként és rendezvények alkalmával. Tel: 514-288-7966 kérje Tibort.

 

Európa reménye

 

Magyar Krónika, 2014.december 29.

Surján László

Európa reménye IV.

 Ferenc pápa szerint Európának egyszerre kell nyitottnak lennie az ideákra, a mennyre és a földi problémákra, különben elveszti lelkét.

 Európa számos baja ellenére az emberek jó részének felettébb önző az életstílusa. Nem törődik azzal, hogy pillanatnyi gazdagsága hosszú távon nem fenntartható, közömbösen néz a körülötte lévő világra és végképp nem törődik még a szegények szegényeivel sem. Ferenc pápa rémisztőnek tartja, hogy a politikai vitákat technikai, gazdasági kérdések árasztják el az emberek iránti aggodalmak helyett. A férfiakra és nőkre csak úgy tekintenek, mint egy gép fogaskerekeire, mint fogyasztókra és amennyiben életük már nem hasznos, probléma nélkül átlépnek rajtuk, magukra hagyják őket. Ez a sors vár a haldoklókra, az öregekre, de a méhen belül elpusztított gyermekekre is.

Ha a technológia átveszi a vezetést, a célt és az eszközöket gyakran összetévesztik. Ez az egyszer-használatosság kultúrájának, a túlhajtott fogyasztásnak egyenek következménye.

A parlament képviselőinek különleges küldetése, óriási lehetősége van, ami nem adatik meg másoknak. Viseljék gondját a szükséget szenvedő egyéneknek és nemzeteknek. Hogy senki ne érezze magát egyszer-használatos eszköznek.

 Vajon helyreállítható-e még a jövő reménye? A felelet Rafael híres freskójában az Athéni iskolában van. A Vatikánban lévő ismert freskó középpontjában Platón és Arisztotelész áll.

 

A lényeget az ő kézmozdulatuk mutatja meg. Platón keze felfelé, az égre mutat. Arisztotelész a körülöttük lévő valóságra koncentrál. Platón az ideákra, az égre, mondhatjuk a mennyre mutat. Arisztotelész kinyújtott keze a néző felé nyúl, a világ, a konkrét valóság felé. Ferenc pápa szerint ez Európának és Európa történetének pontos képe. Az ég az Isten felé való nyitottságot, a transzcendenst jelenti, ez volt valójában a múltban az európaiak legfőbb jellemzője. A föld Európának azt a gyakorlati képességét jeleníti meg, ami képessé teszi a problémákkal való szembenézésre.

 Európa jövője azon áll vagy bukik, mondja Ferenc Pápa, hogy képes lesz-e helyreállítani e két koncepció közötti kapcsolatot.

Az az Európa, amelyik már nem nyitott a transzcendens felé, az lassanként azt kockáztatja, hogy elveszíti a saját lelkét.

Európa reménye V.

 Ferenc pápa alapvetőnek tartja nemcsak a múlt hagyományát a kontinens társadalmának és kultúrájának kialakításában, hanem a kereszténység jelenlegi és jövőbeli hozzájárulását Európa növekedéséhez

A pápa felfogása szerint az Egyház hozzájárulása az európai folyamatokhoz nem jelent veszélyt az államok szekuláris volta számára és nem szünteti meg az Európai Unió intézményeinek függetlenségét. Mindössze gazdagításról van szó. Hiszen olyan eszmék alakították Európát mint a béke, a szubszidiaritás, a kölcsönös szolidaritás, az emberi személy méltóságát tisztelő humanizmus. Ferenc pápa kifejezte a Vatikán készségét az érdemi dialógusra. A pápa meg van győződve arról, hogy az az Európa, amelyik képes felismerni vallási gyökereit és megragadja annak gyümölcseit és lehetőségeit, sokkal immúnisabb lesz a ma sajnos terjedő extrémizmussal szemben. Ez utóbbi ugyanis abból az eszmei vákuumból fakad, amit a nyugati világban látunk, ahol az emberek elfeledkeztek Istenről.

Az Európai Unió mottója: Egység a különbözőségben. Az egység nem azonos a politikai, gazdasági kulturális élet illetve a gondolkodásmód azonosságával. Ez az egység gazdagodik tagjai különbözőségéből, mint egy család, amelyik akkor teljesedik ki, ha mindenki saját személyiségével vesz részt az életében.

  Európa reménye VI.

