A Magyarok Világkapcsolata
 
            
t h e   h u n g a r i a n   w o r l d   c o n n e c t i o n       

FÓRUMOK  ::  HUMOR
 

Barangolás a Kárpát Medencében
Szöged, hírős város

Magyar Krónika, május 9.
Bencsics Klára

"Érzem, hogy az öreg Tisza felett
Az örök élet csillaga remeg."
Juhász Gyula: Szeged

A Tisza,  Szeged főutcája. A város alatt  hömpölygő víz, kezdettől fogva meghatározta a város életét. Szeged nem is léteznék a Tisza nélkül, itt kötöttek ki a dóciai (erdélyi) gályák, s később a magyar királyok lobogós hajói. Az ország só elosztóhelyből idővel rangos kereskedelmi központ fejlődött ki!

De az itt élő nép élete is elválaszthatatlan a Tiszától. Bár a várost  többször is elárasztotta a folyó, a szegediek mindig itt építették meg újra házaikat. 

Már húszezer évvel ezelőtt is voltak itt telepesek a kőkorszak utolsó idejében. Folyamatosan lakott terület volt a réz és bronzkorszakban is. Itt alakult a hunok, Attila birodalmának központja. A legenda szerint, Attilát halála után itt tették hármas koporsóba és engedték le a Tiszába.

Később, a népvándorlás során, avarok is megszállták a területet. A magyar honfoglalás kezdeti idejében települések alakultak ki Szeged környékén. A város fejlődéséhez a Tisza adta az alapot. A rómaiak és a hunok idejében forgalmas  átkelőhely volt itt. III.Béla is megemlékezik róla, s majd az Aranybullában is (1222) a sótárló központról. A tatárjárás, a királyi rangba emelt várost , fejlődésében  veszélyeztette. IV.Béla megépítette a szegedi várat a város védelmére. A törökveszély közeledése kiemelkedő szerephez juttatta Szegedet. 1448 és 1456 között Hunyadi János Szeged környékén gyűjtötte hadait. A nándorfehérvári  diadal kivívásában hatvanezer főnyi szegedi és környéki hadsereg is résztvett.1458-ban Mátyás király országgyűlést tartott itt, s királyi kiváltságokkal támogatta  a várost

1543 - 1688 -ig  török uralom alatt volt  III.Károly 1710 -ben megadta Szegednek a Szabad Királyi Város jogát. 1721-ben nyílt meg az első gimnázium, a piaristáké, ez jelentős szerepet játszott  Szeged kulturális életében.

II. József a várost Csanád és Csongrád megye székhelyévé tette, igazán akkor indult meg a város  fejlődése. 1833-ban a Tiszán, megérkezett az első gőzhajó a "Duna" gróf Széchenyi Istvánnal a fedélzetén. Óriási lelkesedéssel fogadták a szegediek. 1848-49 szabadságharcban a város kivette részét, hétezer  nemzetőr vett részt benne! 1948 októberében, Kossuth Lajos híres beszéde hangzott itt el "Szeged népe, nemzetem büszkesége"  1849-ben ideiglenesen Szegedre költözött a forradalmi kormány.

1879 márc.21 - én nagy árvíz pusztított, hatezer házat  rombolt le és a várost szinte elmosta. Az újjáépítés során kapta  Szeged mai rendezett képét. Az első Világháborúban 18 ezer szegedi vonult be, kiknek egyharmada elesett a háborúban. A Tanácsköztársaság idején, Horthy Miklós innen indult el Budapestre annak leverésére. A trianoni békeszerződést követőleg, Szeged határvárosa lett Romániának és Szerbiának.

Negyedszázaddal később, a II. Világháború után, itt alakult meg a Magyar Kommunista Párt. A háború óta  Szegeden a könnyűipar  és az élelmiszeripar gyorsan fejlődött. Mindenki hallott már a szegedi paprikáról vagy a Pick szalámiról. A kenderfonó gyár, a kábelgyár és sok más könnyűipari gyár létesült. Kulturális élete is kifejlődött a két  háború között. Ide telepítették, a kolozsvári egyetemet 1920 után és ebből alakult ki a szegedi Tudomány Egyetem is, amihez később az orvosi egyetem is csatlakozott.

Ma már 13 ezer hallgatója van.  Itt dolgozta fel Szent Györgyi Albert a C vitamin fontosságát, a szegedi paprika alapján, és kutatása eredményeként, orvosi  Nobel Díjat kapott 1937-ben. Egy ideig rektora is volt az egyetemnek.

A Somogyi könyvtár, egyike a legrégebbi könyvtáraknak, messze földönhíres  könyvállományáról. Szép előadásokat tartanak a Szegedi Nemzeti Színházban, ami ma már opera együttessel is rendelkezik. Kamara Színháza is van és nyaranta  népszerű a Dóm téri Szabadtéri Játékok. Először 1931-ben rendezték meg, azóta  minden évben nagyszámú közönség látogatja!

