A Magyarok Világkapcsolata
 
            
t h e   h u n g a r i a n   w o r l d   c o n n e c t i o n       

FÓRUMOK  ::  HUMOR
 

Mélani
Különleges kábítószer téli depresszió ellen

Magyar Krónika, április 5.
Pompery Judith

Az aztékok a vízzel habosra kevert barna folyadékot az istenek italának nevezték. A mayák, olmékok és toltékok nemcsak értékelték, fizetőeszközként is használták a kakaóbabot. Montezuma idejében egy rabszolga ára állítólag 100 ilyen apró egység volt. Mindenesetre akkoriban a pörkölt kakaóból előállított italt – hidegen vagy melegen – de semmi esetre sem édesen fogyasztották. A kakaóport pedig erősen fűszerezték. Pl. chilivel.

A csokoládé nádcukorral való édes ízesítését az európai udvarok találták fel. Ettől fogva viharos gyorsasággal terjedt és nőtt népszerűsége. Izgató hatása szintén nem mai felfedezés, ezért nemcsak Bridget Jones óta javasolják fogyasztását erőszeretettel szomorúság, depresszió, stressz esetén. Állítólag napi 40gr elegendő a jókedvhez. Legalább is az ismert gyártók egyike ezzel reklámozza termékeit.

Mélanie . Goethestr. 4, Berlin-Charlottenburg. Bennfentesek régóta ismerik. Szombaton odaszóltam telefonon, hogy megkérdezzem, meddig vannak nyitva. Kellemes idősebb férfihang, mintha már 30 éve ismernénk egymást: „Kettőig. Máskor megvárnám, amennyiben nem érne ide zárásig, de ma nem lehet. Ha később akar jönni, hozzon kulcsot!”

A feltűnésmentes, pici bolt ajtaján meghökkentő felirat áll: Mennyei paradicsom - fióküzlet . Azt hittem a félig leeresztett redőny láttán, hogy zárva. De nem, nyílik a kilincs, bent csupa édes finomság. A pult mögött legalább negyvenféle praliné: 3 cm átmérőjű golyócskák piramisokba rakva. Eberhard Päller, a tulajdonos 37 éve vezeti a boltot, egy személyben ő kreálja a recepteket is, amelyek alapján saját kezűleg gyártja az ellenállhatatlan csokicsodákat. Vásárlói csokoládéfüggő visszatérő bűnösök, kiket Päller úr előszeretettel nevez pacienseinek és „gyógyít” csomagocskáival megannyi variációban és adagolásban. Szerintem ez csak tünetkezelés, hisz kigyógyulni nem lehet. A mindenkori adag legföljebb pillanatnyilag enyhíti a vágyakozás okozta kínt. Ezt igazolja annak a fiatal férfinak az esete is, aki szombat délelőtt egyik gyerekével a karján, másikkal kézen fogva vette célba a boltot. A nagyobbiknak az ajtóban magyarázta: „Das ist hier die Dependance des Paradieses.”

Miközben Päller úr meséli a cég történetét, nemzetközi kapcsolatait, hol, mikor milyen riport jelent meg róla – apropó el ne mulasszam Nagypénteken az ARD műsorában megnézni a vele készült félórás interjút –, szóval közben lelkemre köti, hogy fogyasztáskor mindenképpen tartsam be a használati utasítást. Mert, ugye, mint tudjuk, a lényeg a töltelék. Azt kell kinyalni a kettéharapott golyóból, amely körül a csokoládéburok csak hordozó, kvázi szükséges tartozék. A mondanivaló belül van. Ezért soha ne nyeld le egyben, ne is vedd a szájadba egyszerre! (1. §) Legjobb csókolózás során közösen egy darabot kettéharapni. (Ez a 2.§) Ekkor érvényesül az aroma leginkább. Mindez olvasható a pult fölött is, ha esetleg a kedves beteg nem tudná megjegyezni a doktor szavait.

Mondom, én első bűnbe eső lennék, ezért, amennyiben feltételezi rólam, hogy egyéb területen igényes ízlésű és kíváncsi kedvű vállalkozó vagyok, az ő belátására bízom, mit érdemes kezdő drogosként kipróbálnom. Kérem, ennek függvényében állítson össze nekem egy kisebb választékot. Szóval ú.n. „Startpakét”.

Mielőtt bármit is becsomagolt volna, előszedett egy picike dobozkát és megkínált belőle. Vastagon kakaóporba forgatott pörköltkávészem volt, tetején porcukorral. Ketté kellett harapni és megrágni. Csokoládémázzal illetett kávét már ettem, de ez más volt. Nem édes, nem is keserű. Megkóstoltatta még saját készítésű tejszínes likőrjét – Baileys Irish Cream jellegű – grappával alkoholizált vajszínű ital titkos receptura szerint. Üvege 20,- €.

Eztán a pult három szintjén söpörtünk végig. Ill. csak a felső kettőn. Az alsó polcon ugyanis csupa olyasmi állt, amelyről első ránézésre már megállapítható a dolog mibenléte. Bár ínycsiklandó látvány, de inkább a betévedt hozzánemértőknek szóló kínálat, mert hogy túl triviális. A középső polcon állnak az édes különlegességek. Vanília, bodzavirág, barackíz, szeder, áfonya, stb. Fantáziadús csodák, ámbár mindegyik édességként vagy eleve ismert, de legalább is elképzelhető. Belepasszol az európai ízlésvilágba.

A legizgalmasabb a felső polc. Ettél már paradicsomos-szarvasgombás pralinét? Avagy mustáros-mézes, bazsalikomos, kapros, esetleg foghagymás ízesítésűt? Sáfrányosat, avagy nugát tölteléket őrölt fehérborssal? Eszméletlenül finom! Van zelleres, korianderes, curry-s is. Ezek a fűszeres variációk csak mérsékelten édesek, mégis a magam részéről a függővé válást leginkább ezektől tudom elképzelni.

Päller úr polconként szortírozva két zacskóba tette teremtményeit: összesen 25 különböző apró csodát. A zacskókat gyengéden megsimogatta, elbúcsúzván tőlük útjukra bocsátotta őket. Utolsó mozdulattal rájuk ragasztotta a cég kártyáját: „Ez a forró drót elvonási jelek esetére”.

Mindezért szerény 20,- €-t fizettem: tízdekánként 7,- €. Egyelőre fogalmam sincs, hogy honnan teremtem elő az anyagiakat, ha szerencsétlenségemre nagymennyiségben válnék függővé, de a kezdeti ismeretség, az előadás feltétlenül megért ennyit.

az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | C 2000 Magyar Krónika Rt