A Magyarok Világkapcsolata
 
            
t h e   h u n g a r i a n   w o r l d   c o n n e c t i o n       

FÓRUMOK  ::  HUMOR
 

Séta a farkasréti temetőben

Magyar Krónika, november 7.
Bencsics Klára

Magyarországon munkaszünet van Mindenszentek napján és az emberek tömegesen mennek a temetőbe halottaikat meglátogatni.

Lehet, hogy nem mennek ki gyakran, de egyszer egy évben, ilyenkor biztosan és ha ez nem lehetséges, akkor otthon mécsest gyújtanak elhunyt szeretteikért .

Még mindig emlékezem ezekre a ködös, őszi estékre, mikor a család kiment Nagyapa sírjához a Farkasréti temetőbe. A temető ilyenkor tele volt emberekkel, a sírok roskadásig virággal és millió mécses világította meg a temetőkert öreg fáit.

Az idén nyáron azzal a céllal töltöttem ott el néhány órát, hogy ismét meglátogassam Nagyapát és kicsit körülnézzek ebben a csodálatos fekvésű temetőben, és néhány híres ember sírját megtekintsem .

Sehol a Kárpát medencében nincs temetőhely ahol ilyen sok híres személy nyugodnék. Itt nyugvó - vagy egykor nyugodott nagyjaink száma öt-hatezer, a jelentősebbek száma nyolc-tízezerre is tehető.

A Farkasréti temetőt 1894 április 1 -én nyitották meg, a Széchenyi hegy délkeleti lankás hegyoldalán. 42 hektáros területen helyezkedik el. A budai hegy-völgynek nevét Döbrentei Gábor adta még 1847-ben.

Érdi út, Denevér és Bürök utcák közé zárt terület, később kiterjedt a Hóvirág utcára is. A temető régi bejárata előtt a Jó Pásztor szobor, a kápolna és a ravatalozó bombázások áldozata lett.

A Farkasréti temető kivirágzása és fellendülése szorosan összefügg a pesti Kerepesi temetővel, hiszen a pesti oldal temetője már 1849-től működött. Ez volt a Nemzet Temetője, ide temették hazánk nagyjait és íróit. Ady, Jókai, Karinthy ,Krúdy is itt pihennek.

1952-ben állt be a fordulat, a diktatúra legsötétebb idejében a temetőt bezárták és kitelepítések is voltak. Nem lehetett elmenni Batthyányi, Deák Ferenc és Kossuth sírjához., amíg 1956-ban a temetőt újra meg nem nyitották. Egyházi szertartást 1988-ig nem lehetett tartani, csak ateisták temetkeztek ott. A rendszerváltásig, politikusok mind a Kerepesiben temetkeztek.

1952-től a Farkasréti temető vette át a Nemzeti Temető nevét, sok síremlék került oda a Kerepesi temetőből és páratlan természeti környezete megalapozta rangját.

Ettől az időtől számítják, hogy a régi"elit", egyházi, gazdasági , katonai, valamint a tudós, művészvilág elsőszámú temetkezési helyévé vált. Mindenkit befogadott, azt is aki 1948 előtt fontos pozíciót töltött be. A Farkasréti temetőben egymásra talált a népi és urbánus világ, egy helyen temetkezett az egykori nemesség és a nagy polgárság maradéka, keresztény felekezetek és az ateizmus. Legfeltűnőbb a temető politikai sokszínűsége - Az 1952 után elhunyt és eltemetett politikai elit mellett megtaláljuk a Horthy kor politikusait ugyan úgy, mint a kisgazdákat, vagy polgári és szociál demokratákat. A sort lehetne folytatni, egészen a nyilas miniszterig és Rákosi Mátyásig.

A Farkasréti temető a 20.század magyar politikai képét jelképezi. A koncepciós perek áldozatai, főleg akiket 1989 előtt rehabilitáltak, ide kerültek .

A temető nemcsak politikai értelemben sokrétegű mozaik, hanem általában is az. Az Érdi út felőli árkádsorba, a híres régi katona-sírokat költöztették és a Kerepesi temetőből is áthelyezték az 1848-as honvédeket.

Fennmaradt neves személyek síremléke a 19.századból - és a két világ háború közötti síremlékek vallásos feliratai megtalálhatók még ma is.