Legnagyobb kulturális létesítmény, a szegediek büszkesége, a Közművelődési Palota, más néven, Móra Ferenc múzeum, hatalmas képtárral és közgyűjteménnyel, ami Móra Ferenc és  Tömörkényi István  nevéhez fűződik, mindketten igazgatói voltak. Az épület 1896-ban épült, klasszikus stílusa görög hatású. A korinthuszi oszlopok előtt Sokrates és Homérosz szobrai fogadnak. Az állandó kiállításon láthatunk gazdag néprajzi gyűjteményt a honfoglalási időkből, a megtalált avar és hun  emlékeket. Ezenkívül itt őrzik a híres nagyszentmiklósi kincseket is, Attila kardjának másolatát stb. Szépművészeti gyűjteménye is gazdag anyaggal rendelkezik, ismert magyar festőművészek eredeti képeivel. A kazettás mennyezetű díszteremben szintén találunk olajfestményeket, köztük, Vágó Pál híres  árvíz festményét, ahol Ferenc József szemléli a  rombadőlt várost.

Na de nézzük meg Szeged  jelképét, a Fogadalmi Templomot, azaz a püspöki Székesegyházat, a Dómot. A templom hatalmas téren, a Dóm téren áll. A négyszögletes tér 12 ezer négyzetméter, pontosan akkora, mint a velencei Szt. Márk tér. A teret árkádok szegélyezik 300 méter hosszan és itt helyezték el a nemzet nagyjainak mellszobrait. Tudósok, művészek és írók szobrainak sora látható.1930 -ban létesült és nemzeti panteonnak is mondható.

A Fogadalmi templom nevét onnan kapta, hogy a nagy árvíz idején megfogadták a városatyák, hogy  Szűz Máriának hálából templomot emelnek. 1912-ben kezdték építeni Schulek Frigyes tervei szerint.

Homlokzatán, középen, a  Magyarok Nagyasszonyának szobra áll, kétoldalt  a magyar szentek szobrai. A  három-hajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A Szentély mennyezetének mozaikján Szűz Mária  megkoronázása látható, a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi papucsba és alföldi szűrbe öltöztette a művész. Ezért is hívják Szegedi Máriának. A dóm legjelesebb műalkotása a Szent Gellért oltár, melyben  a szent püspök ereklyéjét őrzik. Mellette a híres Krisztus a keresztfán címmel, Fadrusz János szobra áll. Állítólag a művész keresztre kötötte magát és úgy készítette tükörből a szobrot.

A dómot kívül és belül  szobrok, festmények, domborművek,  mozaikok díszítik.

Belső  oldalai márványból, kőből, aranyból készített műalkotások. A templom tornyában az ország legnagyobb harangja lóg, több mint 85 mázsa, a hősök harangja. Tornyán  Vörösmarty  Szózatának egy mondata van belevésve "Az nem lehet, hogy annyi szív"  A templom  építését  1914-ben abbahagyták, és csak a háború után folytatták, ez  észrevehető a más színű téglákból. Akkor vésték be a fenti idézetet is. A  templomot 1929-ben szentelték fel. A dóm mögött áll a  Dömötör  torony, mely a  XIII. századból maradt vissza és egy régi templom tornya.

A dóm teret elhagyva a Nagyboldogasszony úton a Hősök kapujához, Porta Heroum-hoz érünk. A mellékelt képen is látható, megrendítő alkotás. A kapu az I. Világháborúban elesett szegedi hősök emlékére készült 1936-ban. Alkotója Pogány Móricz, A boltíven látható Európa egyik  legszebb falfestménye, Aba-Novák Vilmos műve. A kaput szobrok őrzik, két katona: Az egyikük él, a másik  már halott. Az ötvenes évek elején a freskót bekenték szürke vakolattal, a kilencvenes években újította fel a festő lánya, Aba -Novák Judit. 

Most meg kell állnom a városnézéssel, mert  itt a Hősök Kapuja alatt édesapámra kellett gondolnom. Ő itt élt, itt járt az öreg piarista gimnáziumba, s érettségi után, néhány hónapon belül bevonult 18 éves korában. S mint lovas huszár  tiszt itt ment végig hadtestével ezen az úton. Istenem, hányszor mesélt róla, a kihúzott kardról és a katonazenekarról, Szeged népéről ahogy integettek nekik.

Itt még annyit említek meg,  hogy Montreálban a kórházi ágyon  nyolcvan év múlva is, Móra Ferenctől  kellett felolvasnom neki és Petőfi: A Tisza című versét. Móra Ferenc a nagy magyar író, újságíró, természettudós, régész és könyvtárigazgató lelkiségét, édesapám értette meg igazán. Hiszen Móra is Szegeden született és élt, s a szegediek valahogy egymásra találnak.

Szeged igen gazdag volt  írókban és művészekben: Talán nem  mindenki tudja, hogy Dugonics András  (1740-1818) itt írta az első magyar regényt. Etelkát. Szegeden élt Tömörkényi István író és igazgató, Gárdonyi Géza, Ady Endre, Szabó Dezső, Babits Mihály éveket töltöttek itt, a Dugonics Irodalmi Társaság keretében. Ismert és szeretett lírikusunk, Juhász Gyula itt született és halt meg. A szegedi egyetemre járt József Attila, itt adta ki első verseskötetét is Radnóti Miklós is odajárt néhány év múlva és itt  ismerte meg  Sík Sándor  papköltőt és tanárt, aki később barátja, mentora is lett.

Szegedi sétánk alatt  végig mentünk a Kárász úton, ami Szeged "Váci utcája", gyönyörű  régi felújított épületekkel, engem  inkább az Andrássy útra emlékeztetett. A Széchenyi teret is megcsodáltuk, hatalmas fáival és sok szép szobrával...majd lementünk a Tisza partra ahol a Belvárosi híd köti össze Új Szegeddel a régi "Palánkot", a Belvárost.

az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © 2000 Magyar Krónika Rt