Magyar Krónika, május 5.

Dr. Pilisi Pál

Montreál

Magyarország, az első körben kijelölt kelet-európai országokkal az Európai Unió tagja lett 2004. május elsején. Az Uniónak jelenleg 377 millió lakosa van. Az új tagországok csatlakozásával - 450 millió lakossal - a világ legnépesebb unióját képezi majd.

Mihez is csatlakozik Magyarország? Az Európai Uniónak van zászlója (kék alapon 12 csillaggal), himnusza (Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája), európai (uniós) útlevele, közös pénze (az euró), televíziója (az Eurovision), központi bankja, törvényhozó-, végrehajtó-, és bírósági intézményei, közös területe és határai. Az alaptörvényt helyettesítő nemzetközi szerződés (az 1957-es Római Szerződés) ezredvégi módosítása után rövidesen sor kerül az Európai Alkotmány véglegesítésére. A 2008-ban megrendezendő olimpiai játékokon a tagországok atlétái, az előrejelzések szerint, az Unió színeiben szerepelnek már.

Az 1957-es Római Szerződéssel létrejött Európai Gazdasági Közösség, amely az ezredfordulón Európai Unióvá változott, létrejöttében - mint általában a federációk esetében - döntő szerepet játszott a külső politikai faktor. A II. Világháború után Európa végleg elvesztette világhatalmi pozicióit, az erőviszonyok átrendeződtek a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok javára. Miután legördült a vasfüggöny, a Szovjetunió tekintélyes haderőt tartott fenn a megszállt országokban. Lehetetlen volt néhány évvel a háború után azt mondani a franciáknak és németeknek, hogy egyesüljetek, mert a két nagyhatalom között Európa önállósága veszélyben van. A politikai egységet így a gazdasági szolidaritáson, a vámunión, a gazdaság fokozatos integrációján keresztül igyekeztek megvalósítani az európai egység vezető államférfiai (az alapító "atyák": Alcide de Gasperi, Konrad Adenauer, Robert Schumann, Jean Monnet és Winston Churchill). A nemzetközi szervezetekben, mint például az ENSZ-ben, a tagállamok egy minimális hatalom-rész átutalása mellett megőrzik önállóságukat. Az EGK, majd az Európai Unió esetében a tagállamok átutalják önállóságuk jelentős részét egy nemzetek feletti intézményrendszernek, nevezetesen az Unió Tanácsának, Bizottságának, Parlamentjének és Bíróságának.

Mi előzte meg a csatlakozás tényét? A Szovjetunió és a szovjet tömb felbomlása következtében Magyarország elismerte de jure (jogilag) az Európai Uniót, majd 1990-ben a NATO tagja lett. Ugyanebben az évben 100 millió euró támogatásban részesült. A cél az volt, hogy elősegítsék a gazdasági fejlődést, a jogállam intézményeinek létrehozását és a szakemberek képzését. Magyarország 1994-ben adta át csatlakozási kérelmét az Európai Unió soros elnökének. Ugyanebben az évben összesen 12 ország kérte csatlakozását. A csatlakozni kívánó országok lakossága 106 millió, amely az Unió jelenlegi lakosságának 35,6%-a, ugyanakkor az Unió gazdasági termelésének pusztán 5%-át képezi. 1993-ban az EU koppenhágai ülésén a kelet-európai országok számára a következő tagsági kötelezettségeket határozták meg: jogállamiság, versenyképesség, az Unió intézményrendszerének, az ún. "acquis communautaire"-nek az elfogadása, ami gyakorlatilag az uniós jogrendszer felsőbbségét jelenti. 1996-tól az Unió felmérte a tagországok csatlakozási "érettségét". Az 1999-es uniós jelentés pozitivan értékelte a gazdasági- és a politikai fejlődést Magyarországon.

Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága 58 igen és 1 ellenszavazattal megszavazta Magyarország uniós csatlakozását. Az Unió alapszerződése értelmében a csatlakozó országok polgárai népszavazással felelnek ugyanarra a kérdésre: "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?" Magyarországon a népszavazásra 2003. április l2-én került sor. Ellentétben a többi tagországgal vagy például a csatlakozó Szlovéniával, ahol a részvétel 82,4% volt, Magyarországon a szavazásra jogosult állampolgároknak csak a 45,4%-a élt szavazati jogával. Annak ellenére, hogy a szavazók 83,8%-a igennel válaszolt a kérdésre, a részvétel az eddigi legalacsonyabb az Unió történetében.

Felmerül a kérdés, hogy Magyarország 2004. május 1-től a többi csatlakozó országgal együtt teljes jogú tagja lesz-e az Európai Uniónak? Magyarország, mint az újonnan csatlakozó országok mindegyike, teljes jogú tagként vesz részt az Unió intézményeiben, de bizonyos gazdasági és szociális szektorokban - a megelőző tárgyalások eredményeképpen - átmeneti mentességet kért és kapott. Így például Magyarország 7 éves átmeneti mentességet kért és kapott a termőföldtulajdon-szerzés ügyében. Ebben az átmeneti időszakban az Európai Unió polgárai nem vásárolhatnak termőföldet Magyarországon, kivéve azokat, akik 3 éve mezőgazdasági tevékenységet folytatnak és abból élnek Magyarország területén. Ez az átmeneti időszak további 3 évre meghosszabbítható, amennyiben a magyar földárak az uniós szint alatt maradnak.

Az euró, az Unió pénzének bevezetése rendkívül szigorú feltételekhez kötődik. A forint árfolyamát a frankfurti Európai Központi Bank kizárólag az euróhoz képest állapítja meg. Az ez év januári magyar kormánynyilatkozat alapján a Medggyesi kormány szándékában áll elhalasztani az euró magyarországi bevezetését az évtized végére, tekintettel arra, hogy 2007-re nem teljesíthetők a szigorú pénzpolitikai feltételek.

A csatlakozással Magyarország határai "kettéválnak". Lesznek úgynevezett "belső", azaz közös határok az EU tagállamokkal, és lesznek "külső" határok a nem tagországokkal. Repülőtereken, kikötőkben a Schengeni Egyezmény- és Szabályozás elkülöníti az Unió polgárait az Unión kívülről érkező utasoktól. Tekintettel arra, hogy a külső határokra nagyobb nyomás nehezedik az illegális bevándorlás, a bűnözés, a kábítószerkereskedelem terén, ennek visszaszorítására Magyarország 2004-2006 között 147,9 millió euró támogatásban részesül.

A frissen csatlakozó kelet európai országok - így Magyarország is - többet kap az Uniótól, mint amit befizet. Az Európai Unió költségvetése 5,1 milliárd euró kötelezettséget vállal magyarországi támogatások folyósítására 2004-2006 között. Magyarországnak 2004-ben 553 millió, 2005-ben 845 millió, míg 2006-ban 865 millió eurót kell az EU költségvetésébe befizetnie.

Az Unióhoz való csatlakozás várhatóan meggyorsítja a gazdasági és politikai fejlődést. A magyar Külügyminisztérium szerint nem lesz jelentős áremelkedés. A bérek felzárkóznak a gazdasági fejlődéshez. Magyarország 2000-ben elérte az Unió egy főre eső jövedelmének 52%-át, 2004-2005 között várhatóan eléri az 56-58%-át. Magyarország, az előrejelzések szerint, az elkövetkezendő 15-20 évben éri el az Unió egy főre eső jövedelmének átlagát.

Gazdasági szempontból az uniós csatlakozás a nyugati tagországoknak új piacot jelent, ahol az autóparktól a mosógépeken keresztül a divat- és luxusárukig minden kicserélődik. Az új "státusszimbólumok" kirívóan jelzik és a jövőben is jelezik az anyagi, társadalmi differenciálódást. Hátrányos helyzetbe kerülnek a nyugdíjasok és az idősebb réteg, amely már nem tud bekapcsolódni aktívan a megváltozott gazdasági-politikai életbe.

A csatlakozás kihatással lesz a magyarországi mentális struktúrára, a hazai magatartásformákra, az utódállamokban élő magyarságra, amelyek jelentős eltérést mutatnak a szovjet típusú és a nyugati társadalmak között.