Sajátos Kanadai magyar irodalom

        
Befejezést nyert Miska János Kanadai magyar irodalom: 1900 – 2010 című könyve. A kézirat olvasta után felkerestük az írót victoriai lakásán és új munkájával kapcsolatban kérdeztük.

- Milyennek találja a kanadai magyar irodalmat?

- Kimeríthetetlennek. Sajátos helyet foglal el egyetemes irodalmunkban. Kevés olyan kisebbségi magyar csoport létezik a diaszpórában, melynek olyan népes írói gárdája van, amely minőségben oly maradandót és tömeges mennyiséget alkotott, mint a kanadai. Nincs olyan irodalmi műfaj a költészettől a szépprózáig, a színműtől az életrajzi munkáig; nincs olyan stílusirányzat a klasszikus versformától a szürrealistáig, a neodadaizmustól a népi misztikusig, a tárcától a regényig, amely ne képviseltetné magát a kanadaiban.

- A kötetben szó esik az angol nyelvű ágazatról is.

- Igen. Mégpedig a magyar nyelvűvel egyenrangú elemzésben. Sajátos értékét mutatja irodalmunknak az a tényező, amelyről a magyar olvasó oly keveset tud: ez irodalom másik, angol nyelvű ágazatáról. Mint részletesen szó esik erről külön fejezetben, e dimenziónak is számottevő alkotógárdája van. Tagjai, akár első, akár másodgenerációs írók, tudatosan vallják magyar mivoltukat, de legalábbis magyar származásukat. Mindkét ágazat jelentőségét igazolja az a tény, hogy kettős, magyar és kanadai kapcsolódása ellenére, vagy éppen annak jegyében, mind a hazai, mind a befogadó ország irodalmat magáénak vallja.

- Ismeri-e a hazai és a kanadai angol nyelvű olvasó a kanadai magyar írókat?

- Ha az átlag olvasó felszínesen is, de a hazai szakavatottabbak részletesen is. A költők és írók, élükön Fáy Ferenc, Tűz Tamás, Vitéz György, Kemenes Géfin László és mások óhazai fórumokon is helyet kapnak, különösen a nyolcvanas évek óta, antológiákban, folyóiratokban, de önálló gyűjteményekben is. Az angol nyelvűek, de a magyarul alkotók is, tekintélyes helyet foglalnak el az angol és francia nyelvű kanadai irodalomban is. Az angol nyelvűek közül Tihanyi Éva, Farkas Endre, Könyves Tamás, Payerle György, s a nagyon ígéretes Dobozy Tamás és Kaslik Iby szerepel antológiákban, önálló kötetekben. Adataik megőrzést nyernek nemzeti és társadalmi bibliográfiákban, könyveik megtalálhatók városi és egyetemi könyvtárakban, s a róluk szóló irodalom a tankönyvek és más forrásmunkák szerves részét képezik az elmúlt fél évszázad folyamán.

- Úttörő munkának számít Miska János jelen könyve?

- Nem egészen. Számos maradandó forrásmunka foglalkozik a tárggyal.  A hazaiak közül behatóan Béládi Miklós, Pomogáts Béla, Rónay László, Kürtösi Katalin irodalomtörténészek és mások. A határon túliak közül Bisztray György, Szakács István Péter, Czigány Lóránt könyvterjedelmű munkái érdemelnek figyelmet. Jelen munkám annyibanújszerű, mert ezaz első vállalkozás, amely felveti irodalmunk kettős ágazata gondolatát ésrészletesen foglalkozik ezen irodalomhoz szervesen kapcsolódó tárgyakkal, köztük az életrajzi regényekkel, az irodalmi bibliográfiákkal, az egyedülállóan gazdag antológiákkal, a kanadai irodalmi források és a magyarságkutató intézmények sokaságával. Újszerű még benne az egyéni írók munkásságáról szóló tanulmányok, recenziók könyvészeti adathalmaza, amely megkönnyíti a tárgy iránt érdeklődők számára a további kutatást.

- Mikor várható a könyv megjelenése, és hol?

- Ez a monográfia főleg a hazai olvasók számára készült. Felkerestem kiadása ügyében a Kortárs könyvkiadót. Hátha érdekli őket. Már eddig is gondoztak pár kanadai magyar verseskötetet. Reméljük, a fennálló gazdasági nehézségek ellenére, pozitív eredményre számíthatunk ebben is. Ez az év szerencsésnek igérkezik számomra. Kiadás alatt áll egy elbeszélés- és egy tanulmánykötetem is.

- Sok sikert kívánunk és köszönöm a beszélgetést.