Magyar Krónika, február 15.

Ádám Christopher

Montreál

Ahogy a napokban II. János Pál pápa egyre gyengülő egészségügyi állapota és hirtelen korházba való utalása aggodalmat váltott ki a hívő katolikusok körében világszerte, ismét időszerűvé vált a média számára a 265-ik pápa életművének, illetve a világporondon vállalt tevékenységének elemzése. A világ legtöbbet nézett hírszolgálatai-mint az angol BBC és az amerikai CNN-általában csak nagy jelentőségű évfordulók alkalmával, vitát kirobbantó események idején, vagy bortrányok alkalmával látják helyénvalónak, hogy a katolikus egyházzal, a Vatikánnal és a gyengélkedő pápával részletesebben foglalkozzanak. János Pál mostani betegsége és annak esetleges végleges következményei azonban kiváltották a világ érdeklődését a több mint 26 éve uralkodó pápa iránt. Olyan pápaságra vetettek újra fényt, mely egyedülálló módon használta fel a média által nyújtotta lehetőségeket, példa nélküli mértékben kereste fel az "egyszerű" emberekkel való kapcsolatot és állásfoglalásaival képes volt megszólítani szinte a teljes politikai mezőnyt-a jobboldaltól a baloldalig.

Talán helyesebb lenne azt mondani, hogy a 84 éves II. János Pál pápa egész élete alatt, megszólalásain valamint tevékenységein keresztül, áttört a hagyományos politikai fogalomkörök által, helyenként mesterségesen felállított határokon. Markánsan konzervatív állásfoglalásai olyan kérdésekben mint a nők pappá szentelése, a fogamzásgátlás, az abortusz ellen vívott harc, az eutanázia és az azonos neműek házassága körüli tilalom a pápa világnézetének egyik oldalát mutatják be. Akik csupán erre alapozzák véleményüket a pápáról, eltorzult képet alakítanak ki a katolikus egyházról és annak vezetőjéről. Az egyik legújabb életrajz II. János Pál pápáról a már sokak számárára ominózusan csengő John Cornwell írótól származik. The Pontiff in Winter ( A Pápa télen) címmel megjelent 336 oldalas angol nyelvű könyv szinte kivételesen a pápa konzervatívizmusát szem előtt tartva értékeli ki János Pál életművét. "A pápa legfőbb és maradandó hagyatéka leginkább az elnyomásban, a kirekesztésben, a pápai abszolutizmusban és a nép ellenséges felosztásában látható és érzékelhető"-írja Cornwell legújabb, a katolikus egyház vezetését bíráló könyvében. De Cornwell-mint az a XII. Piusz pápáról szóló, hírhedtté vált könyvében is érzékelhető-ismét leegyszerűsített képet nyújt olvasóinak, újabb írásában is egy komplex emberről, illetve a méginkább bonyolult folyamatokról, meglehetősen egyoldalú véleményt nyilvánít ki.

János Pál pápa nézetei korántsem csak dogmatikusan konzervatívok, hiszen a világpolitika kérdéseiben kifejtett állásfoglalásai a szociális igazságosságról, a háborúról és a vallások, illetve különböző népek közti párbeszédre irányuló törekvései inkább a hagyományos szociáldemokrata értékek mentén politizáló baloldalhoz hasonlítanak.. 2003 márciusában, az iraki háború előtti hetekben és napokban János Pál messze túlszárnyalta nyugat Európa vezetőit pacifizmusában. Ellentétben azzal az állásponttal, hogy csak az ENSZ hozhat határozatot a háborúról, illetve annak megkezdéséről Irakban, a pápa még a világszervezettől is megvonta ezt az előjogot azzal a kijelentésével, hogy "az erőszak és fegyverek sohasem oldhatják meg az ember problémáit." Emlékezetes, hogy 1991-ben, az első Irak elleni hadjárat idején, a pápa akkor is megtagadta a háború igazságosságát, amikor az ENSZ rányomta erre jóváhagyó pecsétjét. Háborúellenes-ségében János Pál tulajdonképpen elődjének megrendíthetetlen állásfoglalását követte, amikor is 1965-ben VI. Pál éppen az ENSZ előtt kiáltotta ki félreérthetetlenül: "Háború, soha többé!" George Bush elnököt pedig János Pál figyelmeztette, hogy majd az amerikai elnök is Istennek válaszol majd cselekedeteiért. "Az aki azt határozza, hogy a nemzetközi törvény által nyújtott békés megoldások kimerültek, nagy felelőséget vállal Isten, lelkiismerete és a történelem előtt"-mondta március 18-án Joaquin Navarro-Valls, a Vatikán szóvivője.

A pápa nem csak a háborúval kapcsolatos nézeteiben mutatkozott "haladó" gondolkodónak. János Pál egyben elitélte az abortuszt-de ellentétben az amerikai republikánusokkal-a halálbüntetés ellen is rendszeresen felszólalt pápasága alatt és í valóban az emberi élet védelmébe lépett. A más-vallásuakat és nemzetiségűeket tiszteletben tartva pedig ő volt az első pápa, aki 1986-ban ellátogatott Róma nagy zsinagógájába és az antiszemitizmusról nyíltan elmondta, hogy ellentétes a keresztény értékekkel és hittel. Az utóbbi időben pedig az Iszlám valláshoz kívánt közeledni és ez- irányú tevékenységével próbált pozitív képet kiépíteni a közép-keleten a római katolikus egyházról. 2001 májusában János Pál volt az első pápa aki belépett egy mecsetbe, szíriai látogatása során. Egyes kritikák azonban elhangzottak azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi pápa ilyen jellegű cselekedetei inkább gesztus értékűek, semmint konkrét lépések a vallások közti dialógusban és megértésben. A világ vallásai azonban éppen a szimbolikus ábrázolásokon, a gesztusokon keresztül mutatják be leghathatóbban nagy igazságaikat.

1978-ban II János Pál papa úgy lépett a világközvélemény elé, hogy szilárdan vállalta nézeteit-legyen az akár a jobboldal, vagy a baloldal által kisajátított érték. Ezt még akkor is megtette, ha állásfoglalásai gyakran kritikát váltottak ki. De ami talán a leglényegesebb: a lengyel származású pápa úgy vállalta baloldalinak besorolható nézeteit, hogy egyben a kommunista önkényuralom megdöntésének élharcosa volt - olyan érdem, melyet Kelet Európa legtöbb, ma az egyházat éppen a baloldalról bíráló közéleti szereplő aligha mondhat magáénak