Azt hiszem, Wass Albert írta valahol, hogy ha Magyarország felett nagyon sötét az ég, mindig jön egy fényes üstökös ami megvilágítja a magyar égboltot.
Trianon után, Magyarország háromnegyed részének elvesztése; a letargia, az elkeseredés, az elcsatolt területekről menekültek okozta munkanélküliség, az ország egyik legsötétebb időszaka volt. Ekkor  tűnt fel a fényes csillag a magyar közéletben, a kor  legnevesebb kultúr-politikusa, gróf  Klebelsberg Kunó, akinek most ünnepeljük születése 130.évfordulóját.

1875. november  13-án született Magyarpécskán, Arad vármegyében. Édesapja tiroli katonatiszt, arisztokrata. Édesanyja dunántúli középnemesek leszármazottja. Édesapját korán elvesztette, ezután Székesfehérvárra költöztek, ahol a Cisztercita rend iskolájában tanult. Katolikus hite és erkölcsi elkötelezettsége egész életét meghatározta. Jogot tanult Budapesten, Berlinben és Münchenben, a Sorbonne-on államtudományt, történelmet és államgazdaságot is hallgatott. Kolozsvár, Sopron, majd Szeged országgyűlési képviselője lett. 1922 -1931 között gróf Bethlen István kormányában vallás és közoktatási miniszter volt. Létesítményei e rövid kilenc évben megalapozták a magyar kultúra irányát, fejlődését.

Klebelsberg Kunó, a trianoni tragédiát követő általános letargiában felismerte azt, hogy az ország megmaradásának és kibontakozásának egyetlen eszköze a kultúra.
1931 október 5-én már mint búcsúzó miniszter a következőket mondta Szegeden: " Mert miből fakadt mindaz amit tettem? Egy politikai alapmeggyőződésből, abból, hogy mostani helyzetünk javulását, sorsunk jobbra fordulását csak attól várhatjuk, hogy művelődési téren fajsúlyosabbak leszünk, és hogy ezt a világ irányadó nemzetei elismerjék.....Kulturális felemelkedésünk mindig előkészítője volt  politikai felemelkedésünknek.

Ha  a politikai demokráciát  nem előzi meg kulturális demokrácia, az katasztrófához vezet."
Felismerte, hogy ahhoz , hogy elszigeteltségünkből ki tudjunk törni és a Nyugat rokonszenvét vissza tudjuk szerezni meg kell mutatnunk ezeréves kultúránk értékeit: " Történelmünk során annyiszor, most is elgázoltak bennünket, - de mint annyiszor - majdcsak erőre kapunk megint. Eme felemelkedésünkhöz sok munka, erőfeszítés kell." Rendíthetetlen optimizmusa átsugárzott  környezetére is.
Klebelsberg reformot akart  megvalósítani, erős, európai szintű, művelt polgári középosztályt létrehozni. A születés adta kiváltságot, vezetéshez való jogot fel kell váltania a műveltségnek, tudásnak és a szakértelemnek.

"Ne a politizálás, hanem a közegészségügyi, kulturális, tudományos és irodalmi, közgazdasági és szociálpolitikai alkotás legyen az új nemzedék eszményképe."
Reformpolitikája a tudományok terén elsőnek említhető. Továbbképzés céljából hozta létre a Collegium Hungaricumok egész hálózatát, a "magyar kultúra őrszemeit": Bécs, Berlin, Róma, Párizs, Zürich, ahol ösztöndíjasok tanultak, kutattak. Az Országos Ösztöndíj Tanács életrehívásával (1927) akarta a protekciókat kizárni, minisztersége alatt 1957-en nyertek ösztöndíjat. Diplomáciájának köszönhetők angol, francia, amerikai kapcsolatai. Ilyen volt a Rockefeller Alapítvány, amelynek első magyar elnökévé Szent-Györgyi Albertet tette meg.

A két világháború között feltűnt tudósaink, orvosaink ezekből az ösztöndíjasokból kerültek ki: Bay Zoltán, Bibó István, Keresztúri Dezső, Kosáry Domonkos, Hajnal Imre, Szent-Györgyi Albert és még sokan mások A tudományok fejlesztésére hozza létre az Országos Természettudományi Tanácsot és a kutatók támogatására az Országos Természettudományi Alapot. A Széchenyi István Tudományos Társaság megalapításával az üzletvilág befolyásos embereit akarta Tudósokkal kapcsolatba hozni. Az egyetemekért folytatott harcát először a parlamentben kellett kivívnia, hiszen az ország katasztrofális helyzetben volt és sokan, pénz pocsékolásnak tartották vidéki egyetemek építését. Ragaszkodott ahhoz, hogy az egyetemek építése klinikák építésével kezdődjék.

