Ez év március 13-án, a montreali magyar művészek megnyitották kiállításukat a Maison de la Culture Notre-Dame- de- Grace helységeiben.
A kiállitás anyaga már átkelt és visszajött az Atlantik oceánon, hiszen 2009-ben , nyáron Magyarországon is kiállitották, Szentendrén a Művészet Malom termeiben, majd ősszel, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban..
A kiállitás nevét találónak tartom: Re: InSitu.....ez az angol kifejezés egydülállóan fejezi ki a kiállitás lényegét.
Többségben magyar születésű művészek, kanadai életükben készült alkotásait láthatja a látogató, hiszen műveiket új hazájukban teremtették meg.
A megnyitáson sok elismerő beszédet hallhattunk, quebeci, montreali és kultúrális élenjárókról.. Montreal város kultúrális megbizottja, Gilles Bergeron dicsérettel szólt a magyar művészek kiállitásáról, művészeink kitüntetéséről és igérte, hogy a készülő új múzeumban állandó kiállitási helyet biztosít számukra.
Király Tamás, a kanadai-magyar követség első titkára, dicsérettel emlékezett meg Szilasi Gábor fényképész művészről, aki most nyerte meg a kanadai Governor General díjat, egyben Kántor István filmdirektorról, aki szintén e díj tulajdonosa.
Rámutatott arra a fontos tényre, hogy a magyar származású kanadai művészek kiállitása híd a két ország között és a magyar követség szívesen vett részt ennek megsegítésében.
Blanar Andrea, a Re:Insitu koordinátora és Ciamarra Julia, a jelenlegi kiállitás koordinátora megköszönték a szónokok igéretét és méltatását, Andrea külön köszönetet mondott Juliának, Klugerman Judith kurátornak és a többi közreműködőnek, segítségükért.
A felemelő beszédek után a látógatók útnak indultak felfedezni és megtekinteni a több mint 40 művész alkotásait.
A földszinti teremben, ahol a kiállitás megnyitása volt, megtekintettük ismertebb és kevésbé ismert művészeink műveit, többek között, Szilasi Gábor portré sorozatát, Hermann Géza érdekes kombinációját, és a többi érdekes, újszerű alkotásokat.
Véletlen folytán, tudtam meg, hogy az emeleten és a pincében folytatódik a kiállitás
Talán, ez az egy negatív kritika lenne részemről: NEM volt megfelelően feltüntetve, hogy más termekben is láthatók a művek.
Sok ismerős művész alkotásával talákoztam sétám alatt és bevallom többségben tetszettek a kiállitott képek és más formájú alkotások.
Nagyon tetszettek: Ciamarra Julia és Blanar Andrea képei : Balaton és New Brunswick-i emlékek, láttam Pusztai Péter Avant-garde művét, aki már a Mozaik antológiában is illusztrált.
Láttam és élveztem: Sipos Péter, de Gosztonyi Andrea, Fekete Sophie, Ferenczy-Reichmann Éva műveit. Élvezettel néztem Biró Anna remek textil tervezetét és nagyon tetszett Alex Brzezincki fotó kompoziciója, melyet kicsit távolabbról kell szemlélni a nagyobb hatás kedvéért.
Sajnos, Kántor István filmjét nem láthattam, mert azt este vetítették. Igazán sajnálom, mert nagyon jó véleményt hallottam róla.
Azt hiszem mindenki számára emlékezetes élményt nyújt ez a kiállitás, hiszen többnyire honfitársaink művészi eredményeit ismerhettük meg .
További síkert kivánunk az elkötelezett rendezőknek: Blanar Andreának és Ciamarra Juliának, akik fáradhatatlanul dolgoznak a magyar származású kanadai művészek kiállitásain. |