A Magyarok Világkapcsolata
 
            
t h e   h u n g a r i a n   w o r l d   c o n n e c t i o n       

FÓRUMOK  ::  HUMOR
 

A terror emléke: A múlt rekonstrukciója

Budapest szívében, pár sarokra az Oktogontól áll az Andrássy út 60. számú ház. A neoreneszánsz épület tökéletesen beleillik a többi tekintélyes Andrássy úti palota sorába, amelyek felidézik az Osztrák-Magyar Monarchiát.

Magyar Krónika, augusztus 29.
Ádám Christopher
Montreál


Budapest szívében, pár sarokra az Oktogontól áll az Andrássy út 60. számú ház. A neoreneszánsz épület tökéletesen beleillik a többi tekintélyes Andrássy úti palota sorába, amelyek felidézik az Osztrák-Magyar Monarchiát. Csakhogy a 60-as szám alatt található bérház nem a XIX. század pompáját sugározza, hanem kõfalai az ominózus XX. század totalitarizmus árnyékát vetítik a jelenre. Egy vastag, fekete penge fal örök gyászba borítja azt a palotát, amely prominens szerepet játszott mind a nyilas-keresztes, mind a kommunista terror rendszerében.

2002. februárjában nyitotta ki elõször kapuit a nyilvánosság elõtt a Terror Háza múzeum Schmidt Mária irányításával és a volt Orbán Viktor kormány kezdeményezésére. Óriási érdeklõdést keltett a magyar társadalom minden rétegében a múzeum, ami egyben rendkívül korszerû és tudományos, ugyanakkor kétségtelenül kontraverzális. Talán ezért magyarázható meg az a jelenség, hogy még késõ májusban is naponta másfél-kétórás várakozással kígyóztak a Terror Háza elõtt a látogatók.

A Terror Háza harminc kiállítóterembõl áll , amelybõl összesen három foglalkozik a nyilas terrorral, míg a múzeum többi része a kommunista rendszer (foleg az 50-es évek) bûneirõl tanúskodik. A múzeum valóban a kommunista terror borzalmairól szól és e terror súlyát, illetve mértékét teszi egyenlõvé a már egyetemesen és erélyesen elitélt nácizmussal. Pontosan ezt a benyomást kelti a bejáratnál egymás mellett elhelyezett két márványtábla: egyikbe a nyilas szimbólumot vésték, mig a másikon a vörös csillag áll. A múzeum történészi koncepciója, valamint a látogatóhoz intézett üzenete evidens: a kommunista önkényuralom gonoszságát és embertelenségét képletes hasonlatokkal próbálja eroteljesen megéreztetni az átlagemberrel, aki túl fiatal, hogy közvetlen élménye lehessen a sztálinizmusról.

Három terem mutatja be a második világháború utolsó évét képek, videó és hanganyagok felhasználásával. A múzeum teljes mértékben beveti a XXI. század technológiáját. A nyilasokat és Szálasi Ferencet bemutató rész rekonstrukció egy nyilas párti konferencia teremrõl, amelynek az Andrássy úti ház otthont adott az, vagyis a Szálasi által átkeresztelt "Hûség Háza". Itt régi tárcsás telefonokon keresztül lehet meghallgatni egy válogatást különbözõ korabeli hanganyagokból, mint például nyilas indulókat, beszédeket és egy részletet a híres Szálasi perbõl.

A nyilasvilágot azonban hamarosan elsöpri a háború vége és Szálasi romos birodalmi maradványai, illetve egyes volt szimpatizánsai megmenekülnek a szovjet megszállástól, a szibériai raboskodástól, valamint a 'kékcédulás' választások után is megmaradnak. A 'kisnyilasok' meghúzzák magukat és belõlük lesznek a Magyar Dolgozók Pártja tagjai, illetve Rákosi emberei. Ezt a szégyenteljes 'átöltözést' a múzeum egy öltözõteremként mutatja be, ahol a nyilaskeresztet és fekete inget lecserélik vörös csillagra és új öltözékre. Így már a két terror rendszer szétválaszthatatlan. Az a gátlástalanság amely a látszat mögött rejlik ugyanaz mindkét rendszerben.

