Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselőjelöltje Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Fórumán szólalt fel csütörtökön. A fórumot azzal a céllal hozták létre, hogy meghatározott, tematikus, kisebbségügyi kérdésekben minden évben konkrét javaslatok készüljenek az ENSZ rendszeré¬ben, éves ajánlások formájában. A fórum tevékenységét az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja koordinálja, amely tisztséget jelenleg a magyar származású Izsák Rita tölti be, akivel a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat küldöttsége tegnap találkozott azért, hogy az erdélyi magyarság helyzetéről tájékoztassák.
Beszédében Benkő Erika el¬mondta, ahelyett, hogy az álla¬mok a kisebbségeket a társadalomhoz hozzáadott értéknek tekintenék, sokkal inkább marginalizálják és diszkriminálják, illetve bizonyos esetekben a közösségeket intenzív támadások érik azoknak az államoknak a részéről, amelyeket otthonuknak tekintenek, mi több, sok esetben ijesztő méreteket ölt a kisebbségellenesség. „A romániai magyar közösséget több fronton is támadások érik az állam részéről” – hangsúlyozta a képviselőjelölt. „A közösség javait újraállamosítják, a közösségi vezetőket üldözik azért, mert a közösség szimbólumait használják, iskolákat zárnak be, és iskolaigazgatókat vizsgál a korrupcióellenes ügyészség csak azért, mert újraalapítottak egy nagynevű iskolát. Olyannyira felerősödött a magyarellenesség a román társadalomban, hogy a magyarok ellen nyíltan lehet szítani egyes központi tévéadókban, a közösségi médiában, és erőszakosan lehet fellépni sporteseményeken.”
A szervezet vezetője kitért beszédé¬ben arra, hogy a magyar közösségi vezetőket az igazságszolgáltatás leple alatt zaklatják, és így ellehetetlenítik munkájukat. Kiemelte azt is, hogy a gyűlöletkeltés eredményeképpen több erőszakos incidens is előfordult a román és a magyar közösség tagjai között, többször elégették a közösség zászlaját, valamint a közösségi vezetőket halálos fenyegetések érik a közösségi médiában. A szimbolikus és verbális agresszió, ami a magyar közösséget éri, ijesztő méreteket öltött – fejtette ki beszédében Benkő Erika, aki arra kérte a fórum résztvevőit, kísérjék figyelemmel az erdélyi magyar közösséget érintő támadásokat.
Az Izsák Ritával zajlott zárt körű beszélgetésen Benkő Erika részletesen ismertette az ENSZ kisebbségügyi jelentéstevőjével az erdélyi magyarság sarkalatos problémáit: bemutatta azt a regionalizációs tervet, amely megvalósulása esetén a székelyföldi magyarságot kisebbségi helyzetbe kényszerítenék; a nemzeti szimbólumok, különös tekintettel a székely zászló használatának hatóságok általi akadályozását és üldöztetését; a magyar közösségi vezetők politikai meghurcoltatását a korrupcióellenes ügyészség által; az erdélyi magyar közösség elleni egybehangolt támadásokat az élet több területén. Kitért az oktatásban tapasztalható visszásságokra is, valamint arra, hogy az állam visszaállamosító politikát folytat a magyar közösséggel szemben, olyan körülmények között, hogy több iskolát visszaállamosítottak, és ezzel ellehetetlenítették az oktatást az illető iskolában tanuló magyar gyermekek számára. „A román állam oly módon diszkriminálja a magyar gyermekeket, hogy nem teszi lehetővé számukra azt, hogy jól megtanuljanak románul, tekintve, hogy arra kötelezi őket, román anyanyelvű gyermekek számára kifejlesztett módszerekkel tanulják a román nyelvet. Ez hátráltatja őket abban, hogy sikeres és versenyképes felnőttekként találják meg a helyüket a romániai társadalomban” – ismertette a helyzetet Benkő. Arra is felhívta az ENSZ-raportőr figyelmét, hogy a román állam nem tartja be nemzetközi vállalásait, amelyeket a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan kellene megvalósítania. Míg Románia modellértékűnek tartja a kisebbségekkel kapcsolatos politikáját, a valóság az: minden eszközt megragad arra, hogy a magyar közösséget asszimilálja és ellehetetlenítse.
A beszélgetés végén Benkő Erika arra kérte Izsák Rita kisebbségügyi jelentéstevőt, hogy kísérje figyelemmel az erdélyi magyarsággal kapcsolatos problémakört, valamint meghívta, hogy látogasson el Erdélybe, és a helyszínen tájékozódjon az erdélyi magyarságot ért diszkriminatív intézkedésekről és magyarellenes incidensekről.