Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma a Papp László Sportarénában tartott előadást.

MTIA zsúfolt ház, 11.200 magyar és a környező országokból érkezett érdeklődő előtt tartott Bevezetés a tibeti buddhizmusba című tanításában a XIV. dalai láma rámutatott: a különböző vallásos hagyományokat meg kell őrizni, közöttük pedig együttműködésre kell törekedni.

A buddhizmus első számú vezetője humorral is átszőtt beszédében kiemelte: a világvallásokban "óriási azonosság", hogy szeretetre, együttérzésre szólítanak fel valamennyi érző lény iránt, valamint azt szorgalmazzák, hogy megbocsátók, toleránsak legyenek a hívők, és igyekezzenek magukban "belső megelégedettséget és önfegyelmet" kialakítani.

Több mint kétórás tanításában a XIV. dalai láma felhívta a figyelmet, hogy az iszlám által hirdetett szent háború, a dzsihád a közhiedelemmel ellentétben nem az emberek pusztításra szólít fel, hanem arra, hogy "a magunkban lévő negatív érzelmeket megöljük". Ugyanerre hívja a hívőket a kereszténység is. Az összes világvallás közös jellemzője az is, hogy fontosnak tartják az oktatást. "Mindannyian érző lények vagyunk, mindannyian boldogságra törekszünk, és igyekszünk elkerülni a szenvedést". A materiális javak azonban véleménye szerint nem hozhatnak az embereknek minden téren megelégedettséget, mert a "tudati tapasztalatok a materiális tapasztalatoktól függetlenek". Éppen ezért szükségesnek tartotta, hogy "önmagunkba tekintsünk és kialakítsuk az állhatatosságot", amely kialakíthatja az emberben a belső békét.

Több ezer éve különféle vallások alakultak ki, "hogy reménységgel szolgáljanak az embereknek a nehézségekkel szemben" - emlékeztetett. Kétszáz éve pedig fejlődésnek indult a tudomány, ami viszont nem hozta meg az embernek a belső békét, mert "ezt nem lehet csak úgy megvásárolni, ezt csak a belső tudattal lehet kialakítani". Pusztán az imádság nem hoz materiális eredményeket, ezekért az embereknek is tenniük kell. A boldoguláshoz boldog családok és boldog közösségek is kellenek - világította meg.

A buddhizmus felhívja a figyelmet arra, hogy "valamennyi érző lény javát szolgáljuk". Minden vallásban minden történelmi korszakban voltak és vannak "szélsőséges bajkeverők, de rájuk nem szabad odafigyelni, a vallások lényegét nem ők képviselik" - fejtette ki Tendzin Gyaco.

Az emberi énre vonatkozó kérdésekre - például hogy van-e eleje és vége? - adott válaszok különbözősége miatt vannak különböző vallások. A buddhizmus szerint nincs a tudattól függetlenül létező én, "az én a test és a tudat együttes eredménye" - fogalmazott a XIV. dalai láma.

Mint mondta, a buddhizmus a többi világvalláshoz hasonlóan az énközpontúság csökkentését szorgalmazza, de nem hisz a teremtő istenben. A test kialakulásának csak egyfajta kezdete a fogantatás, mert annak előzménye megtalálható a szülőkben, akiké pedig az ő szüleikben, és a sor a végtelenségig folytatható, mert "a folyamatok kezdetét nem lehet kijelölni".

Az úgynevezett finom tudat, az ember legbelsőbb tulajdonsága állandóan változik, a változásnak pedig okai vannak. A finom tudat oka csak egy korábbi tudat lehet, tehát az énnek nincsen kezdete. Ugyanígy minden egyes jelenség is okokra vezethető vissza. A halál után a finom tudat nem szűnik meg. A fizikai halál pillanatában a finom tudat kiszabadul addigi kötöttségéből, és tovább létezik - ismertette a buddhizmus egyik tanítását.

A dalai láma kifejtette: az élet során képzéssel megváltoztatható az ember tudata, ezáltal "az ártalmas érzelmi beállítottságot" meg lehet szüntetni a szenvedést okozó emberi tudatlanság felszámolásával. A tudati fejlesztéssel befolyásolhatjuk a halállal való szembesülés okozta fájdalmat is - mutatott rá.

A dalai láma utalt arra, hogy az 1956-os forradalom idején a magyarok "rendkívüli akaraterővel küzdöttek az elnyomó rendszerrel szemben", és akkor törődést, szolidaritást érzett a magyarok ügye iránt.

A XIV. dalai láma hetedszer látogat hivatalosan Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap Magyarországon először 1979-ben járt, de akkor mindössze egy éjszakát töltött itt, majd 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben érkezett Magyarországra.

Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. A XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá. A lámát hagyományosan az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték.

A dalai láma és a tibeti buddhista szerzetesállam székhelye Lhásza. Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer azonnal bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1950-ben vonultak be Tibetbe, 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot, és a velük együttműködő pancsen lámára bízták a helyi "autonómia" irányítását. Az 1989-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett dalai láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült, azóta emigrációban él.