Ferenc pápa szerint tisztelni kell az Európai Uniót, hiszen a szolidaritás és a szubszidiaritás elvére alapul, haladását pedig a kölcsönös bizalom teszi lehetővé.
A kölcsönös bizalom az Európai Közösség megszületésének kulcseleme volt. A szén és acélközösség jelentőségét manapság gyakran a kölcsönös anyagi előnyökben látják. Alighanem fontosabb volt ennél, hogy meggyőzte a németeket és a franciákat, hogy a másik nem háborúra készülődik, azaz a piac egyesítése bizalmat teremtet.
Nagyon örülök, hogy Ferenc pápa fontosnak tartotta a kölcsönös bizalmat, mint az európai intézmények egyik alapját megemlíteni. A Kárpát-medencében lévő feszültségek a bizalomhiány miatt nem tudnak megoldódni. De a régi tagállamok már rég elfelejtették a maguk fél évszázaddal ezelőtti problémáit és nem volt kedvük a mieinkkel bíbelődni. A szőnyeg alá söprés azonban soha nem tartós megoldás. A pápa beszéde felhívja a figyelmet a bizalom fontosságára, megteremtése azonban ránk marad, s nehezebb lesz, mint a példának tekintett francia-német relációban.
A szén és acélpiac egyesítése után lényegében mindenre kiterjedő a mai közös piac, ami viszont roppant veszélyes a gyengébbekre nézvést. Ha egy egységes tömbön belül egyes régiók mindig jól, mások meg rosszul járnak, akkor biztosra vehetjük, hogy a tömb egysége nem lesz hosszú életű. Ezért létezik az un. kohéziós politika, amely a tehetősebb államok pénzén a fejletlenebbek felzárkózását segíti elő. Régiónkban a fejlesztések majd száz százaléka az Unió kohéziós politikája révén valósul meg. A pénzügyi, gazdasági krízis meggyengítette a gazdagabb államokat is, akik egyre szűkebbre vennék az efféle támogatásokat. Fontos része a pápai üzenetnek, hogy kiemelte a szolidaritást.
A harmadik elv a szubszidiaritásé, ami a tagállamok függetlenségének, sajátos jellegük megmaradásának záloga. Ebben a vonatkozásban annyit jelent, hogy csak olyan döntéseket lehet és szabad központilag meghozni, amelyek nemcsak kölcsönös előnyökkel járnak, hanem tagállami szinten ki sem vitelezhetők.
Ferenc pápa nem fogalmazott fenyegetően, de szavaiból világos: a szolidaritás, a szubszidiaritás és a kölcsönös bizalom nélkül az európai intézmények nem működhetnek. Ebből mindenki érthet.

Európa reménye VII.

 Ferenc pápa az Európai Parlament előtt mondott beszédében értelmezte az Unió mottójának is tekinthető Egység a Különbözőségben jelszót. Az egység nem lehet egyformaság, hiszen a sajátosságaitól megfosztott ember képtelen még a demokráciára is.

A pápa emlékeztette az európai képviselőket arra,hogy nagy a felelősségük a demokrácia életben tartásában. Szerinte nem kétséges, hogy az egyformaságkén értelmezett egység megszünteti a demokrácia életképességét, meggyengíti a politikai pártok és szervezetek közötti gazdag, gyümölcsöző és konstruktív összjátékot.

Napi politikai vitáink fényében igen jelentős Ferenc pápának az a kijelentése, hogy az demokrácia életben tartása Európában akkor lehetséges, ha elkerüljük a globalizációs tendenciákat, hogy felhígítsuk a valóságot. Így elveti a relativizmus diktatúráját vagy bölcsesség nélküli értelmiségi locsogást.

Nem engedhetjük meg, hogy a mi demokráciánk, ami a nép politikai akaratának a kifejezése, összeessen a multinacionális érdekek nyomása alatt.

