A Magyarok Világkapcsolata
 
f ó r u m               Keresés a Krónikán 
      
 
the hungarian world connection 


 ROVATOK
 Mozaik
 Zsebsite
 Dömötor Ödön
 Táltos Ákos


 FÓRUMOK
 Hozzászólás

A mi fõkonzulunk, Pap László
Bencsics Klára

május 12.

Úgy érzem éppen ideje, hogy fõkonzulunkról írjak, hiszen már három éve, hogy köztünk van, és a montreáli magyarság életében minden vonatkozásban fõszerepet játszik!
Megérkezésétõl kezdve részt vett az emigrációs élet ügyes-bajos dolgaiban, egyben bekapcsolódott a magyarság mindennapi életébe. Elsõ lépéseként gyermekeit beadta a magyar iskolába és cserkészetbe, ahová kislánya ma is jár és minden hazafias ünnepélyen lelkesen szerepel.
Az elsõ konzulátusi fogadás, "családi affair" volt, a pogácsákat a csöpp kislány, Boglárka kínálta édesanyjával, Ildikóval.
Már akkor úgy éreztük, hogy õ és családja közénk tartozik! De még nem tudtuk, hogy milyen nagy és eredményes dolgokra képes munkájával Pap László.
Eddigi tapasztalatainkból következtetve, mi úgy gondoltuk, hogy a fõkonzul képviseli Magyarország érdekeit Montreálban, Kanadában. De azt nem is remélhettük, hogy MINKET is képviselni fog Magyarországon! Pedig ez történt és történik!
Végtelen hosszú lenne felsorolni a három év mindennapját, mikor és milyen kis ügyet vett figyelembe és rögtöni intézkedéssel megoldotta azokat.
Csak emlékezetesebb eseményekre térek itt ki: bevezette a "Pedagógus napot", a montreáli magyar iskola önkéntes tanárainak megjutalmazására.
Ha egy honfitársunk valamilyen vonalon kitüntette magát tehetségével vagy munkájával, fogadást rendezett és kieszközölt kitüntetést számára ilyenek: Dr. Nógrády György, Dr.Vámos István, Szirmay Sandra, Dreisziger Kálmán és így tovább.
Ha az óhazából érkeztek tudósok, mûvészek és politikusok belevonta a montreáli közösséget is fogadásukba.
Nagy és sok munkát áldozott 2000-ben a montreáli milleniumi mûsorok megrendezésére, tanáccsal, összeköttetéssel, sõt félmillió forintot is kieszközölt erre a célra!
Nem volt olyan montreáli Magyar Bizottsági gyûlés ahol ne lett volna jelen, bekapcsolódva a montreáli magyar közösség kisebb-nagyobb problémáiba tanáccsal vagy megoldással. Mindent megfigyel, minden érdekeli és mindig halk szóval, de értékesen szól hozzá a felmerült kérdésekhez. Mint legutóbb: a magyar szervezetek részére támogatja az egy órás rádió programot, és õ is szervezi, irányítja.
Vagy a magyar költõ angol nyelvû versantológiáját hogyan lehetne a montreáli angoloknak bemutatni? Meg kell hívni a helyi kanadai írótársaság tagjait. Ez mind idõvel, szervezéssel és fáradsággal jár, de õ mintha fáradhatatlan lenne!
Egyik legnagyobb elismerést a montreáli magyar közösségbõl az váltotta ki, sok és hosszadalmas munkája eredményeként, a magyar Szépmûvészeti Múzeum gyûjteményének egy része a montreáli múzeumba került kiállításra!
Magyar filmrendezõ van Montreálban? Azonnal kihirdeti, meghívja a magyar közösséget, hiszen Tarr Béla nemzetközileg elismert filmrendezõ, hadd lássák a montreáli magyarok is, és ez így megy három év óta, lankadatlanul és fáradhatatlanul.
Mi lenne velünk, ha õ nem lenne itt? Gondolt, már erre valaki? Mert az ember hamar megszokja a jót, a biztosat, és természetesnek veszi. Köszönjük meg Pap László fõkonzul úrnak mindazt amit a montreáli magyar közösségnek, a magyar nemzetnek és kultúrának tesz és amit az elmúlt három év alatt tett. Valóban elmondhatjuk Vörösmartyval: "Ez jó mulatság, férfimunka volt!"
Reméljük, hogy közöttünk marad még egy darabig, egyben további sok sikert és boldogságot kívánunk Pap Lászlónak, kedves feleségének Ildikónak, gyermekeiknek Gergõnek és Boglárkának!

ennyi
Impresszum | Hirdetési árak | © 2000 Magyar Krónika Rt