Egy éves a magyar európai uniós tagság

Magyar Krónika, május 9.

Dr.Csejtei István főkonzul

Montreál

Magyarország másfél évtizedes, a parlamenti pártok egyetértésén alapuló erőfeszítése járt sikerrel az ország 2004. május 1-i belépésével az Európai Unióba. A tagságra való felkészülés jelentős intézményépítési és jogharmonizációs feladatokat, valamint anyagi áldozatvállalást jelentett. Magyarországnak azonban előbb-utóbb mindenképp végig kellett volna járnia ezt a korszerűsítési utat, ami az EU mintájára és segítségével, történelmileg nézve, viszonylag gyorsnak és zökkenőmentesnek bizonyult.

A tagság első évfordulója alkalmából három fő cél fogalmazható meg. Az első és legfontosabb cél a tagság nyújtotta lehetőségek kihasználása Magyarország számára a régi 15 tagállam gazdasági fejlettségi átlagához történő felzárkózás érdekében. Eközben fel kell készülnünk az Unió előtt álló, öt legfontosabb feladat közös erővel történő megoldására is: a bővítés folytatására, az euró EU-n belüli elterjesztésére, a schengeni rendszer további erősítésére, a lisszaboni modernizációs folyamat továbbvitelére, valamint a közös külpolitika és védelem fokozatos kialakítására.

Második célkitűzésünk az, hogy Magyarország kezdeményezően és aktívan lépjen fel az egyes, uniós politikák alakításakor.

Harmadik fő célunk a bővítéssel együtt járó nemzet-újraegyesítés, s a szomszédsági politika uniós eszközökkel való megélénkítése, ez utóbbiba beleértve a még nem EU-tagállam, szomszédos országok uniós tagságának, felzárkózásának elősegítését.

A belépés máris kedvező hatást gyakorolt a magyar gazdaságra. A GDP növekedése üteme 2004-ben 4%-os volt, szemben a 15 régi tagállam 1,5%-os átlagával. Részben EU-csatlakozásunk, részben a kedvező külső, gazdasági feltételek hatására 2004-ben 3,5 milliárd euró működő tőke érkezett Magyarországra. Mindez remélhetőleg a hosszú távú, fenntartható növekedési pályára való visszatérést jelenti.

Magyarországnak alapvető érdeke, hogy szomszédaink minél gyorsabban közeledjenek az EU-hoz, amihez minden tőlünk telhető segítséget megadunk. Számunkra Horvátország gyors belépése a legfontosabb, majd pedig Szerbia-Montenegróé. Számítunk Törökország csatlakozására is, sőt az Európai Parlament vonatkozó ajánlására támaszkodva érdekünkben áll Ukrajna teljes jogú tagsága is.

Magyarország 2004-ben a bel- és igazságügyi együttműködés terén szorgalmazta a viszonosság érvényesítését a vízumpolitika területén, az EU-s átlagnál alacsonyabb, napi, kötelező költőpénz-összeg meghatározását a szomszédos országokból hozzánk érkezőknek, rugalmas kishatárforgalmi egyezmények megkötésének lehetőségét szomszédainkkal és az Európai Határőrizeti Ügynökség székhelyének Budapestre telepítését.

A közös kül- és védelempolitika terén Magyarország Olaszországgal és Szlovéniával együtt többnemzetiségű harccsoportot ajánlott fel az Európai Unió számára, amely 2007 második felében lesz bevethető. Érdekünk, hogy az EU és a NATO között stratégiai partnerség alakuljon ki, amihez folyamatos egyeztetés és együttműködési készség szükséges.

Montreál, 2005. május 02.

Magyarország és az Európai Unió

Érsek Zita

Montreál

A Balla Ági által szervezett előadás-sorozat áprilisi meghívottja Dr.Csejtei István, Magyarország montreáli főkonzulja volt, aki az Európai Unió politikájáról és jövőbeli terveiről beszélt. Örömét fejezte ki, hogy 2005. május 1-én éppen egy éve annak, hogy Magyarország is tagja lett az Európai Uniónak.

Mit jelent az EU tagállamának lenni? Állandó bővítést, schengeni rendszert, közös pénzt /euró/ és az EU védelmét. A múlt év május elsejétől a tíz új tagállam, Magyarországot is beleértve, már szavazati joggal vesz részt az EU döntéseiben.

Magyarország eredményeit és kilátásait illetően Csejtei főkonzul elmondta, hogy Magyarország három fő célt akar elérni EU-tagállamként:

1. teljes beilleszkedés és felzárkózás, valamint fenntartható gazdasági fejlődés,

2. kezdeményező fellépés a fokozatos egyesítés, az uniós rész-politikák terén,

3. a bővítéssel együtt járó nemzet-újraegyesítés és konstruktív szomszédságpolitika.

Mint tudjuk, 2005. április 25-én Luxemburgban az EU tagállamai aláírtak egy megállapodást, amely szerint Románia és Bulgária 2007-ben beléphet az Európai Unióba, ha betartja a megszabott feltételeket. Magyarország érdekelt a bővítésben és kezdeményezően lép fel a fokozatos egységesülés terén. Ha Románia belép az Európai Unióba, akkor 2 millió erdélyi magyar is EU-tag lesz.

Magyarország ugyancsak érdekelt a későbbi csatlakozásokban, mégpedig Horvátország és Szerbia-Montenegró esetében is. Magyarország szeretné, ha az EU betartaná a sorrendet, azaz ha Horvátországot vennék fel Románia és Bulgária után elsőként. Az EU feltétele Horvátországgal szemben az, hogy Horvátország teljes mértékben működjék együtt a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Magyarország gazdasági és társadalmi okok miatt egyaránt szorgalmazza Horvátország csatlakozását.