A Magyarok Világkapcsolata
 
            
t h e   h u n g a r i a n   w o r l d   c o n n e c t i o n       

FÓRUMOK  ::  HUMOR
 
'56-os Szabadságharcos költő és hős: Gérecz Attila

Magyar Krónika,november 11.

Bencsics Klára

 
Az 1956-os szabadságharc  hőseiről  főleg csak számokat ismer a történelem.
Birtokomba került egy akkori  hősi halált halt sportolónak, költőnek  életrajza .
A fiatal Gérecz Attilának tehetségét  korán észrevették. 1949-ben  már a magyar öttusa-válogatott keret tagja , pisztolylövésben legyőzte  a későbbi olimpiai bajnokot. Úszásban és lovaglásban is a legjobbak között volt.

Gérecz Attila Dunakeszin született 1929.november 20-n. Értelmiségi családban. Apját korán elvesztette,  két bátyja  emigárcióban halt meg. Mivel a nagyváradi Gábor Áron Honvéd Tűzérség Hadapródiskolába járt, az iskolával 1945-ben nyugatra ment, ahonnan csak 1946-őszén tért vissza.  Budapesten végül leérettségizett.  Egyetemre nem vették fel, apja  vitézségi rangja miatt, ezért vasesztergályos lett.

Összeesküvés koholt vádjával 1950 december 8-án letartoztatták és 15 év fegyházra ítélték. Társai közül négyet halálra ítéltek, hármat kivégeztek.
A váci börtönbe vitték, ahol a verselés mellett német, angol és francia költők verseit is fordította. 1954 májusában írta első versét (Így bocskorosan), mely lelkierőről, optimizmusról tanúskodik.
Ez Nagy Imre befolyásának, az átmeneti enyhülésnek is az időszaka. A magánzárkák használata szünetelt, az elítélteknek megengedték, hogy a gombüzemben és csillámpala-műhelyben dolgozhassanak. Addig csakis szemre húzott sapkával, hátratett kézzel és egyesével engedélyezték a sétákat. Akkor ezeket a sétákat használták találkozásra, beszélgetésre. Valóságos irodalmi kör szerveződött itt (a Füveskert-csoport ) Beszélgettek, WC-papírra írt verseiket olvasták fel egymásnak. Később műveiket a nyugaton megjelent Füveskert-antológiában adták közre, mely a börtönkápolna előtti füves parkról kapta nevét.

A nagy dunai árvíz idején 1954. július 18-án a váci börtönből a jéghideg, áradó Dunát átúszta - ez nem csekély sportteljesítmény volt -, és Budapestre szökött. Három nap múltán - miután  régi szerelme elárulta - letartóztatták, és újra bebörtönözték. A budapesti Kozma utcai fogházba vitték és hónapokig szigorított magánzárkában, sötétzárkában volt.  Innen 1956. október 31-án szabadult. Szabadságharcosként november 4-től részt vett az utcai harcokban. A Rókus kórháznál két szovjet tankot kilőtt, de egy harmadik T-34-es gépfegyversorozatából halálos lövés érte, november 7-én. Összesen hét napig volt szabad. A költő földi maradványainak végső nyughelye ma a Kerepesi temető 21-es parcellája.

Verseit 1957-től nyugaton a Nemzetőr című folyóirat (Kecskési Tollas Tibor szerkesztésében) publikálta. Magyarországon 1991-ben jelent meg először verseskötete Gérecz Attila, a költő - 1956 mártírja címmel, a Stádium kiadónál. Végezetül Gérecz Attila hiteles kézirata alapján 2000-ben és 2001-ben jelent meg a korábbi kiadások pontosított szövegét tartalmazó, Így bocskorosan című kötete a Kráter kiadó gondozásában.

Gérecz Attila 2000-ben posztumusz megkapta a Balassi Bálint-emlékkardot .

 

 Gérecz Attila első levele a szökés után
(részletek)

"...........Egy hónapig komoly harcot vívtam a tébolyulás ellen és ugyanúgy az öngyilkosság gondolata ellen. Csak két nő miatt maradtam meg. Anyám és szerelmem miatt. Anyámhoz kötött egy ígéret: "Amíg Te élsz, Anyám, addig én is élek", a kedvesemhez pedig akkor kezdődő művészetem, amely kezdeti jellegén túl meglehetősen erős tehetséget mutatott. 

......Ezekben a napokban az élet egyetlen megoldásául a halált láttam. Aztán lassan, lassan visszafordultam. A hangba - bár még mindig szinte brutális volt az intellektus nyomása az érzelem felett - lassan a lírai kedv kezdett túlnyomóvá válni.

   ........ Nincs olyan szenvedési állapot, melyben enyhülési folyamat ne szerepelne. És ez az enyhülési fok a boldogság. Ezért van az, hogy mindenkinek mást és mást jelent. Mindenkinek a legkínzóbb vágy megszűntét. Rabnál ezt a folyamatot egyedül a képzelet végzi.

 .....  Holnap visszamegyek a fegyelmi osztályra, több alkalmam nem lesz az írásra, így utolsó éjjel a fürdőszobában görnyedve írom ezeket a sorokat, verseket, az elsőtől az utolsó betűig egyhuzamban.  Már nagyon fáradt vagyok, rövidre kell fognom  mondókámat.

 .....Anyám, nagyon vigyázz rá! Az arcában az áldozat szelíd fájdalma van. Ő csak adni akar. "Széthullt életemből máglyákat égetek lelkedben, hogy szebbé írjad  verseidet..." valami ilyen van a mosolyában. Zavard szórakozni, légy zsarnok mama és ne engedd otthon elfonnyadni. .....Nem tekintheti magát menyasszonyomnak, nem fogadom el  szavát: "Várlak!".,   

Én is őrzöm még szememben a régi, vidám kölyök-mosolyt, mint valami olimpiai lángot, hogy egyszer még a Tiétekben is föllobbantsam. Azért éhségsztrájkoltam, hogy tudjak pénzt keresni, esetleg küldeni is. Ha sikerül költsétek el!
-     Csak egymásra vigyázzatok, akkor rám vigyáztok!....."
Rövid részletek  Gérecz Attila  leveléből, melyet a szigorított fogházból küldött Anyjának és mennyasszonyának.
Sok irodalmi szakértő szerint, Gérecz Attila  volt, az 56-os szabadságharc költője, sajnos, hogy  fiatal életét a golyó örökre elhallgattatta....

HAGYATÉKOM

Kis versek. Szállongó pernyéi
Egy bús, halottas fáklyafénynek.
Mint, hogyha foltjai lennének
A szeplőthányt, közönyös égnek.
..
az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © 2007 Magyar Krónika Rt.