A mennyek kapui
Meghalt II. János Pál pápa (1920 - 2005)

Magyar Krónika, április 7.

Ádám Christopher

Montreál

"Krisztus ezen az estén vagy éjszakán tágra nyitja a mennyek kapuit a pápa előtt." Így fogalmazott Angelo Comastri prelátus, a Szent Péter téren április 1-én, ahol több tízezer hívővel együtt imádkozott a halál szélén álló II. János Pál pápáért. Camillio Ruini, Róma vikáriusa pedig a pápáért tartott egy szentmisét a Lateráni Szent János székesegyházban, ahol elmondta: "II. János Pál már látja és érinti az Urat...Ebben a pillanatban ő még inkább a mi pápánk-Krisztus vikáriusa-akinek passiója élettel tölt el bennünket." Aki

nézte a CNN, vagy egyéb hírcsatorna, folyamatos élő közvetítését a Vatikánból, érzékelhette a képernyőkön kibontakozó helyzet súlyát és történelmi jelentőségét. A huszas-harmincas éveiben lévő katolikusok életük során csak ezt az egyetlen pápát ismerhették és egyesek szinte elképzelhetetlennek tartották az egyházat és a világot nélküle. A pápa szeretett hazájában-Lengyelországban-diákok korán fejezték be az iskolát és a dolgozók idő előtt hagyták el munkahelyüket április 1-én, ahogy a pápa élete végéhez közeledett.

II. János Pál egészségügyi állapota ebben az évben láthatóan meggyengült. Februárban és márciusban két alkalommal is kórházba került. Április 1-én, a reggeli órákban Joaquín Navarro-Valls, szentszéki szóvivő jelentette a szomorú hírt a pápa kritikus egészségügyi állapotáról. "A szentatya általános egészségi állapota, szív- és légzési elégtelensége tovább súlyosbodott. Vérnyomása tovább csökkent, miközben légzése felületessé vált. A szív, vérkeringési és vese elégtelenség klinikai kórképe alakult ki. Élettani paraméterei jelentősen romlottak. A szentatya szemmel láthatóan csatlakozik az őt körülvevők szüntelen imájához." Éjfélkor több mint 70 ezer hívő imádkozott a pápáért a Szent Péter téren, aggodalommal figyelve, hogy mikor alszik el a fény a pápa harmadik emeleti lakásának ablakában. A villany viszont egész este égett.

Másnap reggel a Vatikán jelentette, hogy a szentatya még mindig élt, de helyzete továbbra is válságos maradt és magas lázzal feküdt lakosztályában. Sötétedéskor a szóvivő rövid közleményben jelentette, hogy a Szentatya még mindig öntudatánál volt, de hogy magas lázzal küszködött. Ekkor már több mint 60 ezren virrasztottak a Szent Péter téren, ahogy aggodalommal figyelték a Pápa lakosztályának ablakait és rózsafüzér ájtatosságban vettek részt. Az Osservatore Romano április 2. száma első oldalán írták: "Váratlan ifjúsági találkozó a Szent Péter téren, amelyet nem a pápa hívott össze. Nem volt előre megtervezve, beprogramozva, de be volt írva a Szentatyát szerető fiatalok szívébe. Azoknak a fiataloknak a nemzedéke, akik 1978 után születtek, és Karol Wojtyłát, pápájukat, valóban Atyának, magukénak érzik."

Római időszámítás szerint, 2005 április 2-án 21.37-kor hunyt el a Szentatya. A szomorú hírt Leonardo Sandri bíboros jelentette be. "Szentatyánk hazatért az Atya házába"-mondta a téren virrasztó tömegnek a bíboros. "Ma este mindannyian árvának érezzük magunkat." Utolsó óráiban a Pápa mellett volt Stanislaw Dziwisz érsek, három lengyel szerzetesnő és Mieczysław Mokrzycki atya, jelentette a vatikáni rádió. Róma szerte 23 órakor szólaltak meg a gyászharangok és a város népe a Szent Péter tér felé özönlött. A vatikáni rádió szerint lengyel fiatalok énekeltek a téren és a Pápa lakosztályának ablakában továbbra is égtek a fények, keresztet is helyeztek el a legszélső ablakban. A Padre Pio olasz televízió tudósítása szerint, néhány perccel halála előtt a pápa még öntudatánál volt és ablaka felé nézve--tudván, hogy óriási embertömeg tartott imavirrasztást a Szent Péter téren-felemelte kezét, hogy áldást adjon és kipróbálta ejteni azt, hogy "Amen." Az AGI hírügynökség szerint a Pápa ezzel az utolsó mondattal vett búcsút a világtól: "Boldog vagyok, ti is legyetek boldogok. Örömmel imádkozzunk együtt. Örömmel bízom magam a Szent Szűzre".