 Amikor ezt olvasom, eszembe jut egy beszélgetés Tajvan pénzügyminiszter asszonyával. Tajvan költségvetése hagyományosan pozitív, azaz kevesebb a kiadásuk, mint a bevételük. Elképzelni nem tudják, mondta, hogy milyen nyomás nehezedett rám, hogy deficites költségvetést készítsek. Ha egy kormány kölcsönt vesz fel, hogy folyó kiadásait abból fedezze, arra kényszeríti polgárait, hogy ezt a kölcsönt és kamatait a jövőben fizessék meg. Így a polgárok által előállított érték egy része az ismeretlen tulajdonosok kezében lévő bankokhoz vándorol, ahelyett, hogy saját hazájuk felvirágozását szolgálná. A pápa természetesen nem beszélt költségvetésről és deficitről. De arról igen, hogy nem engedhetjük meg, hogy az európai demokráciák meggyengüljenek és ismeretlen birodalmakat szolgáló egységes gazdasági rendszerekké alakuljanak.

Ugye érthető, hogy valamiképp Tusványos jut eszembe?

 

Ferenc pápa Strasbourgban nem kímélte az Európai Parlamentet, kritikus volt, kendőzetlenül fogalmazott. Beszédének olykor a félmondatai is fontos üzenetet hordoztak. Ezért nem elegendő egyszer végigolvasni, vagy meghallgatni azt. Lépésről lépésre fogunk tehát végigmenni a bő félórás beszéden.

Ferenc pápa az Európai Parlamentben már a megszólításkor is tágra vette a megszólítottak körét, a képviselőkön túl az intézmény minden munkatársához szólt, de a beszéd folyamán még tovább ment: üzenete reményt és bátorítást akart adni minden európainak.
Most, hogy beszédének néhány gondolatát próbálom közvetíteni, két forrásra támaszkodom: az Európai Parlament honlapján meghallgatható magyar tolmácsolásra és a beszéd hivatalos angol fordítására. Szomorúan tapasztalom, hogy fontos, üzenet értékű részek maradtak ki a tolmácsolásból.

A pápa, ahogy máskor sem, most sem volt rossz értelemben vett kenetteljes, de egy pillanatra sem tagadta meg a maga hívő, Istent közvetítő mivoltát.

Egy példa talán megmutatja, mire gondolok. A remény, amiről Ferenc pápa beszélt, azt jelenti, hogy a világban érezhető félem legyőzhető. Ez a remény abból a meggyőződésből fakad, hogy a problémáink félelmeinket legyőző közös erőkifejtéssé válhatnak. A mai, krízisekkel átjárt és ezer aggodalmat kiváltó világunk számára aligha van fontosabb üzenet, nagyobb bátorítás. Az angol szövegben azt olvasom: our problems can become powerful forces. Igen, ez a remény lényege: minden krízis valójában alkalom, hogy megoldjunk valamit. Ez a remény valójában az Úrból fakad, hiszen Ő képes a gonoszt jóvá, a halált életté alakítani. A beszéd azon hallgatói, akik Istenben nem hisznek, bizonyára nem tudtak mit kezdeni ezzel a kijelentéssel. Ferenc pápa közérthető, ha tetszik szekuláris nyelven, de keresztény tartalommal beszélt. Nem hagyta ki érveléséből a transzcendenst. Mert minden hit nélkül is megérthetjük ugyan, hogy a krízis arra kényszerít, hogy valamit jobbá tegyünk, annak érdekében, hogy ne ismétlődjék. Ám hogy ez nem meddő próbálkozás, azt az Úristenbe vetett bizalom igencsak megerősíti.
Ezen a ponton talán abba is hagyhatnám mára az ismertetést, mert úgy vélem, apránként érdemes haladni, hogy megüljenek bennem is, de az olvasóban is a gondolatok. Ám még egy részlet ide kívánkozik. A beszéd elején utalt a pápa II. János Pálra, aki több mint negyedszázaddal korábban szólalt fel az Európai Parlamentben. Nem mondta, hogy Szent II. János Pál, ez talán valamiféle gesztus a hallgatóság nem hívő részének. Rámutatott viszont arra, hogy hiába szűnt meg Európa kettéosztottsága, amelyet a lengyel pápa előre látott, a világ ma kevésbé Európa központú, sőt földrészünk megöregedett, már nem főszereplő, a világ nem bízik benne, inkább gyanakodva nézi. Ezeket kimondva kezdte a reményről beszélve bátorítani a hallgatóságát, s egyben mindannyiunkat.
[Folytatjuk]


Európa reménye II.