1924-ben ide temették id. Latabár Kálmánt, ő az első legismertebb magyar színészdinasztia első tagja.

Itt nyugszik Szabó Ervin is és az 1934-ben elhunyt Grosschmied Géza, kassai várospolitikus, Márai Sándor édesapja.

A sírkő készítők közül legemlékezetesebb Stróbl Alajos: számos alkotással képviselte magát, Kisfaludí Stróbl Zsigmondhoz hasonlóan. Siklódi Ferenc militáris síremlékei is híresek.

Az ostrom alatt a visszavonuló német csapatok ide vetették be magukat, sírboltokból lőttek ki az oroszokra. Karácsonytól február elejéig tartották magukat, a harcok igen megrongálták a temetőt.

Új sírok kerültek a temetőbe, a polgári lakosság ostrom áldozataiból .Majd '52 -től, a koncepciós perek áldozatait is itt temették. A kivégzett tábornokok, többek között, Sólyom László, Révay Kálmán és ide kerültek a börtönökben meghaltak is. Később a letűnt politikusok hamvai: Tildy Zoltán, Szakasits Árpád, Rákosi Mátyás, Hegedűs András.

Nagy állami dísztemetések, melyek a politikai elithez tartoztak, mindig elkerülték a temetőt. Ide temetett politikusok közös jellemzője az volt, hogy megbuktatva haltak meg. Az 1956 -os forradalomhoz kevés emlék fűződik, halottai közül százan nyugszanak itt. Több repatriáló, emigráns művész sírja található, akik külföldön haltak meg, ilyen például, Karády Kataliné.

A 20.század politikailag legjelentősebb másod-temetése Bartók Bélának volt 1988-ban .Sírja ma is nemzetközileg a leglátogatottabb. Síremlékét Borsos Miklós készítette. Fekete gránitból készült figurája: két zene szimbólum, a madár és a lant összekapcsolása. Másik híres síremléke Borsosnak, az 1987-ben készült Ferencsik János Apollón bronzfigurája. Gyurkovics Mária síremlékét is ő csinálta, Rigolettó- Gildájaként, a művésznő leghíresebb szerepéről.

Sir George Solti - Solti György karmestert, saját kívánságára, Bartók mellé temették a 60. számú parcellában. Farkas Ádám alkotta síremlékét: a karmesteri pálca levegőben leírt ívére utal. Solti sírjára csak egy szót véstek: Hazatért.

Kodály Zoltán síremléke Páczay Pál műve, több neves ember síremlékét alkotta, de ez a legjelentősebb. A művész jellemzője, hogy emlékszobrai magányos nőalakok.

Az 50 es -60- as évektől, a Magyar Tudományos Akadémia Farkasréti kegyeleti területe a "Kodály Körönd", ahol Kodály mellett több tudós, orvos, híres mérnők sírja található. Schulek Elemér, Szekfű Gyula többek között. Azóta kibővítették a 6/1 és 6/2 parcellákkal.

A "Művészparcella" a 25-s, a színész sírok gyakran a színész szerepeire utalnak. Ilyen pl. Tímár Józsefé, nagy szerepéről, "Az ügynök halála"; szimbóluma az irattáska volt. De vannak a sírokon néha giccses felíratok, színházi kellékek. Soknak viszont nincs síremléke csak egy hagyományos kereszt fejfa áll, ilyen Páger Antal és Lázár Mária sírja is. Sárdy János sírján fényképe látható. Rátonyi Robert sírjánál kopjafa is áll. Néha, egy-egy mondat a szerepekből vagy versidézet is található. Néha csak az aláírás, mint Karádynál-

A Farkasréti temető "Művész parcella" központi jelentősége vitathatatlan: a temető "naggyá válásának" évtizedeiből, a már bemutatott akadémiai parcellák mellett. Mindez együtt: Farkasrét, a legelőkelőbb köztemető jelenkora, azé a fővárosi sírkerté, amely talán a legtöbb ismeretlen értéket rejtegeti .

Feltétlenül megérte körbe sétálni és meg-megállni egyes neves és emlékezetes sír előtt. Bizonyára az idén is, mint minden évben november elején, sok, sok mécses világított a sírokon.

az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © 2005 Magyar Krónika Rt.