Közel 40 éve vagyok Bolyai-kutató. Marosvásárhelyen a Teleki Tékával azemben laktam Fizikusként tudományos disszertációmat Bolyai Farkas kemenceszerkezeteiből írtam. Figyelemme kísérem a Bolyaikról megjelenő internetes bejegyzéseket. Így bukkantam Bolyai-Einstein- relativitás elmélet „internetes virusra”.

A Magyar Megmaradásért internetes portálon 2014. Október 02-án címmel megjelent egy írás: „Minden relatív - mondotta Bolyai - relativitás elmélet... „  címmel. Szerzője:  Dr. Szakáts Istvánné. (http://magyarmegmaradasert.hu/erdekkorok/magyarsag/nagyjaink/item/4055-minden-relat%C3%ADv-mondotta-bolyai-relativit%C3%A1s-elm%C3%A9let

1.            Ismerőseim a véleményemet kérték a cikkről?. Világbiztonság: Einsten hagyatékában találták meg Bolyai relativitáselméletét!
http://vilagbiztonsag_Bolyaitol_szarmazik_Einstein_relativitaselmeletet.hu
Az írás korábban megjelent a
2.            München Hídfő Könyvtár 1974.évi 3. szám 47.-ban, majd 
3.            Ősigyökér: http://epa.oszk.hu/02300/02387/00004/pdf/%C5%90si%20Gy%C3%B6k%C3%A9r_2011_1_072-078.pdf
4.            Magyar Krónika http://www.magyarkronika.com/gondolatok/2010/0611.html)
Az internetes portál így ír magáról:
Bednarik Richárd vagyok a Világbiztonság Nyílt Társadalom és Társaság Wide Open World Security – Open Society kezdeményezés alapítója. Fejlett informatikai eszközökkel és kiterjedt közösségi munka segítségével vizsgáljuk a világ összes kultúrájának szellemi örökségét. Szakértői és felhasználói szinteken folytatjuk a munkánkat.
Olvassuk el Tóró Tibor  temesvári egyetemi professzornak   a cáfolatát a legenda szintjén terjedő álhírekről.

A székelyek fizikusa BESZÉLGETÉS TORÓ TIBORRAL, AKADÉMIÁNK KÜLSŐ TAGJÁVAL című írásban  ezt nyilatkozza:„Aztán, ahogyan az a mi vidékeinken lenni szokott, egy legenda is született. Eszerint Einstein a Bolyai-kéziratokból kapta az ötletet híres elméletéhez.  – Ez persze mese. A müncheni Hídfő Könyvtárban 1974-ben megjelent egy cikk, amelynek szerzője azt állította, hogy Einstein 1914-ben elutazott Marosvásárhelyre, elment a Teleki Téka könyvtárába, bejegyezte nevét az olvasónaplóba, kikérte a Bolyai-kéziratokat, magával vitte Bolyai János említett feljegyzését, amit később megtaláltak hagyatékában. Na, ebből egy szó sem igaz. Einstein soha nem járt Marosvásárhelyen, a Teleki Téka naplóiban nincs nyoma az állítólagos bejegyzésének. De még ha 1914-ben Marosvásárhelyen járt volna, a Bolyai-kéziratokat biztosan nem nézhette volna meg a Teleki Tékában. Azok akkor a marosvásárhelyi Református Kollégium könyvtárának egyik sarkában porosodtak. A kéziratok az ötvenes évek közepén kerültek át a Tékába és azután katalogizálta őket könyvtárosi alapossággal Benkő Samu, Abafáy Gusztáv, Szarvadi Tibor és Tordai Zádor. A kéziratokat később matematikusszemmel Weszely Tibor és Kiss Elemér vizsgálta át.”

( http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/05-10/staar.pdf )
2012-ben írtam a Magyar Krónika szerkesztőségének egy kiigazítást kérő levelet. A levelem megjelent, a kiigazítás nem.

http://www.magyarkronika.com/esemenyek/2012/0107-1.html
Ezért idézek néhány hamis, dilettáns, már – már-már bicska nyitogatóan felelőtlen állítást Dr. Szakáts Istvánné és a cikket közlő további internetes portálok írásából:

1.            Jánosnak nem őrizték mag az utazó ládáját, csak a Farkasét. (lásd a Marosvásárhelyi Bolyai Múzeumban)
2.            János sohasem járt Göttingában, ő Bécsben tanult.
3.            Sohasem találkozott Gaussal, nem leveleztek, nem festett képeket, ezek mind-mind Bolyai Farkas életrajzi elemei. Innentől kezdve az egész történet Farkasnak az életfoszlányait tartalmazza.
4.            Bolyai János sohasem volt kollégiumi tanár, külföldi útjáról hazatérve sehol nem vállalt állást, nyugdíjas katonatisztként halt meg.
5.            Kéziratait János sohasem számozta meg, és nem rendezte el. Ezért volt Benkő Samunak közel 50 évre szüksége, amíg elrendezte.
6.            „A marosvásárhelyi kéziratokat apa és fia végakaratából őrizték az ottani Református Kollégium könyvtárában. Miután Romániában a felekezeti iskolákat 1948-ban államosították, a kollégium nagykönyvtárát az iskola testéről leválasztották, de egyelőre eredeti helyén hagyták, és Bolyai Dokumentációs Könyvtár elnevezéssel önálló intézménnyé alakították  később a város két történelmi múltú könyvtárát, a Teleki Tékát és a Bolyai Könyvtárat egyesítették, és az így létrejött intézménynek a Teleki–Bolyai Könyvtár nevet adták. Így költöztek a Teleki Téka palotájába 1954-ben a Bolyai-kéziratok és a két Bolyai emlékeit őrző muzeális tárgyak.” (Benkő) http://mek.oszk.hu/06200/06272/
7.            Ez a mondat önmagáért beszél az előbbiek fényében.
"1914 tavaszán…kezdetű mondat csupa valótlanságot és tárgyi tévedést tartalmaz, de a kiindulópont: „1914 tavasz”mérvadó. 1914-ben bárki látogatott Marosvásárhelyre, a Teleki Tékába, nem találkozhatott Bolyai kéziratokkal egészen 1954-ig. Ugyanis a kéziratok addig a református kollégium könyvtárában álltak, és csak az iskola államosítása után kerültek a Teleki Tékába.
Ha a Magyar Krónika, a Magyar Megmaradásért, Ősi gyökerek , Világbiztonság ellenőrizetlenül vesznek át híreket és közlik, akkor olyanok mint a számítógépes vírus- álhírekkel fertőznek, akkor azokat is meg kell kérdőjelezni.  Olvassák el Tóró Tibor nyilatkozatát, és döntsék el Önök, hogy mi a relatív.
A hírek fény terjedési sebességével terjednek, mint a vírus és láncreakció szerűen fertőzik az embereket. Nem lehet ezért a felelősöket kizárni a világhálóról?
A fenti tiltakozásom után még két rendezvényen kerestek mag azzal, hogy az Einstein leszármazottak tájékoztatása értelmében ládányi Bolyai kézirat található az Einstein hagyatékban.

Tisztelettel
Oláh Anna
Bolyai-kutató
www.bolyaitestamentum.hu