Örvényben: irodalmi est Victoriában

Miska János

Rendkívüli irodalmi estnek voltunk részesei Victoriában április 22-én. A hagyományostól eltérően nem alkotóirodalomról, hanem korunkat, s főleg a magyarságot érintő aggodalmas gazdasági és társadalmi eseményekről hallottunk előadást. Apt Kamill nyugalmazott erdőmérnök Bogár László munkásságát ismertette, a neves közgazdász egyik, Örvényben című könyve alapján. A hallgatókat, bár jól ismerik napjaink lehangoló gazdasági és politikai válságait, aggodalommal töltötték el a korunkat olyan jelzőkkel illusztráló kifejezések, mint ijesztő kor, zavaros idők, melyekben élünk, s melyek orvoslásához nem csak széles perspektívára, alapos tudásra van szükség, de bátorságra is. Bogár László közgadász, egyetemi tanár és közíró, mondta az előadó, éppen ilyen képzett és bátor ember!

Igen, örvényben, vészes időben él a magyar nemzet. Polgárai kétségbeesetten hánykolódnak a hullámverésben, nem láthatják, hova-merre sodorja őket az ár. Kétségbeesésükben nem ismerik ki magukat a jelenben, hogy a jövőről ne is szóljunk! Az egyre kiélesedő politikai viharokban a nép képtelen meghatározni élete tartós értékeit – a nemzettudatot, a nyelv fontosságát, kultúrája megőrzését, közvetlen hovatartozását, hogy az emberiesség átfogó kritériumáról ne is szóljunk. Ezen és ezekhez hasonló létfontosságú fogalmak örvényében vesztegel a nép.

Elmondta az előadó, hogy Bogár László írásaiban főleg a magyar jövőképpel foglalkozik: a lokalitással, a lokálpatriótizmus gondolatával. Alapvető fogalmak, melyek tollán, a liberális beállítottsággal ellentétben, pozitív értelmezést kapnak. Mert nélkülük nincs remény a nemzet túlélésére. Bolgár életmunkásságán keresztül a kis közösségek szeretete a világmindenségre is alkalmazható törvényekre épül. Mint vallja: helyhezkötött felelősség nélkül nem számíthatunk fennmaradásra. Elutasítja a globális tőkerendszer előrenyomulását, mert ez a helyi (nemzeti) autonómiák figyelmen kívül hagyásával igyekszik létfennmaradást biztosítani - önmagának.

Bogár feltárja, hogy napjaink magyar történelme soha nem látott válságát éli. A nemzet túlélési esélye soha ilyen labilis nem volt, mint manapság. Elemzi e válság komplexumát, szól a közbeszéd válságáról, a rendszerváltás története válságáról, s a magyarság önmagát megújító igyekezetének válságáról. Valamennyi lesújtó erővel hat a nemzetre. Elemzésüket nyújtva megállapítja, hogy némelyik válság évtizedekre megy vissza, sőt évszázadokra. Sajnálatos mulasztás történt a rendszerváltás idején, amikor számos politikai és ideológiai kérdés tisztázatlanul maradt, s a tisztázatlan múlt ma is ott porlad a felszín alatt, melynek elmúlását még a bajokat előidéző nemzedékek kihalása sem oldja meg. A történelmi traumák továbbra is nyomják a nemzet lelkét, hagyományozódnak, olyannyira, hogy az új nemzedékek nem is sejtik, hogy egyéni pusztító indulataik ezekből erednek. A múlt hiteles feldolgozása nyújtaná a szilárd alapot, amelyre a nemzeti jövő épülhetne.

Szó esett az előadásban a népesedés kétségbeejtő állapotáról is. Demográfiai adatokból kitűnik, hogy az utóbbi időben 420 ezerrel többen haltak meg hazánkban, mint amennyien születtek. A népességsorvadást ugyan meg lehet oldani más módszerekkel, például dinamikusabb, életretörőbb népek betelepítésével. De milyen áron?

Az elvilágiasodásból származó válságszintek lepusztítják a lokalitásban szunnyadozó élniakarást, mert a nagyvilági tőkerendszer a nemzetállam megszüntetésére törekszik. Nagy hiba, idézte az előadó Bogár közgazdászt, hogy a jelen kormány a nemzeti problémák megoldására idegenből vett orvoslást  alkalmaz, ahelyett, hogy felkutatná a sajátos hazai gyógyítóeszközöket. A traumák helytálló orvoslását egy, a nemzeti érdekeket előtérbe helyező politikai elit előrejutásában látja a közgazdász.

Bogár László 1951-ben született Miskolcon. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1986-ban közgazdaságtanban doktori címet szerzett. Különbözõ szakmai beosztásokban dolgozott. A Magyar Demokrata Fórum alapítói közé tartozik, de l996-ban kivált és csatlakozott a Magyar Demokrata Néppárt frakciójához. Tevékeny szerepe volt az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottságokban. Mint egyetemi tanár és közíró, ma a jelen magyar politikai, gazdasági és társadalmi ügyek egyik legtekintélyesebb szakértője.