Jelenleg hét tradicionális magyar élelmiszer, öt pálinka- és csaknem félszáz borfajta élvez oltalmat az Európai Unióban. A napokban a Szegedi paprika került fel a védettségi listára - a szürkemarha hús és a tepertős pogácsa még várólistán van. Mfor.hu háttér.

Felvette az Európai Bizottság a "védett származási helyen előállított termékek" listájára a Szegedi paprikát - jelentették be Brüsszelben. A "Szegedi paprika" kifejezés mellett ugyanebben a bejegyzésben külön regisztrálták a pontosabb meghatározást tartalmazó "Szegedi fűszerpaprika-őrlemény" elnevezésű terméket is.

A védelem biztosítja, hogy az EU-ban nem lehet forgalomba hozni Szegedi paprika néven olyan terméket, amely nem a megjelölt térségből származik, adta hírül az MTI.

A téliszalámi volt az úttörő

A mostani döntéssel hétre bővült azon magyar mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek száma, amelyek oltalom alatt állnak az Európai Unióban.

A sort a Szegedi szalámi (Szegedi téliszalámi) nyitotta meg, amelyet még 2007 decemberében nyilvánított védetté az Európai Bizottság. 2009 áprilisában a Budapesti téliszalámi következett, míg 2009 őszén a Hajdúsági torma, valamint a Makói hagyma (Makói vöröshagyma) került az EU védőernyője alá.

Ezt követően a kolbászokon volt a sor: a Gyulai kolbász (Gyulai pároskolbász), valamint a Csabai kolbász (Csabai vastagkolbász) 2009 júniusától számít védettnek az Unión belül.

Őrzik az értékeket

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve eredetmegjelöléssel ellátott mezőgazdasági termékek és élelmiszerek értékeinek megőrzésére az Európai Unió elismerési rendszert hozott létre, amely 1992 óta működik a tagállamokban. Célja, hogy ösztönözze a mezőgazdasági termelés változatosabbá tételét, az elismert termékek támogatását; eszköz arra, hogy védje a visszaélésektől a tagállamok azonosítható földrajzi eredetű termékeit, ezzel biztosítva fennmaradásukat, állandó minőségüket. A 2006-ban megújult szabályozás legfőbb célja, hogy a bizonyos földrajzi területhez kötődő termékeket jobban megkülönböztethetővé tegye a piacon, ezáltal piaci előnyt biztosítson számukra - a terméken ezért kötelező feltüntetni az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés", illetve az "oltalom alatt álló földrajzi jelzés" megjelöléseket vagy az ezekhez kapcsolódó közösségi szimbólumokat. Utóbbiak jelenléte valamennyi európai fogyasztó számára egyértelművé teszi, hogy a termék sajátos jellege annak földrajzi származásából fakad - ezáltal nagyobb lesz a bizalom iránta.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium
A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint Magyarország összesen 12 termék védetté nyilvánítását kérte az Európai Bizottságtól 2004 októbere és 2010 júniusa között - a fentieken kívül a Gönci kajszibarackét, a Kalocsai fűszerpaprika-őrleményét, a Szőregi rózsatőét, az Alföldi kamillavirágzatét és a Magyar szürkemarha-húsét.

A Gönci kajszibarackra és az Alföldi kamillavirágzatra vonatkozó kérelem a közzétételi szakaszban van. Azokat idén szeptemberben, illetve júliusban tárta a nyilvánosság elé az Európai Bizottság, amelynél hat hónapon belül lehet kifogást emelni ellenük - végeredmény tehát csak jövő év elején várható.

Egyelőre nem élvez uniós védettséget a Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, a  Szőregi rózsatő és a Magyar szürkemarha-hús sem - előbbi kettő kérelmét még 2004-ben nyújtotta be Magyarország, utóbbiét pedig tavaly áprilisban.

Hazánk legutóbb idén szeptember végén adott be kérvényt, amelyben a tepertős pogácsát egy másik kategóriában, "Hagyományos különleges termék"-ként szeretné elismertetni az EU-val.

Több éves procedúra vezet a védettségig 

Ahhoz, hogy egy termék elnevezése közösségi oltalom alá kerüljön, hosszú út vezet - az Európai Bizottság eljárását meg kell előznie egy nemzeti bírálati szakasznak is.

A bejegyzés iránti kérelem részeként a földrajzi árujelzőt (ez jelzi az uniós védettséget - a szerk.) termékeiken használni kívánó gyártóknak, illetve feldolgozóknak részletes termékleírást és egy úgynevezett egységes dokumentumot kell készíteniük. Amennyiben ezek igazolják a jogosultságot az oltalomra, a Vidékfejlesztési Minisztérium - a Magyar Eredetvédelmi Tanács javaslata alapján, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) egyetértésével - határozatot hoz, és az Európai Bizottsághoz  továbbítja a kérelmet.

A Bizottság rendelet közzétételével dönt a termék elnevezésének nyilvántartásba vételéről. A döntéshozatalt megelőzi a bejegyzési kérelem tartalmának vizsgálata, valamint a többi tagállamnak biztosított észrevételezési lehetőség, amelyek 2006 óta együttesen legfeljebb másfél évet vehetnek igénybe.

Magyarország kedvenc márkái

Tekintse meg galériánkat!Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a szőlészeti-borászati termékekre és a szeszes italokra az EU külön elbírálási rendszereket működtet. Magyarország ezekbe is bekapcsolódott, így a listára felkerült pálinkáink és boraink védelme biztosítva van.

Borok és pálinkák, amelyeknek sikerült

Az Európai Bizottság E-Bacchus nyilvántartása szerint jelenleg csaknem ötven magyar bor eredetmegjelölés és földrajzi jelzés áll közösségi oltalom alatt - így a Badacsony, Balaton, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Csongrád, Debrői hárslevelű, Duna, Eger, Egerszóláti Olaszrizling, Etyek-Buda, Hajós-Baja, Izsáki Arany Sárfehér, Káli, Kunság, Mátra, Mór, Nagy-Somló, Neszmély, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Somlói, Somlói Arany, Somlói Nászéjszakák bora, Sopron, Szekszárd, Tihany, Tokaj, Tolna, Villány, Zala eredetmegjelölések, valamint az Alföldi, Balatonmelléki, Dél-alföldi, Dél-dunántúli, Duna melléki, Dunántúli, Duna-Tisza közi, Észak-dunántúli, Felső-magyarországi, Nyugat-dunántúli, Tisza-melléki, Tisza völgyi, Zempléni földrajzi jelzések.

Ami a pálinkákat illeti, a minisztérium szerint Magyarország EU-csatlakozása óta öt, meghatározott földrajzi területen előállított pálinka élvez uniós védelmet: a Szatmári szilvapálinka, a Szabolcsi almapálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Békési szilvapálinka és a Gönci barackpálinka; emellett önmagában védett a "pálinka" és a "törkölypálinka" megnevezés.

2007-ben az Újfehértói meggypálinka, 2008-ban a Göcseji körtepálinka, 2010-ben pedig a Pannonhalmi törkölypálinka került be az MSZH által vezetett nemzeti lajstromba - ezeknek a közösségi védelemre még várniuk kell.