A budai várban álló Nagyboldogaszony, vagy ismertebb nevén a Mátyás-templom előtt található Szentháromság-szobor a rettegett fekete halál, a török kiűzése utáni években fejét felütött és egymást követő pestisjárványok fogadalmi emléke.
Szomorú rendet vágott Buda lakosságában a fekete halál
A török 1686 szeptemberében történt kiűzése után az ostrom alatt felégetett Pest-Budán rendkívül gyászos volt a közegészségügyi helyzet. A romos utcákon sorra gyűltek a szeméthalmok, és ugyancsak oda folyt ki az udvarokból a szennyvíz is.

A keresztény haderő Lotaringiai Károly herceg parancsnoksága alatt 1686. szeptember 2-án szabadította fel Budát a másfél évszázadig tartó török uralom alól. (Frans Hals egykorú festménye)FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Bár 1692-ben a budai magisztrátus, a városi tanács rendelettel megtiltotta, hogy az utcára öntsék a hulladékot,
ettől kezdve a budai polgárok a Hatvani-kapu elé hordták a szemetet,
ahonnét csak 40 (!) év múlva távolították el azt a városi tanács szigorú parancsára. A sok szenny és a rettenetes higénés állapotok miatt sorra ütötték fel a fejüket a gyilkos járványok.

Buda láttképa 1686-ban. Az ostrom szinte teljesen romba döntötte a várost, és a 17. század utolsó éveiben borzalmas higénés körülmények uralkodtak Budán (Egykorú rézmetszet)FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A kor legsúlyosabb és méltán rettegett járványa a pestis, a 17. század végétől 1691 és 1773 között többször is megtizedelte Buda lakosságát.
Mivel akkoriban még nem tudták, hogy a szörnyű kór terjedéséért a rengeteg szemétkupac és az utcákra kifolyt szennyvíz miatt mindenütt elszaporodó köztesgazda patkányok  a felelősök, hogy megakadályozzák a pestis terjedését, a magisztrátus árokkal vetette körbe a várost, és amikor kitört a járvány, lezárták Buda mind a négy kapuját is.
A fekete halált a kor embere Isten büntetésének vélte,
ezért bűnbánatot tartottak, vezekeltek és fogadalmat tettek, aminek megerősítésére közadakozásból fogadalmi emlékeket építettek.
Nem sokáig állt a helyén az eredeti emlékmű
Az 1691-es járványt követő évben a város elöljárósága két olasz mestert, Ferretti Bernát szobrászt és Ceresola Vareio építészt bízta meg egy díszes fogadalmi emlékmű elkészítésére. Az emlékmű alapkövét 1700-ban rakták le,
de pénz híján a díszes barokk stílusú monumentumot csak 1706-ban állították fel a téren.

A Mátyás-templom látképe madártávlatból, az előtte álló Szentháromság-emlékművelFOTÓ: KÁLLÓ PÉTER
A Rákóczi-szabadságharc idején 1709-ben újabb járvány ütötte fel a fejét, ekkor az eredeti emlékművet áthelyezték Újlak külvárosába,
melynek helyébe a magisztrátus egy nagyobb, díszesebb szoborcsoportot szándékozott felállítani.
Ezt az ékesebb emlékművet Ungleich Fülöp szobrász, a rajta lévő domborműveket, címereket Hörger Antal faragta kőbe, és 1713. június 11-én avatták fel, ez áll mind a mai napig a Szentháromság téren.
Csak 1877-től viseli a tér a mai nevét
A budai várnegyed egyik legszebb és leghíresebb tere egyébként csak 1877-ben, Pest, Buda, és Óbuda egyesítése után kapta meg a Szentháromság tér elnevezést az emlékmű után, előtte Mária tér, Oszlop tér, Vásár tér, illetve Városháza piaca volt a híres tér neve.

A Szentháromság-szobor archív képe 1902-ből. A tér csak 1877-től viseli ma is ismert nevétFORRÁS: FORTEPAN/SCHOCH FRIGYES
A díszes emlékmű párkányán hat szent  látható:
a sebeit mutató Szent Rókus, a feszülettartó Szent János, a kis Jézust a vállán tartó Szent Kristóf, a lángoló szívű Szent Ágoston, a liliomszálat tartó Szent József és nyilakkal a testében Szent Sebestyén. A párkány feletti három kiugró részen Szűz Mária, Keresztelő Szent János és Xavéri Szent Ferenc szobra látható.

Történelmi események színhelye is volt a 18. század elején épült fogadalmi emlékmű. A képen IV. Károly koronázási eskütétele látható a budavári Szentháromság-szobornál, 1916 december 30-ánFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A talpazat felső részét angyalfejek, kerubok ékesítik, legfelül pedig a Szentháromság, az Atya, a Fiú, és a Szentlélek látható, utóbbi galambként megjelenítve.

A  Szentháromság tér a 18. századi műemlék Szentháromság-szoborral a Budai VárbanFORRÁS: MTI/JÁSZAI CSABA
A párkány alatti dombormű Dávid király bűnbánó könyörgését, a Budai Várban dúló járvány borzalmait és a Szentháromságot örökíti meg. A domborművek között három címert fedezhetünk fel: a Habsburg császárét, Budáét, és Magyarországét.
Több műemlék is emlékeztet a múlt borzalmas járványaira
Budapest területén azonban nem csak a Szentháromság téren álló szoborcsoport állít emléket a 18. század súlyos pestisjárványainak.

A budavári Mátyás templom, és az előtte álló Szentháromság-szobor a főváros egyik legnevezetesebb látnivalójaFOTÓ: KÁLLÓ PÉTER
A Krisztina téren látható Mária szobor szintén a pestis miatt emelt fogadalmi emlék,
amit 1702-ben állíttatott fel egy budai üveges mester a mai Magyar Jakobinusok terén, és amelyet 150 évvel később helyeztek át a Krisztina térre, az ott álló plébániatemplom mellé.

A Krisztina-téri Havas Boldogasszony plébániatemplom, amelynek kertjében  1927-ben állították fel a pestisemlékmű Mária szobor  eredetijének másolatátFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Mivel megrongálódott, hogy megóvják az enyészettől, 1927-ben múzeumba vitték, így napjainkban csak a másolata áll az eredeti szobor helyén. A pestis dúlta időszakban épült a mai Rókus kórház elődje is.
1711-ben tört ki a 18. század legnagyobb magyarországi pestisjárványa,
ezért a városi tanács lezáratta a városkaput, és a városfaltól távol álló pestiskórházat épített.

A Szent Rókus-kápolna 1900-banFORRÁS: FORTEPAN/KLÖSZ GYÖRGY/ BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA
Amikor a nagy járvány kiadta dühét, kápolnát emeltek a fekete halál áldozatainak emlékére,
amelyet a pestisből kigyógyulók ferences rendi védőszentjéről, Szent Rókusról neveztek el. A Szent Rókus-kápolna ma a Rákóczi úton, az Uránia-mozi közelében látható.