A Magyarok Világkapcsolata
 
            
t h e   h u n g a r i a n   w o r l d   c o n n e c t i o n       

FÓRUMOK  ::  HUMOR
 

Szent László lovag avatás

Magyar Krónika, június 7.
Kiss Ida
Montreál

A Szent László lovagrend montreáli csoportja új tagjai avatta 2005. május 29-én a Magyarok Nagyasszonya templomában. Az ünnepi avatást Baka Károly és Glaser János végezték, Deák Ferenc S.J atya, a templom plébánosa áldásával. Gratulálunk az új lovagoknak és kívánjuk Isten áldásáét további önzetlen munkájukra.

Június 27, Lengyelország, 1046 körül + 1095 július 29.

Amikor a magyarok meghallották, hogy (Géza) király meghalt, egész sokaságuk öccséhez, Lászlóhoz gyűlt és egy értelemmel, közös szóval és egyetértő akarattal őt megválasztották az ország kormányzására. Vagyis helyesebben buzgó és állhatatos kéréssel rákényszeríttették. Mindnyájan tudták ugyanis, hogy föl van ruházva a tökéletes virtusokkal, hite szerint katolikus, kiváltképpen kegyes, bőkezű adakozó, szeretettel teljes.

Valóban az Isteni gondviselés különös intézkedését kell látnunk abban, hogy őt adta a magyar nemzetnek az első szent király halálát követő négy évtizedes viszály után.

Uralkodása sorsdöntő volt népe történelmében. Kiváló uralkodói képességével, vitézségével és életszentségével kivezette a magyarságot a belső veszedelmek örvényéből és megmentette a külső ellenségek halált és pusztulást hozó támadásaitól.

Az ország védelmében még mint fiatal herceg ismételten kitüntette magát. Talán 22 éves lehetett, amikor az úzok (fekete kunok) betörtek az ország keleti részébe Salamon királykodása idején (1086) . A Kerlés melletti ütközetben döntő szerepet játszott a győzelem kivívásában .Ö volt a csata főhőse.

Ugyancsak döntő szerepet játszott mint vitéz katona a Salamon király és Géza bátyja közötti testvérharcban : a mogyoródi csatában (1074) bátyját győzelemre segítette, s uralmát biztosította.

A többi hadjáratban, Oroszországban, Lengyelországban vagy a nyugati végeken, mindig arra törekedett, hogy azt a részt támogassa, ahol az igazságot vélte. VII. Gergely és IV. Henrik küzdelmében a pápa oldalán állt.

Nem csoda, hogy híre a határon túl is elterjedt, benne látták a kor egyik legszebb lovageszményét, s kiszemelték a keresztes hadak vezérének. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert 1095 július 29-én az örökkévalóságba költözött.

Istenünk aki Szent László királyunkat, a Te hitvallódat csodálatos könyörületességeddel a vétekből a bocsánatba - s mert igaz volt - a dicsőségbe vitted föl, kérünk, add, hogy aki kormányzónk volt a földön, pártfogónk legyen a mennyben.

az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © 2005 Magyar Krónika Rt