Legyen jó magyarnak lenni  

        

Az új magyar Alkotmány már a kidolgozási és jóváhagyási szakaszában üzenetértékű számunkra, az előző kormányok alatt kitagadott nemzetrészekre is.

Szerencsés az a nemzet, amelynek, ha mai országa körbe-kereken önmagával határos is, olyan nemzeti imája, azaz himnusza van, amely nem a harcias melldöngetést, a nemzeti kivagyiságot lobogtatja, hanem fohászában a nemzet sorsának jobbításáért, védőkarért kiált az Egek felé, mert ellensége volt, van és lesz is.

Szerencsés az a nemzet, amelynek olyan nemzeti ünnepe van, amelynek ténye nemcsak önkebelén belül elfogadott, hanem a nagyvilág által sem vitatott, hanem elismert és amely a szabadságigény himnuszaként is értelmezhető, dátuma pedig nem ide-oda mozgatható, mert az 1848. március 15-én elfogadott és közhírré tett 12 pont olyan tizenkét passzusból álló parancsolat, amelynek hatása alatt és ennek elismeréséért kell ma is cselekednünk.

Az idei március 15-re szerencsés csillagzat alatt kerül sor, az országhatárok alakulása következtében oldott kéveként széthulló nemzet a jelenlegi magyar országvezetés és a többségi népakarat jóvoltából, újrahonosítás és egyebek révén a határok fölött újra nemcsak lélekben, hanem jogi alapon is újraegyesítheti a nemzetet, a március 15-i kiáltvány szellemében uniót alkothat az Unióban, segíthet a trianoni trauma lelki lebontásában.

Szerencsés csillagzat alatt kerül sor arra is, hogy Magyarország az idei március 15-én az Unió-vezetés tisztségét töltheti be. Ez a megtiszteltetés, kötelesség és felelősség átszabja az újra anyaországgá lett Magyarország viszonyát Európához, a nagyvilághoz, és ami számunkra nagyon fontos: az önmagával határos állam szomszédaihoz is.

Ennek jótékony hatását már is érezhetjük Magyarország és Románia viszonyának, kapcsolatainak alakulásában. Ennek a folyamatnak  része az is, hogy a román parlament a magyar nemzeti ünnep tiszteletének jeléül nemcsak szavakban üdvözli és köszönti ezt, hanem parlamenti, felsőházi szünnapot is tart, hogy képviselőink szabadon ünnepelhessenek, hogy a magyar főemberek felemelő ünnepségeinken jelen lehessenek.

Ez a nemzeti ünnep jó alkalom arra is, hogy érzékeljük: jelentős elmozdulás történt és történik az eddig többnyire önsorsrontó magyarság nemzetegyesítési törekvéseinek megvalósulásában. Új szín és lényegi tartalom, hogy erős európai parlamenti képviseletünk van, hogy szavunkat hallathatjuk egyes országok uniós csatlakozásában, a shengeni övezet kiterjesztésében.  Ez aztán érezhetően átszabja Magyarország és az érintett országok szomszédsági viszonyát.

Az új magyar Alkotmány már a kidolgozási és jóváhagyási szakaszában üzenetértékű számunkra, az előző kormányok alatt kitagadott nemzetrészekre is. Az ország alaptörvénye nemcsak létünk elismerését tartalmazza, hanem az együvé tartozás kötelékeit erősítő törvényi szabályozást is.

Nem természetes, de meglévő állapot, s erről ünneplés közben se feledkezzünk meg, hogy van köztünk, illetve a nemzet tagjai között ma is bőven fanyelű bicska, a viszálykodás és az eltorzult pártoskodás szításában, az ország és a nép külföldi bemocskolásában

Szerencsések vagyunk, hogy idén fesztelenül szabadon ünnepelhetünk. Nem borzolja kedélyünket az sem, mint évekkel ezelőtt, hogy kommandósok, mindenféle puskás figurák, mesterlövészek látványa rontja az anyaországi ünneplések hangulatát.

Háromszék, Székelyföldnek ez a sarka méltósággal és büszkén lengetheti ezen a napon nemzeti lobogóit. Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom háromszéki tettei a nemzet lelkületének alakulását is meghatározó cselekedetsor, tett volt.