Magyar Krónika
Imádkozzunk hazánkért
Magyar Krónika 2021. 09. 19. gondolatokSurján László
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A ZSIRÁF A zsiráf a legmagasabb szárazföldi állat. Különösen azért magas, mert a nyaka rettentően hosszú. Hogyha a zsiráf gallért hordana, csak a puceráj annyiba kerülne neki, mint más állatnak a teljes ellátás fűtéssel és világítással.
hirdetés
Klikk ide
Itt az idő, hogy rátérjünk a heti rendszerességű levelekre. Ez persze magával hozza az igényt, hogy a levél tartalma egyfajta áttekintés legyen az elmúlt hétről. Mivel a teljesség igényét nem tudom kielégíteni, inkább egy vagy két eseményt fogok kiemelni.
Ezen a héten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus volt a legfontosabb, ami azonban olyan bőséges anyagot adott, hogy nem lehet egy levéllel lezárni. Az előadások utólag feldolgozhatók, és a témákkal a MHL-ban foglalkozhatunk.

A közéleti események sorából a miniszterelnöknek a Mathias Corvinus Collegium tanévnyitóján mondott beszéde emelkedik ki. A beszéd számomra a következőket mondta: A Nyugat elmúlt 400 éve sikerének titka a technikai eszközökön, újszerű intézményeken, tudományos felfedezéseken túl a Nyugat kivételesség- és küldetéstudata. Az a meggyőződés ez, hogy a nyugati embernek feladata van a világban, és cselekednie kell, hogy ezt a feladatot beteljesítse. E küldetésnek keresztény gyökere van: "Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet. Ez a felfogás tovább élt Nyugaton a felvilágosodás, a humanista embereszmény, az emberi jogok és a modern természettudomány felismeréseinek és a kereszténység fokozatos visszaszorulásának időszakában is, míg végül az evangélium örömének kisugárzása helyett a rosszul értelmezett liberális demokrácia erőszakos terjesztésére korcsosult.

Orbán néhány konkrét számmal érzékeltette az Európai Unió gazdasági eljelentéktelenedését. 2007-ben az Európai Unió részesedése a világ GDP-jéből 25 százalék fölött volt, ez 2020-ra csak 18 százalék. 2007-ben a világ beruházásainak 81 százaléka Nyugaton történt, vagy Nyugatról ment Keletre, és csak 17 százalék volt a keleti forrásból létrejött beruházás a világban. 2019-ben 31 százalék a Nyugat és 66 százalék a Kelet részesedése.

Valami tehát megváltozott a XXI. század elejére. Az emberek érzik ezt, s ebből apokaliptikus hangulat fakadt. És valóban súlyos kihívások érik a nyugati civilizációt. Amerikában a neomarxizmus veszi át a gondolat- és gondolkodásformáló intézmények irányítását. Európában a muszlim demográfiai, politikai és gazdasági dagálynak már Hispánia fölé, északra is sikerült betörni. A Nyugat a "Nagy Víz" egyik partján sem képes értelmes politikai válaszokat adni ezekre a problémákra.

Mi a magyarázat a Nyugat bénultságára? Közép-Európából úgy néz ki, hogy a Nyugat nem keres többé értelmet a saját történelmében, inkább arról beszél, hogy az nemsokára véget ér. Egyes időszakokat átértelmez vagy kitöröl, egyenesen szégyell, de semmit sem tud a helyébe állítani. Mi úgy gondoljuk, hogy küldetéstudat nélkül kudarcra vagyunk ítélve. Nem hisszük, hogy valaki úgy juthat előre, hogy közben elveszíti a hitét abban, hogy amit csinál, az fontos, sőt, hogy annak magasabb értelme is van. A nyugatiak gazdagok és gyengék. A legveszélyesebb kombináció. A feltörekvők semmi tiszteletre méltót nem látnak bennük, csak a könnyű prédát.

Mit válaszol erre a helyzetre Közép-Európa? Mi, magyarok eddig nem veszítettük szem elől a saját küldetésünket. Nehéz is lett volna. Szerencsénk is van, hiszen a világon egyedülálló nyelvünk van, és erre épült egy hatalmas népi és magas kultúra, zene, irodalom, politikai, államszervezési kultúra, sőt művészet is.

A művelt nyugati közvélemény számára egy politikai közösség, egy nemzet küldetéstudata mára elfogadhatatlan, gyanús, miközben számunkra ez olyan természetes, mint a lélegzés. A mi kultúránk, a magyar nemzeti kultúra, - amely sok száz év óta dokumentált, kezdetei pedig a messze sztyeppei évezredekre nyúlnak vissza, - csak bennünk, rajtunk keresztül és általunk létezhet. Nélkülünk örökre elvész az egész emberiség számára. Küldetésnek nem kevés. És mióta a magyarok az első törzsi államszervezetüket létrehozták, ennek mindig csak egyetlen célja volt és van, hogy az itt élő népekkel közösen megszervezzék a Kárpát-medencét, és biztosítsák az itt élő népek együttélését és gyarapodását. És most nem az állami keretek a lényegesek, ami fontos, a térségben élő népek összeműködése és összeszerveződése.

Nyugaton úgy vélik, hogy az őtőlük eltérő gondolkodásunk pusztán azon évtizedek okozta késés következménye, amelyeket a szovjet csizma nyomása alatt voltunk kénytelenek eltölteni. De felfogunk nőni – vélik - az ő progresszív eszméikhez. Eltekintve attól, hogy ezen évtizedek az ő engedélyükkel és támogatásukkal szakadtak a nyakunkba, a mi küldetéstudatunk már nem csupán a kompország kikötőbe érése, és a Nyugat utolérése, hanem éppen a Nyugatot is naggyá tevő értékek megőrzése és fejlesztése, ezen belül a saját kultúránk megtartása. A jelek szerint szomszédaink zöme, sőt Lengyelország és a Balkán is érti és érzi ezt. Velük együtt menetelünk.

Nekünk mindig fontos volt, hogy lássuk honnan jövünk és hová tartunk. Személy szerint úgy vélem, hogy ami felé ma a Nyugat menetel, az az emberi természettel ellentétes. Ennek az iránynak ellenállni épp oly fontos és épp oly nehéz, mint annak idején az ottomán terjeszkedésnek. Embert próbáló, szép feladat.

Hogy ez sikerüljön, ahhoz hitem szerint természetfeletti háttér is kell. Ezért vállaltam szerepet Gál Péter barátom elgondolásában, hogy imádkozzunk hazánkért olyan formán, hogy az új országgyűlésbe a Tízparancsolatot tisztelő és annak megfelelően élő emberek kerüljenek be, függetlenül attól, hogy melyik oldalhoz tartoznak, milyen párt frakciójában dolgoznak. Ezt sokan utópiának tartják. De, aki hisz az ima erejében, azt szeretettel hívom, csatlakozzon. A részleteket, a bekapcsolódás módját megtalálja a www.ima2022.hu oldalon. A lehetőséget "továbbadni sem tilos", hiszen az a célunk, hogy az ország összes településén legyen valaki, aki ezért naponta fohászkodik.