Pordány László hazánk új nagykövete az észak-amerikai államban
Nem első ízben indul a „messzi idegenbe” az egykori szegedi Pordány László, főiskolai tanár, diplomata, hiszen nagykövetként korábban már képviselte hazáját Ausztráliában és Új-Zélandon, azt követően pedig Dél-Afrikában. Most Kanadába készül, hogy átvegye Magyarország ottani nagykövetségének irányítását. Pordány Lászlóval e fontos küldetésre való előkészületei közben beszélgettünk.
– Nagykövet úr, ezúttal immáron harmadszor indul egy tengeren túli országba nagykövetként. Mit jelent önnek egy ilyen kiküldetés?
– Talán nem is annak tulajdonítanék nagyobb jelentőséget, hogy hányadik földrészre szól a nagyköveti kijelölésem, hanem annak, hogy mindegyik alkalommal Európán kívüli országba megyek. Ha magam mondanék véleményt, akkor azt gondolnám: a döntéshozók a tapasztalataim ismeretében határoztak. Tudniillik a tapasztalatomat itt tudom kamatoztatni, rajtam pedig úgy segítettek, hogy nem kell teljesen új területet megismerni. Miután egyebek közt amerikanisztikával foglalkoztam, ez a szakterületem, ilyen szempontból sincs tehát gondom, továbbá úgy érzem, engem olyan országba érdemes küldeni, ahol jelentős számban élnek magyarok, hiszen ebben is nagy a gyakorlatom. Ez a terület pedig ilyen.
– Korábbi beszélgetéseink során említette, hogy Kanada és az Európai Unió szoros kapcsolatot tartanak fenn az élet szinte minden területén. Jövő év januárjától Magyarország az EU soros elnöke, nyilván ez külön feladatokat is jelent majd az ön számára.
– Azt ugyan sokan tudják, hogy mi leszünk 2011-től hat hónapon át az Európai Unió soros elnöke, azt azonban, hogy ennek külön „lecsapódásai”, feladatai a tengeren túli állomáshelyeken is vannak, azt már kevésbé. Igen, az kétségkívül igaz, hogy jelentős feladatok hárulnak majd a nagykövetre, hiszen bizonyos fokon Európát is képviselem azon a földrészen, a hatalmas területen fekvő Kanadában.
– Magyarország és Kanada kapcsolata, legalábbis a külső szemlélő számára, úgy tűnik felhőtlen.
– A kapcsolatok elvileg és lényegileg az érdekközösségen, vagy ha úgy tetszik az értékközösségen alapulnak, hiszen politikailag, kulturálisan is ugyanazt az értékrendet képviseljük, így tehát felhőtlenek a kapcsolatok. Ami nem jelenti azt, hogy nincsenek nyitott kérdések.
– Mondana erre példát is?
– Igen, olyanok is vannak e kérdéskörben, amelyek összetettek és megoldásra várnak. Ezek között az úgynevezett menekültkérdést említeném, s ennek kapcsán a vízumkérdést. Ismeretes ugyanis, hogy jelen pillanatban vízummentességet élvezünk Kanadával. Ha összevetjük magunkat például Csehországgal, amellyel szemben a menekült probléma miatt megszüntették ezt a kedvezményt, akkor egészen jól állunk. Tudvalevő az is, hogy ebből az országból, csakúgy, mint más európai államokból és hazánkból is „úgynevezett” menekültek érkeznek Kanadába. Az „úgynevezett” kifejezést azért használom, mert nem igazából menekültek a szó eredeti értelmében. A legtöbbjük ugyanis bizonyos idő után vissza is vonja a menekültstátusz iránti kérelmét és hazautazik, vagy másik országot választ magának. Miután a kanadai bevándorlási törvények igen liberálisak, s a kérvényezéstől fogva anyagilag támogatják ezeket a menekültstátuszt kérő embereket, ők ezt gyakran kihasználják. Csehországból és hazánkból is érkeznek ilyen „kvázi-menekültek”, akik számát lassan ezrekben kell mérni, s ez nem titok, de az sem, hogy ezekkel az emberekkel rengeteg probléma adódik odakinn, így a leírt állapot azzal fenyeget, hogy megszüntetik a kanadaiak az eddigi vízummentességet, és bevezetik a vízumkényszert. Ez nyilvánvalóan nem lenne jó nekünk, tehát kérdésére a válaszom: vannak olyan időszerű kérdések, amelyeket az állomáshelyére érkező nagykövetnek bizony meg kell tárgyalnia az ottani illetékesekkel, és igyekezni megoldást is találni – ha lehet, minél gyorsabban.
– Mikor foglalja el az új állomáshelyét?
– Ismeretes, hogy EU-elnökségünk január elsején kezdődik és ezzel kapcsolatosan bőven vannak teendőink, mégpedig nemcsak itthon, hanem a kanadai nagykövetségünkön is. Ezért nekem mindenképpen ott kell lennem már a karácsonyi ünnepek előtt, hogy érdemi munkát tudjak végezni az említett feladatok közvetlen előkészületeiben. Természetesen ehhez szükséges a fogadó ország, esetünkben Kanada agrément-je, beleegyező nyilatkozata. Nyilvánvalóan ettől is függ a kiutazásom időpontja.
PORDÁNY LÁSZLÓ Pécsett született 1945-ben, ott végezte iskoláit. A Szegedi Egyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott, majd posztgraduális tanulmányokat végzett Angliában és az Egyesült Államokban, ahol később több ízben oktatott különböző egyetemeken. Hosszabb ideig dolgozott a Szegedi Egyetem Angol Tanszékén. Tolmácsképző és fordító, majd később Hungarian Studies (angol nyelvű hongarológia külföldiek számára) képzést indított és vezetett. A '80-as években néhány munkatársával új angol tanszéket alapított a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, melyet először docensként, majd tanszékvezető tanárként irányított. Célkitűzése és tevékenysége a szoros értelemben vett oktatói és tudományos munkán túl arra irányult, hogy közelebb hozza egymáshoz a magyar és angolszász kultúrát, szellemi életet és világlátást. Mintegy 50 jelentősebb cikke és szakmai tanulmánya, valamint két könyve jelent meg. Többek között az USA-ban, Németországban és Oroszországban volt vendégelőadó; számos országban tartott tudományos előadást főként nyelv- illetve fordításelméleti témában. Felesége Dr. Csikós Mária tanár, férjével együtt az MDF egyik alapítója. Egy lányuk és egy unokájuk van. Magyar-magyar kapcsolatokkal a 70-es évektől, külügyekkel közvetlenül a rendszerváltozás előkészítésének idejétől foglalkozik, ettől kezdve jelennek meg - itthon és külföldön - e témájú írásai is. A Szegedi MDF első elnöke, Lezsák Sándor elnöksége idején az Országos Elnökség tagja. Az Antall-kormány alatt Ausztráliában és Új-Zélandon teljesített szolgálatot, mint a Magyar Köztársaság nagykövete. Hazajövetele után a Magyarok Világszövetségének külügyi titkára volt Csoóri Sándor elnökségének ideje alatt. Az Orbán-kormány hivatalba lépését követően Pretoriába kapott nagyköveti kinevezést. A Dél-afrikai Köztársaságon kívül egyidejűleg 5 országban képviselte hazánkat. Jelenleg külügyi tanácsadó; a Nemzeti Fórum Külügyi Munkacsoportját vezeti |