A múzeum jelentõs súlyt szentel az egyház és a vallásüldözés ismertetésére. Három felekezet (katolikus, református és a zsidóság) szenvedését említik meg, azonban mindenképpen a római katolikus egyház sorsára összpontosítanak. A "Felekezetek" címû teremben egy óriás méretû kereszt fekszik a padlón amely emlékeztet a papok áldozataira. A Terror Háza értelmezése szerint az 50-es években Rákosiék célkitûzése az volt, hogy "az egyház vezetõit és intézményeit reakciósnak, a haladás gátjának tüntessék fel… Sárba tiporják papjaik erkölcsi tekintélyét, politikai buntettnek minõsítsék, ha hitük és a vallásszabadság védelmében lépnek fel."

A múzeum emlékeztet a meghurcolt vallásos vezetõkre, mint például a református Ravasz Lászlóra és Révész Imrére, Túroczy Zoltán evangélikus püspökre, Hevesi Ferenc fõrabbira és a legismertebb vallási konstruált perek, börtönbüntetések áldozatára, Mindszenty József hercegprímásra, akinek egy külön termet dedikáltak a Terror Házában. Talán Ravasz László református püspök idézete foglalja össze legjobban a múzeum történészi álláspontját, amikor a náci és kommunista terrort kívánja egymással összehasonlítani. Ravasz 1945. nyarán így válaszolt, amikor 30 református lelkészt a népbíróság elé vontak: "A jobboldali fasizmust baloldali fasizmus váltotta fel." Itt természetesen vitatható, hogy ki lehet-e terjeszteni a 'fasizmus' kifejezést olyannyira, hogy már a kommunizmust is jelenti. Hogy mit is tekinthetünk fasizmusnak, ez ma is fontos vita tárgya a történészek és politológusok között.

A Terror Háza központi része a hírhedt pincebörtön, amit rekonstruáltak. Egy lassú üvegliften érkeznek le a látogatók a sötét mélységbe és az úton lefelé a pincebörtön egyik volt politikai rabjának tanúbizonyságát nézheti a látogató egy képernyõn. Ezen a szinten mutatják be az 1956-os forradalmat, valamint a tömeges kivándorlást, illetve a menekülést. Levelezõlapok emigrált magyaroktól, valamint az emigráns magyar közösségek újságaival készítenek murált.

A múzeum megtekintésének végén a látogató elvonul a "Könnyek Terme" mellett, ahol tömegesen állnak vaskeresztek és gyertyák, amelyekkel megemlékeznek az áldozatokról. Ugyanakkor a 'tettesekrõl' sem feledkezik meg a múzeum és a kijáratnál az õ nevük, fényképük és születési adataik láthatók. Talán ez a múzeum egyik legvitatottabb része, mivel igen kellemetlen élményben részesülnek azok, akik megtalálják nevüket a falon, vagy éppen szüleik fiatal korú képét látják ott.

Sokan természetesen politikai indítékokat látnak legelõször a Terror Háza múzeum koncepciójában. Valóban közismert, hogy csak hetekkel az országgyûlési választások elõtt nyitotta meg kapuit a Fidesz kormány kezdeményezésére egy rendkívüli érzékeny és fontos témával foglalkozó múzeum Budapest központjában. Azonban, ez talán nem is olyan furcsa a történetírásban, hiszen majdnem minden esetben külsõ tényezõk, ideológiák és meggyõzõdések motiválják a múlt rekonstrukcióját.

Nem könnyû feladat semleges történelmi elemzéseket találni még akkor sem, ha a történészek az objektivitást tartják célkitûzésként. A Terror Háza jelentõs szerepet játszik a magyar történelemben, végre Magyarország megpróbál szembenézni modern történelme legsötétebb korszakával: a nácizmussal és az azt követõ Rákosi és klikkje által importált sztálinizmussal.

az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © 2000 Magyar Krónika Rt