Klebelsberg a klinikák és egyetemek építéséhez, felszereléséhez előteremtette a szükséges anyagi forrásokat: ( Népszövetségi kölcsön, Rockefeller Alapítvány). Szemében, az egyetem legfőbb feladata a kutatás. Amerikai gyorsasággal építetett fel három egyetemet. A kolozsvárit-Szegeden, a Pozsonyból menekültet Pécsett és egyet Debrecenben! Ugyanakkor 21 klinikát, továbbá három főiskolát: a budapesti Testnevelési Főiskolát, szegedi Tanárképzőt és Sopronban az Erdészeti Főiskolát, a Tihanyi Biológiai Intézetet pedig biológiai és élettani kutatások céljára létesített. Két Debreceni klinikát gyermekgyógyászatra alapított, mert legfontosabbnak tartotta a gyakori gyermek-halálozás és betegségek kutatását az Alföldön.

Klebelsberg különös szeretettel foglalkozott a szegedi egyetem felépítésével és Szegeddel. A Tudományegyetem alapkövének letétele 1926 október 5-én, egyben a gyermekklinika alapkövének letétele is. A nagy eseményen jelen vannak az Akadémia vezetői, Horthy kormányzó, József főherceg. Klebelsberg ezekkel a szavakkal üti le az alapító kalapácsot "Magyar tudás, magyar hatalom" Avató beszédében így szólt: "De ki  képviseli a szebb jövő reménységét? A magyar gyermek.......ezért kezdjük meg a hatalmas szegedi egyetem telepének építését, gyermekklinikával." Aztán egymást követték a szülészeti, belklinika, sebészeti, bőrklinika stb intézmények . Majd  főművére, a szegedi Dóm térre összpontosítja alkotó munkáját. Itt kaptak helyet orvoskari, gyógyszerészeti, természettudományi laboratóriumok, és a Hittudományi Főiskola.

A Dóm tér nagyságban és építészetileg a velencei St. Márk térnek hasonmása, a magyar építészetnek kiváló alkotása. Itt található a kultuszminiszter javaslatára épült Nemzeti Pantheon, híres nagyjaink szobraival és emléktábláival. A tér bejáratánál helyezték el, a professzorkar ajándékát, Klebelsberg emléktábláját, bibliai feliratát ők választották:

 "Rólad a kövek beszélnek".

Klebelsberg jelentősen hozzájárult még a háború alatt félbemaradt  Fogadalmi templom építésének befejezéséhez és a kor leghatalmasabb orgonájához is. Az ő ötlete volt, Salzburg mintájára a Szabadtéri Játékok,  amit most is minden évben megtartanak. Szegedre hozta még a Tanárképző Főiskolát, és az itt épített kollégiumokban, kötelező volt  két-három nyugati nyelv tanulása. Klebelsberg azt akarta, hogy a szegedi egyetemet a világ legelső egyetemeivel említsék egysorban, ami valóra is vált. Ezekben az években alapozódott meg, számos világhírű tudóst adva a világnak.

Két olyan világhírű tudóst hívott Szegedre, mint Bay Zoltán és Szent-Györgyi Albert. Szent-Györgyi nem akart eljönni Angliából, de a miniszter személyes hívására mégis Szegedre ment, ahol egyetemi tanári pozíciót kapott és kitűnően felszerelt laboratóriumot kutatásaihoz. A felszerelést anyagilag szintén a Rokefeller Alapítvány támogatta. Szent-Györgyi itt dolgozott amikor a Nobel díjat megkapta 1937-ben, de ezt már  Klebelsberg nem élhette meg. Azt mondják, Szent-Györgyi a távirat érkezése után, egyenesen a Dóm kriptájában lévő Klebelsberg sírhoz sietett.

A tudományok fejlesztése mellett kultúrpolitikájának másik pillére a népoktatás- népművelés volt. Minisztersége alatt zajlott az ország legnagyobb, legsikeresebb oktatási reformja: az óvodától az egyetemig. Az Alföldön kevesebb mint három év alatt, dán mintára 5000 népiskolát épített. Az iskolák modern téglaépületek voltak hatalmas ablakokkal, tanítói lakással, kápolnával. 500 óvodát épített tejkonyhával. 1555 népkönyvtárt létesített .Sokat foglalkozott az iskolák egészségügyi ellátásával is.

Ő, a magyar gyermekek minisztere volt. Életművéne  központi eszméje: az oktatás, a gyermek, testi és lelki egészégének megőrzése. "A magyar anya, aki a világra hozza az újszülöttet, és a magyar tudós, aki kutat és tanít, ugyanazt a célt szolgálja, Magyarország  feltámadását." - mondotta.

Végül, de nem utolsósorban, eredményeihez tartoznak még a magyar sportpályák kiépítése, a margitszigeti Sportuszoda, a Testnevelési Főiskola. Megalapította a Magyar Olimpiai Bizottságot. Sportpolitikájának köszönhető a magyar sport akkor kezdődő világraszóló sikersorozata az olimpiákon, nemzetközi versenyeken.

Sajnos az utókor mostohán bánt gróf Klebelsberg Kunó életművének értékelésével. Sokan nem is hallottak nevéről, és felbecsülhetetlen eredményeiről, akár Szegeden, akár az egész országban.

(Forrás: Dr. Hencz Péter: Orvosi Hetilap 1999.)