A Magyarok Világkapcsolata
 
            
t h e   h u n g a r i a n   w o r l d   c o n n e c t i o n       

 
 

 

 

Vörösiszap kívülről nézve

Montreál, otóber 15.

Mikóczy Ilona/Magyar Hon-Lap

Napok óta sajog az ország szíve a vörösiszap katasztrófa miatt. Belegondolni is szörnyű azokba a hétköznapokba, amik darabokra törtek a borzalom miatt. Az összefogás, az együttérzés érezhető országszerte. Sajtóhírek, együtt érző, fejcsóváló emberek, egymásra rakosgatott forintok a káralapban és az egyéb segélyszervezeteknél. Bizony, aki tud, az segítsen! Közben a kormány, az ország-irányítás rendesen helytáll. Nem ámítja a népet - nagyon valószínű, hogy lesz második gátszakadás. Próbálják menteni a menthetőt, s támogatásról biztosítani azokat, akik egyik percről másikra mindenüket elvesztették. Az összes jelentős szakértő, környezetvédelmi politikus, kormánytagok, képviselők, maga a miniszterelnök egyértelműen legfőbb prioritásként kezeli a helyzetet. Nem eredménytelenül, hiszen a szennyeződést sikerült olyannyira feloldani, hogy a Duna vizét már nem veszélyezteti.

Kíváncsiak voltunk, hogy mit ír a külföldi sajtó a mostani katasztrófa idején, hiszen egy kormány ereje, s minősége pont az ilyen alkalmakkor mutatkozik meg igazán. Angol, német, osztrák, szlovák, szerb, horvát, román lapokat vizslattunk... Az összkép igazán nem rossz. Meglehetősen objektív képet tudósítanak rólunk, hitelesen leadva a katasztrófa lényegi mivoltát, idézve a hivatalos nyilatkozatokat. Az összkép kint is azt sugallja, hogy helyén a kormány esze is, szíve is. teszi a dolgát, nem sumákol, keresi a felelőst.

Íme egy kis szemelvény rólunk mások által tartott tükörben:

A Guardian katonákról, vészhelyzeti munkásokról, önkéntesekről számol be, akik próbálják az iszapot eltakarítani. Környezetvédelmi csoportok Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárnak szóló leveléből idéznek: Az a vállalat, mely nem vállalja a vörös iszap okozta emberek haláláért és sérüléseiért a felelősséget, nem igazán olyan, mint aki tevékenysége során a környezettel törődne. Erre szinte válaszként jön a következő cikkük, melyben Orbán Viktor ígéri, lesz felelősségre-vonás. Idézik a miniszterelnököt: "Ez akkora felelőtlenség, melyre szavakat nem lehet találni."

A Yahoo hírportálja a Dunáról ír megnyugtatóan. Európa nagy megkönnyebbülésére, sikerült a nehézfémek koncentrációját olyan mértékre csökkenteni, hogy az a Duna ivóvíz-standardjába beleférjen. Orbán Viktorra hivatkoznak, aki a veszélyt elhárítottnak minősíti, s megerősítik a hírt azzal is, hogy mindezzel a bécsi székhelyű Nemzetközi Bizottság a Duna Védelmére is egyetértett.

A Businessweek című portál a magyar hatóságokról számol be, akik gátat állítanak a toxikus szennyeződésnek, nehogy az a Dunába érkezhessék. Pintér Sándor belügyminiszter szavait idézik: "Abban reménykedünk, hogy meg tudjuk ezt állítani, s nem kerül a Dunába." Ugyancsak hivatkoznak a felelősök keresésére. Pintér szavai világosan jönnek le a külföldi olvasóknak is: Ezen a területen nem természeti katasztrófa történt. Ha pedig nem természeti katasztrófa, úgy elő kell állítani a katasztrófáért felelős embereket".

A Reuters hírügynökség ugyancsak korrektül tudósít. A magyar hatóságok számos intézkedést tettek, hogy a mérgezést csökkentsék, mindent elkövetnek, hogy semlegesítsék az anyagot, és víz alatti műveleteket is végeztek, hogy az iszapot a lehető legjobban lelassítsák. 

A CBS news arról számol be, hogy a Duna viszonylag kis sérülésekkel úszta meg a toxikus anyag érkezését, annak ellenére, hogy a borzalmas iszap-áradás a mexicoi öböl olajfoltjának méretével vetekedett.

