Magyar Krónika
Közös érdek a kézfogás
Magyar Krónika 2018. 05. 25. gondolatokdr. Surján László
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A SASA sas ragadozó madár, ami azt jelenti, hogy ha egy sast csirizzel bekenünk, és a falhoz vágjuk, hát odaragad.
hirdetés
Dr. Tomas Machan DentistKlikk ide
Száz esztendővel Trianon után nem öncélú azon töprengeni, hogy mi is történt, és miért. Nyilvánvaló, hogy túl kell lépnünk az első idők érzelmi töltetű magyarázatain.
Csak a korábban velünk élő és 1920 után szomszédainkká lett nemzetek gondolkodását és szempontjait megismerve, a magunk múltjával is szembenézve lehet esélyünk arra, hogy feszültségmentessé tegyük az életet a Kárpát-medencében.
1938-ban Egyed István Politikai nemzet és népi nemzet címmel egy tanulmányt jelentetett meg a Katolikus Szemlében. Ebből idézek két részletet. Galeotti írja Mátyás király idejében, hogy amíg más nemzetek latinul és saját nyelvükön írnak, a magyarok csak latinul. Az osztrák Gustermann 1816-ban német nyelven közzétett magyar közjogában rosszindulatúlag egyenest úgy állítja be, hogy Magyarországot épp oly joggal lehetne Tót-, Kún- vagy Németországnak nevezni, hisz a magyarok (t.i. a Magyar nevű törzsből származók) a honfoglalóknak csak nyolcadát tették, és a magyarok Magyarország és Erdély lakosságának az ő idejében is csak negyedét képezik.A magyar nyelv és ezzel a magyar nemzetiségűek kiváltságos helyzetének biztosítására 1791-től kezdve tesz lépéseket a törvényhozás. Először a magyar nyelv iskolai tanítása, majd a latinnal párhuzamos elfogadása, a Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudós Társaság felállítása, végül a magyar nyelvnek a közoktatás, a közigazgatás, bíráskodás és törvényhozás kizárólagos hivatalos nyelvévé tétele ennek a küzdelemnek főbb állomásai. Az 1791., 1792., 1805., 1827., 1830., 1836., 1840. és 1844. években alkotott törvények az eddig nyelvileg közömbös államot nyelvi szempontból fokozatosan magyar nemzeti állammá alakították át. De a magyarság nemzeti feléledésével egyidőben természetesen megindult nemzetiségeink öntudatra ébredése is és az ellentétet a magyar nyelv jogainak biztosítása mind erősebben szította. Galeotti ugyan nem elég pontos, hiszen épp a 15. században kezd terjedni a magyar írásbeliség, de a lényeget tekintve igaza lehetett. Korábban a latin írásbeliség mellett magyar szóbeli fordítások, prédikációk léteztek. Arról is tudunk, hogy az ország északi részein a prédikációk nyelve szláv volt. Adva volt tehát a nyelvi béke, etnikai feszültségre talán a bíróválasztás rendjének szabályozása utal, - Mátyás királytól maradt fenn ilyen rendelkezés – de épp az, hogy a kérdést szabályozták nemcsak egy esetleges feszültséget tételez fel, hanem annak megoldását is. Gustermann valószínűleg alábecsüli a magyarok számarányát, de a tény csak tény marad: a 19. század elején nem voltunk többségben a Magyar Királyság területén. Mivel a politikai nemzetet alkotó nemességben érvényesült a magyar dominancia, öt évtized alatt sikerült a magyar nyelvet valódi államnyelvvé tenni, s ezt a törekvést még nem a velünk élő nemzetek, hanem Bécs fékezte.

A Trianonra vezető út valahol a 19 század első felében kezdődött. A magyarság a maga nemzeti ébredésének örömében nem vette figyelembe, hogy a velünk élő nem magyar ajkú polgárok körében ugyancsak lezajlik a nemzetté válás, tehát ők is követelik a maguk jogait. Egyed István idézett tanulmánya – több más írással együtt - jelzi: eleink mindennek tudatában voltak. 1945 után az internacionalizmus jegyében még a történteket is elhallgatták, persze, hogy nem esett szó annak okairól. Most tehát újra fel kell fedezni, és tudatosítani kell magunkban, hogy hol a probléma gyökere.

Sokan és sokszor elmondtuk, hogy manapság pontosan azon jogokat kérjük, követeljük a szomszéd országokban élő nemzettársaink részére, amelyeket annak idején a kisebbségek követeltek tőlünk, s többnyire hiába. Ennek fényében érdekes az a gondolatmenet, amelyet Széchenyi István írt le aHunnia című tanulmányában.

Egyed István lényegre törően ismertette, hogy Széchenyi egyenest a nemzetiségekhez fordul s azoktól kér megértést a magyarság törekvéseihez. Azzal érvel, hogy hazánk nem magyar népeinek megvan a törzsöke a határokon kívül, ott tehát őrködnek sorsuk felett; a magyarnak nincs rokona sehol a világon. A nemzetiségeknek igazi hazájuk künn vanés így fennmaradásuk záloga bizonyos; a magyarság elleni támadással tehát nem létüket védelmezik, hanem meg akarnak semmisíteni egy nemzetet, amely csak ezen a földön virulhat. A magyarság szabadszerkezetű alkotmányával és szabad intézményeivel kellemesebb otthont ad a nem magyar lakosság számára, mint amilyent bármely más zászló jelentene. Csak mi képezhetjük Magyarországnak azt a középítő pontját, amely körül a nemzetiségek seregelhetnek; közös érdek tehát a kézfogás.Minden nemzetiség maradjon hű származásához és nyelvéhez és a maga külön sajátságaiban szolgálja a közös hont.Egyesüljetek tehát, Hunnia minden nemzetei, a magyar géniusz szárnyai alatt! A XX. század elején ezt az egyesülést beolvasztásként képzelték el. Ma tudjuk, hogy a kézfogás közös érdek, de részünkről mégis kísért a gondolat, hogy ne a teljes egyenlőségre törekedjünk, hanem arra, hogy a „kézfogás” után a többiek „a magyar géniusz szárnyai alatt” éljenek. Ez így nem sikerülhet. A többi nemzet pedig a múltban elszenvedett sérelmekre hivatkozva most „törleszt”. Széchenyi korában talán költői túlzás volt, hogy meg akartak volna semmisíteni bennünket, ma viszont - legalábbis egyes politikai pártok részéről - tetten érhető a szándék, hogy a magyar kisebbséget eltüntessék. Ez épp oly hiba, ha nem nagyobb, mint a magyar primátusra törekedni.

A megoldás, bámilyen utópisztikus is, csak egy őszinte kézfogás lehet. Ahogy erre már közel egy évtizede törekszik a Charta XXI megbékélési mozgalom. Kinyújtjuk a kezünk. Ki belecsap, ki pedig rá.
Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Tiszteletbeli konzul Szentmihályi Gyula Fogadóórák, minden kedden 13.00 - 17.00 óráig 65 rue Ontario, Ouest, Montreal, QC. H2X 1Y8
Tel: 514-288-7378 Email: itt
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212