Kevésen múlt, hogy a részvénycsomag a szocialisták kormányzása idején idegen kezekbe kerüljön
Folyamatos a befektetői érdeklődés a Herendi Porcelánmanufaktúra állami és a dolgozók tulajdonában lévő részvényei iránt. Ezért is fontos, hogy az állam újra a tartós és közvetlen állami vagyon körébe vegye a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájának 25 plusz egy százalék arányú részvénycsomagját.

A Herendi Porcelánmanufaktúra sikeres gazdasági éveket tudhat maga mögött. Hatvannégymillió-féle különböző prémium termékük kilencven százaléka kerül külföldre. A porcelánok, készletek hetvenöt százaléka export útján hagyja el az országot, a legfőbb piacot az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Olaszország, Oroszország, Nagy-Britannia és az arab térség jelenti. A hazai üzletekben tíz vásárlóból kilenc külföldi, ami azt jelenti, hogy száz herendi porcelánból mindössze tíz marad Magyarországon.

„Nemzeti érték csak az lehet, amivel a világ bármely pontján bennünket, magyarokat azonosítanak. A herendi porcelán ilyen” – mondta a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója, Simon Attila. Hangsúlyozta, a cég a tavalyi évben 1,3 milliárd forint adót fizetett be az államnak, de a manufaktúrára a közelmúltban külön adót is kivetettek. Jelezte, hogy ezt nem kifogásolták, nem írtak petíciókat, mert társadalmi felelősségükből adódóan az ország helyzetének javítása kötelességük. Szerinte ennyire fontos, hogy az állam is megbecsülje nemzeti értékét. A Herendi Porcelánmanufaktúra belső szabályzata azt is biztosítja, hogy a manufaktúrában kizárólag az állam, a dolgozók – a munkavállalói résztulajdonosi program keretében –, illetve a volt, ma már nyugdíjas alkalmazottak lehetnek tulajdonosok. Ez védte meg a 25 százalékos állami tulajdonú részvénycsomagot akkor, amikor Herend kikerült a tartós és közvetlen állami tulajdonban tartandó vagyon köréből. A részvények 75 százalékát ma is a dolgozók birtokolják. Van például olyan porcelánfestő, aki több részvénnyel rendelkezik, mint a vezérigazgató.

„Fontosnak tartom, hogy a munkavállalói résztulajdonosi törvény megváltozzék. Évente 15-20 diák végez saját szakképző iskolánkban, s ezek a fiatalok adják utánpótlásunkat. Amikor ők belépnek hozzánk, s mi ingyenesen részvényeket adunk nekik azért, hogy ők is a munkavállalói résztulajdonosi programba kerüljenek, a mai törvények szerint ez után adózniuk kell. A kormánynak ezen a téren lépnie kell” – jelentette ki a manufaktúra igazgatója. Horváth Zsolt, Herend település országgyűlési képviselője, a hungarikum törvény egyik kidolgozója. Azt is jelezte, az általuk felállított piramisrendszerben Herend a hungarikumok hungarikuma. A honatya arra is felhívta a figyelmet, már a tavaszi ülésszakban döntenek a Herendi Porcelánmanufaktúra 25 plusz egy százalék állami részvénycsomagjának tartós és közvetlen állami tulajdonba vételéről. Horváth emlékeztetett, nem sokon múlt, hogy a részvénycsomag idegen kezekbe kerüljön az előző ciklusban. A csomagot egy Regionális Fejlesztési Holding nevet viselő állami tulajdonú cégnek akarták átadni. Azt ugyan kikötötték, hogy a holding a részvényeket nem értékesítheti, arról viszont nem rendelkezett, hogy maga a holding sem értékesíthető. Szerencsére a Bajnai-kormány ott csinált jelentős hibát, hogy nem számolt Herend belső szabályzatával.

Európa kirakatában a monumentális váza