A New York Times Orbán Viktort idézi: "Nagyon valószínű, hogy a fal beomlik.", s beszámol arról, hogy a hatóságok az újabb iszap-áradat elől az ipari iszap-tároló árnyékában fekvő Kolontár falu evakuálását azonnal elrendelték. A Duna megmentéséről ugyancsak megnyugtatóan számol be a lap. A kormányszóvivőre hivatkozva egy másik cikkben pontos adatokkal támasztja alá, hogy nem került katasztrofális mennyiség a lúgos anyagból a Dunába.

A szomszédos Szerbia a katasztrófa bekövetkeztétől aggodalommal figyelte a mentési munkálatokkal. Nem csoda, hiszen szomszédunk a Duna védelmében hasonlóan érdekelt, mint mi. A négy legnagyobb sajtóorgánumtól idézünk.

A B92-ben Oliver Dulic, környezetvédelmi miniszter elmondása szerint a Duna szerbiai része nem szennyeződött. "Ezt az esetet percről percre figyelemmel kísérjük. Fokozottan figyeljük a Duna azon részét, ahol belép az országba, és együttműködünk a magyar kormánnyal is. Jelenleg nincs olyan adat, ami azt mutatná, hogy a Duna szennyezett, de ha ez mégis bekövetkeznék, értesítjük a nyilvánosságot, a felelős intézményeket és megtesszük a szükséges intézkedéseket"- mondta Dulić az újságíróknak Belgrádban.

A Blic Dobsont idézi "Kolontár evakuálása tegnap reggel 6.00 órakor kezdődött, amikor észrevettük, hogy a 10-es tartályon újabb sérülés van". Hozzáteszi, hogy ezt a döntést Pintér Sándor belügyminiszter hozta meg a válságstáb ülésén, kora hajnalban. "Ha szükség lesz rá, a szomszédos Devecser települést is  evakuáljuk"

A Politika így ír: A magyar kormány savat és gipszet önt a Dunába, és fizikailag próbálja megállítani a mérgező iszap további terjedését, mely igazi katasztrófát okozott az ország egyes részein. Orbán miniszterelnököt idézi: Kolontár falut teljesen ki kell telepíteni és a szennyezett területet a földdel egyenlővé tenni.

A történet összegezése során Orbán Viktor miniszterelnököt idézi a Novosti is, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a 10-es tartály nyugati fala ereszteni fog, ami miatt újabb 500 000 köbméter mérgező hulladék folyhat ki. A tartály közelében élő mintegy 3000 embernek tanácsolták, hogy hagyja el a területet.

Az első hullám kilenc ember életét követelte, köztük egy 2 éves kislányét is, és mintegy 150 személy szenvedett égési sérülést. 280 házat öntött el, főként Kolontáron, amelyet  leginkább érintett ez az ökológiai katasztrófa.

Nézzük ezek után a horvátokat. Őket leginkább úgy tűnik a tényállás érdekli. Hiszterizálásról szó sincs, inkább tiszteletteljes, együtt érző tudósításokat olvashatunk.

A Vecernji a kolontári 50 ember evakuálásáról ír. Pillanatképet fest a tragédiáról, az iskolában kialakított menedékről, az ismerősök, rokonok összefogásáról. A katasztrófa sújtotta terület megbízott szóvivőjét idézi, hogy néhányan már visszamentek a házaikhoz és megpróbálják azt kitakarítani, de ez szinte teljesen lehetetlen. A házak környéke továbbra is több tíz centiméteres vastag iszap alatt van.

A magyar kormány kedden katasztrófaállapotot hirdetett - tudósít a Nacional újság az ajkai alumínium feldolgozóban történt szerencsétlenségről, valamint a horvát Index.

A HRT televízió Orbánt idézi, aki jelen van a baj színhelyén, s személyesen közli az újságírókkal, hogy valószínűleg még egy törés várható a tárolón, s ez újabb 500.000 köbméter mérgező iszap kiömlését jelentheti.

A románok a szerbekhez hasonló figyelemmel, kezdeti félelemmel, majd bizonyos szintű megnyugvással követték nyomon az eseményeket. A sajtóhírekből az együttérzés egyértelműen kihallatszik.

A PRO TV hírei  még a Duna és a Fekete tenger lehetséges szennyezését tárgyalták, valamint a három óránkénti mérésekről szóltak a víz PH értékéről.

A Mediafax hírportál a bukaresti magyar nagykövet üzenetét írja, aki megerősíti, hogy a román állam minden információt megkap a magyar államtól ebben a témában, valamint köszöni az ország és név szerint Teodor Baconschi külügyminiszternek az együttérzést. A tudósításon keresztül átjön az üzenet: a védőintézkedések következtében már csak kis mértékű természeti ellenben nagy mértékű társadalmi és emberi katasztrófának lehet tekinteni az eseményeket.