Ferenc pápa Strasbourgban nem kímélte az Európai Parlamentet, kritikus volt, kendőzetlenül fogalmazott. Beszédének olykor a félmondatai is fontos üzenetet hordoztak. Ezért nem elegendő egyszer végigolvasni, vagy meghallgatni azt. Lépésről lépésre fogunk tehát végigmenni a bő félórás beszéden.
A globális súlyát vesztett Európát Ferenc pápa emlékeztette alapítóinak reményére, arra, hogy megvalósítható egy olyan közös munka, amely áthidalja a megosztottságokat és megerősíti a kontinens összes nemzete közötti békét és összetartozást. Az alapítók az emberben nem csupán állampolgárokat vagy gazdasági tényezőket láttak, hanem férfiakat és nőket, akiknek transzcendens méltóságuk van. A háború utáni nemzedékek szemében az emberi méltóságnak különös jelentősége volt. Nem történhetett volna meg mindaz a borzalom, ami a háború során megtörtént, ha nem csorbítják ezt a méltóságot. Az ember méltóságának megerősítése, sérthetetlenségének garantálása tehát a háborút követő időszak legfontosabb üzenete. Ez az emberi jogok előmozdítása, biztosítása formájában a mai napig is érvényes. Az Európai Unió erre törekszik, mind saját területén, mind azon kívül.
Miért van túlságosan sok olyan helyzet, amelyben sérül az ember méltósága? Túl sok olyan helyzet van, amelyben az embert tárgyként kezelik. Foganását, felépítését, hasznosságát programozzák, ha pedig már nem hasznos, gyenge, beteg, öreg, egyszerűen eldobják. Sérül annak a méltósága is, aknek nincs elegendő ennivalója, akinek nincs munkája.
Korunk nagy veszélye, hogy félreértelmezi az emberi jogokat. Azok egyre inkább, mint egyének joga jelenik meg. Pedig az ember lényegéhez tartozik, hogy társas lény, hogy jogaihoz mások iránti kötelességek is társulnak. Általánosságban is azt látjuk, hogy a jogokat elválasztják a kötelességektől. Ebben a világban lassan értelmét veszíti a közjó fogalma. Szétszakadozik az a társadalmi közeg, amely személyekből, családokból, kisebb közösségekből szövődve alkotta valaha a társadalmat. A jogok egyoldalú értelmezése azután konfliktusokat és erőszakot szül.
[Folytatjuk]

Európa reménye III.


Ferenc pápa Strasbourgban nem kímélte az európai intézményeket. Az emberi méltóság romokban van, tömegek sorsa az elmagányosodás, de az európai jogalkotásnak nincs üzenete számukra.
Milyen méltósága marad annak az embernek, aki nem fejtheti ki szabadon a véleményét, aki nem gyakorolhatja szabadon a vallását? Lehet-e emberi méltóságról beszélni, ha a jog nem korlátozza az erőt? Reménykedhet-e saját méltóságában az, akinek nincs mit ennie, akinek nincs munkája, ami megadná számára a méltóságot?
A személyek emberi méltósága annak az elismerése, hogy elidegeníthetetlen jogai vannak, olyanok, amelyektől semmiképp nem fosztható meg.
A pápa az emberi méltóság taglalása után annak transzcendens voltáról is beszélt. Azt mondta, hogy az ember veleszületett képessége, hogy a jót és a gonoszt megkülönböztesse. A Teremtőtől egy az eligazodást segítő iránytűt kaptunk.
Ferenc pápa egyrészt kimondta, hogy az egyén nem valami abszolút, önmagában létező valaki, hanem a személy a maga kapcsolataiban teljesedne ki, viszont ma Európában a leggyakoribb betegség a magányosság. Azoknak az embereknek a keserűsége, aki nincsenek kapcsolatban másokkal.
Ez különösképp vonatkozik az öregekre, de sok fiatalt is érint, akiknek nincsenek biztos hivatkozási pontjaik és nem látszik a jövőjüket megalapozó alkalom. Ez a városainkban élő szegények és a jobb élet reményében érkező bevándorlók sorsa is.
A gazdasági krízis megsokszorozta ezeknek az embereknek a problémáit. Az Unió kibővülésével párhuzamosan nőtt a csalódottság. Az emberek azt érzik, hogy a jogszabályok érzéketlenek, nem segítenek rajtuk, még jó ha nem ártanak nekik. A nagy eszmék, amelyek lelkesítették Európát, már nem vonzók. Helyüket lélek nélküli hivatalosság foglalta el.
[Folytatjuk]
vvvvvv

az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © Magyar Krónika Rt.