A pápa halála Magyarországon is megrendítette az ország lakosságát. Erdő Péter érsek közleménye elmondja, II János Pál pápa volt az első a Szentatyák közül aki ellátogatott Magyarországra, két külön alkalommal is. A Magyar Katolikus Egyház hivatalos közleményében jelezte: "A húsvéti örömhír erejében hisszük, hogy az isteni irgalmasság által, az Istentől kapott nagyon gazdag életpálya és hűséges szolgálata után részesül a feltámadás dicsőségében. (folytatjuk a 2. oldalon)

Ezért egy szívvel imádkozunk érte. Őt, aki egész életét a Boldogasszony kezébe és oltalmába ajánlotta, az örökkévalóság küszöbén fogadja a Szűzanya és vezesse Szent Fiához!" A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség közleményében pedig az ellenzéki párt szolidaritást vállalt a gyászoló lengyel néppel. "Átérezzük a hívők, s a lengyelek fájdalmát. Veszteségük a mi veszteségünk is." Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök szintén írott nyilatkozatban közölte gondolatait az országgal. "II. János Pál pápa halála óriási veszteség az emberiségnek, mert személyében egy tekintélyes, bölcs, szelíd és jó emberrel lett szegényebb a világ." Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke szintén megszólalt, egy az MTI-nek adott nyilatkozatban: "Krisztusi módon, méltósággal élte át a szenvedés keresztútját."

A pápa elhunyta a kanadai lakosságot is megrendítette és ezen belül a montreáli magyarságot is. Április 2-án a Montreáli Magyar Iskolában a tanárok és diákok gondolatait egyaránt foglalkoztatta a haláltusáját vívó Szentatyát. Az egyik osztályban, nyolc-kilenc éves tanulók leveleket írtak és képeket rajzoltak a pápának, jobbulást és erőt kívánva neki, ahogy a tanárokkal együtt nézték a televízión az élő közvetítést a Vatikánból. Április 3-án pedig a Magyarok Nagyasszonya Egyházközség Szentmiséjén emlékeztek meg a hívek a pápáról.

A 264-ik pápa többet utazott mint bármelyik elődje. Huszonhat éves pontifikátusa alatt több mint 120 országba látogatott. A szociális kérdésekben konzervatív Szentatya úgy fogalmazta meg az ideális társadalmat, hogy egymással szembe helyezte az "élet kultúráját" a "halál kultúrájával." Az abortusz, az eutanázia és a halálbüntetés ellen rendszeresen felszólalt, egyben mindig szem előtt tartotta a szociális igazságosságot és a szegényeket kívánta felemelni a nyomorból. A pápa ezen kívül reményt látott a fiatalságban, a felnövekvő generációkban és precedens nélküli módon karolta fel a világ ifjúságát. A világpolitikában pedig jelentős szerepe volt a kelet-európai kommunizmus megdöntésében. 1978-ban, első lengyelországi útján felszólította a lengyel népet: "ne kússzatok hasatokon, hanem álljatok fel és járjatok büszkén." Amikor egyszer megkérdezték, hogy nem e fél a kommunistáktól, II János Pál elmondta: "Ők félnek tőlem." Ez igaznak is bizonyult, ugyanis 1981-ben a bolgár kommunisták--valószínűleg a KGB-vel egyetértésben - merényletet követtek el ellene. Híveit mindig, 26 éven keresztül, bátorságra és kitartásra buzdította és mottójává vált gyakran hangoztatott biztatása: "ne féljetek." II. János Pál pápa megerősítette az egyház kapcsolatát a zsidósággal és más vallásokkal, és bocsánatot kért az egyház nevében azért, hogy a katolikus egyház a második világháborúban nem ellenezte teljes erejével a Holokausztot.

Április 3-án, a pápára megemlékező Szentmisén Sodano bíboros a következőképpen beszélt II. János Pálról: "Az igazság önmagában vak, ha nem hatja át az irgalmasság. A pápa a szeretet, az élet, az irgalmasság kultúráját hirdette, és tanította az egyháznak, az emberiségnek. A szeretet kultúráját tanította, amely éles ellentétben áll a gyűlölettel, a viszályokkal." A Szentmisén Leonardo Sandri érsek olvasta fel II. János Pál vasárnapra szánt utolsó üzenetét a hívőknek. "A világban eluralkodni látszik a rossz, a bűn. Ám Jézus Krisztus halála és feltámadása megnyitja az utat, megnyitja a szíveket a reménység felé."

II. János Pál pápa a szenvedésen keresztül élte át hitét, mely teljes mértékben áthatotta életét. Többen mondták, hogy legtöbb fontos döntéseit térdelve hozta meg. Karol Wojtyla, becenevén "Lolek" már fiatalságában szembesült a szenvedéssel és szomorúsággal. Huszonegy éves korára, szinte a tejes családja elpusztult. Pápasága utolsó éveiben pedig láthatóan szenvedett és fájdalmat okozott sok betegsége. 2005 telén a "nagy kommunikátornak" ismert pápa már beszélni sem tudott és Húsvétkor keservesen és sikertelenül próbált kiejteni néhány szót és kifejezni gondolatait. Néma agóniában töltötte utolsó napjait, de éppen az a szellemi erő, hit és remény, mely a Szentatyából áradt, még legnagyobb szenvedése és betegségei közepette is, bizonyul II. János Pál pápa legmélységesebb üzenetének a világ számára.