A Realitatea TV-ben  Borbély László román környezetvédelmi és erdészeti miniszter szavait idézik, miszerint nincs veszélyben a Duna romániai szakasza, s ha a mérgező anyag eléri az országot, már akkorra nem lesz olyan nagy mennyiségű toxikus anyag benne, amely nagy veszélyt jelentene a Dunára.

Szlovákia ugyancsak nagyon közelről követi nyomon az eseményeket. A szlovák mentőalakulatok a tragédia bekövetkeztétől jelen vannak a helyszínen; ők találták meg az elsodort kisgyermek holtestét is.

A SME napilap percről percre követi az eseményeket. Az alumínium-gyár lehetséges bezárásáról, a termelés leállításáról írnak. Idézi Orbánt, hogy bölcs megoldást kell találni a fennálló helyzetre, hiszen nem lenne jó 1000 munkahelyet is elveszíteni a katasztrófa következményeként. Egy másik cikkben a helyieket idézik, akik bíznak a miniszterelnök ígéretében, hogy az újrakezdéshez lesz pénz. "Úgy tűnik, komolyan gondolja." - mondja Glózer Csaba Kolontáron. A lap ugyancsak megírja: Tili Károly kolontári polgármester tetőt ígért mindenki feje fölé a tél beállta előtt.

A baloldali Pravda napilap egyenesen csernobili szintűnek nevezi a magyar katasztrófát.

Az Orbán-ellenesség azért csak kibukik a szomszédoknál - a felelősségrevonás kapcsán. Hogyan lehet fokozni a katasztrófát címmel szóló írásban a SME hasábjain értetlenkedve fogadják, hogy Orbán nemzeti egységről beszél ilyenkor, hogy a nyugati magyarság segítségét kéri egy nemzetközi sajtótájékoztatón, s hogy nem a rendőrség, de személyesen ő jelenti be a MAL vezérigazgatójának letartóztatását. Mindezt nem a döntés megkérdőjelezéseként, mert azt a lap is helyesli, de a személyes bejelentést a Gyurcsány-phobia jelének tekintik.

Német nyelvű lapokban is kutakodtunk. A közhangulat felénk arrafelé is inkább  együttérzésről szól, mint  acsarkodásról.

A Süddeutsche Zeitung idézi a zöld civil szervezeteket, akik a vállalatot teszik felelőssé a katasztrófáért. Ugyancsak megírják, hogy a károsultak megdöbbenéssel tapasztalják, hogy a bankok nem tanúsítanak megértést  hiteleik fedezetének elvesztése miatt, s követelik a kölcsön visszafizetését. Egy másik cikkben arról tudósítónak, hogy mivel a kormány nagy többséggel rendelkezik az országvezetésben, képesek gyorsan és hatékonyan cselekedni.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a miniszterelnök erős helytállásáról ír, s hogy a kormány a katasztrófát okozó vállalat visszaállamosítására törekszik. Eközben senki nem állíthatja meg az újabb gátszakadást.

A Bild tabloid ugyancsak a magyar miniszterelnökről cikkezik, aki képes cselekedni a vészhelyzetben.

A hamburgi Die Zeit a vezérigazgató letartóztatásáról és a MAL tervezett visszaállamosításáról ír. Idézi, hogy a vállalat közben csak azt hangoztatja, hogy a kormány standardjai szerint járt el.

Az osztrák lapok ugyancsak objektíven tudósítanak az eseményekről.

A Der Standard baloldali lap a tények leírásán túl Orbán Viktor helyszíni látogatásáról ír, aki kemény következményeket ígért a felelősöknek. A lap ugyancsak megírja, hogy a WWF (Természetvédelmi Világalap) is a vállalat rossz irányításáról, infrastruktúrájáról nyilatkozott.

A Die Presse, konzervatív lap az önkéntesek és segítők százait jelenti a térségben, akik védelmi gátat építenek az újabb katasztrófa elkerüléséért. A lap ugyancsak beszámol a MAL visszaállamosítási tervéről.

Igazán negatív hangot nem sokat találtunk a külföldi médiában, a szlovák SME cikkén kívül. Annyi biztos, hogy határainkon túl is nagyítóval figyelik az eseményeket. A kormány intézkedéseivel jól összecsengenek a zöld szervezetek nyilatkozatai is. Mindenki ugyanarra a következtetésre jut: a katasztrófát a felelőtlen vállalat-vezetés okozta.
az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © Magyar Krónika Rt.