ORIGO2016.12.29. 18:040

A varsói királyi kastélyban írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében a lengyel állam megvásárolja a Czartoryski-gyűjteményt. Ez az egyik legrégebbi és legnagyobb értékű európai magángyűjtemény: egyik darabja Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel című festménye is.

A lengyel kulturális tárca vezetője , Piotr Glinski írta alá a megállapodást a gyűjtemény megvételéről Adam Karol Czartoryski herceggel és a gyűjteményt kezelő Czartoryski Alapítvánnyal.

A gyűjtemény piaci értékét 2 milliárd euróra (több mint 600 milliárd forint) becsülik,
de a lengyel állam nem ennyit fizet érte: hogy pontosan mennyit, azt nem hozták nyilvánosságra.

A legértékesebb darab Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel című festménye, amely 1486 és 1490 között készült. A kép biztosítási értéke 230 millió euró (71 milliárd forint) körül van, és egyike Leonardo mindössze négy női arcképének.

Forrás: The Picture Desk/The Picture Desk Ltd/The Art Archive

Az első modern portrék egyike
Sokak szerint a Hölgy hermelinnel az első modern portréfestmények egyike. Szinte biztos, hogy volt konkrét modellje, mégpedig a milánói hercegi udvar egyik előkelő hölgye: legvalószínűbb, hogy Cecilia Galleranit, Ludovico Sforza herceg egyik szeretője. Pár éve fedezték fel a festmény rétegeit átvilágítva, hogy Leonardo három fázisban készítette el a képet. Az elsőben még nem volt rajta hermelin, a másodikban már volt egy kis, szürkebundájú, míg a véglegesen képen már egy hangsúlyos fehér állat kapott helyet, félreérthetetlenül utalva ezzel a milánói herceg becenevére – „Fehér hermelin” –, aki Leonardo mecénása volt 18 éves városbeli tartózkodása alatt.

 A gyűjteményt 1801-ben alapította Izabela Czartoryska hercegnő. Jelenleg is a krakkói Czartoryski Múzeumban látható, és Czartoryska Alapítvány kezeli, de a Spanyolországban élő Adam Karol Czartoryski herceg tulajdona.

A lengyel állam feltehetően azért akarta megvásárolni, mert a jelenleg 76 éves tulajdonos leendő örököseit nem fűzi személyes kapcsolat Lengyelországhoz,
ezért félő, hogy a gyűjtemény külföldre kerülhetett volna.
A vásárlást nem volt zökkenőmentes, ugyanis a herceg és az állam titokban tárgyalt, emiatt – illetve mert sem a gyűjtemény további sorsára, sem a vételárra nem volt ráhatásuk – az alapítvány lengyelországi igazgatósága lemondott.