A holtember szigete

(Részlet Emily Pauline Johnson-Tekahionwake: Vancouveri legendák című kötetéből)
Fordította: Salyné Zirczy Ilona

…Sok hónap után mindkét törzs harcosai kezdtek gyengülni. Azt mondták, hogy az ellenfél Gyógyítói megbűvölték őket, nyúlszívre változtatták szíveiket, s karjaikban, mint az asszonyokéban, elgyengültek az idegek. Ekkor barát és ellenség mint egyember fellázadt és elűzték a Gyógyítókat a szigetről, kergetve őket a bejárón, hajtották a Narrows-on, száműzve őket ki a tengerre, ahol az öböl egyik külső szigetén találtak menedéket. Utána a törzsek mégegyszer egymásnak estek egy nagy csatában.

Az Északiak harcos vére mindig győz. Ők az erősebbek, merészebbek, éberebbek, lelkesebbek. Hazájuk hava és jege vérüket gyorsabban lükteti, mint amit a Dél álmos melege ébreszt az emberben; izmaik komolyabb anyagból vannak, kitartásuk nagyobb. Igen, az északi törzsek mindig győztesek lesznek. De a fortélyát és harci technikáját a déli törzseknek nehezen lehet kiismerni. Míg az Északiak messzebb üldözték a Gyógyítókat a tengeren, hogy biztosítsák kiűzésüket, addig a Déliek visszatértek az éj leple alatt és elfogták az ellenséges tábor asszonyait, a gyermekeit és az öreg, elgyengült embereket, s mindnyájukat a Holt ember szigetére fogságba vitték. Harci kenuikkal, mint egy erődítménnyel körülvették a szigetet, amelyen csupán a fogoly asszonyok zokogása, az öregek zúgolódása és a kisgyermekek sivalkodása hallatszott át.

Az Északiak újra meg újra megtámadták ezt a hajógyűrűt, de újra meg újra vissza-visszaverték őket. A levegő mérgezett nyilakkal volt tele, s a víz vértől piroslott. De a déli kenuk gyűrűje napról napra egyre keskenyedett; az északi nyilak áthatóbbak voltak, biztosabban is irányították őket. Kenuk libegtek a vízen szanaszét üresen vagy, ami még rosszabb, halott matrózukkal. A déli harcosok java már elesett, amikor a legnagyobb Vezérük a keleti parton egy nagy sziklára hágott. Bátran, nem törődve a szívének irányított ezer fegyverrel, tenyereit kifelé fordította – ami a tanácskozásra hívást jelenti. Egy pillanat alatt az összes északi íj leereszkedett, és minden északi fül szavait leste.

• Ó, ti felsőparti emberek – mondta, többen vagytok, mint mi, törzsetek nagyobb;

kitartástok erősebb. Mi egyre jobban éhezünk és számunk erősen csökken. Foglyaink, a ti asszonyaitok, gyermekeitek és öregeitek szintén csökkentették étel-tartalékunkat. Ha visszautasítjátok feltételeinket, akkor harcolunk az utolsókig. Holnap szemeitek előtt öljük meg összes foglyainkat, mert már nem tudjuk etetni őket, vagy visszakaphatjátok asszonyaitokat, anyáitokat, apáitokat, gyermekeiteket, ha mindegyikükért adtok nekünk egyet a legjobb és legvitézebb fiatal harcosaitokból, akik beleegyeznek, hogy elfogadják helyettük a halált. Beszéljetek. Most tiétek a választás…