Az ébresztő napja
| Magyar Krónika,december 13. |
| Írta: Pálffy István |
Hat évvel ezelőtt, december 6-án, az, aki nem várta meg előző este az eredményeket, arra ébredt, hogy majdnem másfél millió magyar a többi magyar ellen szavazott. Sajátjai ellen! Emlékezzünk! Arra a kérdésre kellett válaszolni a 2004-es népszavazáson, hogy adjunk-e magyar állampolgárságot a többi magyarnak?
A többség akarta, a többség megadta volna a magyar állampolgárság megszerzésének ezt a lehetőségét. De akkor még nem voltunk elegen. A kisebbség volt hatalmon, látszólag a NEM-ek győztek, valójában a tagadás, a halál kultúrája lett úrrá. Olyan nemzetellenes politika, amelyre korábban csak 56-ban volt példa, amikor magyarok eresztették rá a szovjet tankokat és a pufajkásokat magyar forradalmárokra.
Abból is látszik, hogy 56 súlyához mérhető ügyről van szó, hogy éveket vesztettünk a NEM-ekkel, a megtagadással. Az akkori hatalom ebből a negatív eredményből merített legitimációt másfél évre, hogy ne csináljon semmit, hogy ne kormányozza ezt az országot és átmentse magát egy következő ciklusra. És valóban, ha valamiből: hát, a hatalom átmentéséből a szocialisták már többször is jól vizsgáztak. De az átmentés nem megmentés. És hat elvesztegetett év után 2010-ben jött a mentés másként. Ez a magyarok önrendelkezésének éve. Az idén már elegen vagyunk. És az emberek már kétszer annyian szavaztak arra a Nemzeti Ügyek Programjára, amelytől a magyarság egységét várták. Három képviselő kivételével a Parlamentben is.
|