Pordány László, az egykori szegedi főiskolai tanár, nagykövetként korábban már képviselte hazánkat Ausztráliában és Új-Zélandon, majd  Dél-Afrikában. Ottawába ezév januárban érkezett, azóta látogatást tett Kanada több városában. Montrealban is járt, és hamarosan újra ellátogat hozzánk. Mielőtt azonban ismét találkozik a montreali magyarokkal, egy interjú keretében szeretnénk Őt jobban megismertetni.

Milyen különbséget lát az előző állomásain élő magyarok és a kanadai magyarok között?

Talán az ausztráliai és kanadai magyarságot lehetne összehasonlítani, bár a kanadaiak száma sokkal nagyobb.
Ausztráliában csak 10 ezres nagyságrendről beszélhetünk, de az ott élőkben van egy nagyon erőteljes, mondhatnám aktív politikai jellegű önszerveződés. Az ott élő magyarok egy része úgy nevezi magát, hogy "nemzeti emigráció". Az emigráns magyaroknak e csoportja szinte lépésről-lépésre követi a magyarországi eseményeket. A csoport tagjai között szép számban vannak fiatalok is. Persze nem állítom, hogy mindig jól interpretálják, amit látnak és hallanak, de követik. A saját életükben, akármilyen távol is élnek, benne vannak a magyar politikai, társadalmi, kulturális életben.

Ott tartózkodásom idején indítottunk egy magyar tanácskozás-sorozatot, ami társadalmi és politikai tanácskozás volt. A jelenlévők száma soha nem volt száz alatt, de néha a háromszázat is elérte. Ők voltak azok, akik abban az időben is fenntartották a magyar identitást, amikor Magyarországon még azt sem lehetett szinte kijelenteni, hogy magyar vagyok.
Ez az időszak tartott vagy 15 évig, akkor nem utolsó sorban az ausztráliai magyarok voltak a magyar tudat letéteményesei. Ehhez az is hozzá kellett járuljon, hogy egységesen lépjenek fel. Minden államban volt egy magyar szervezet, és annak egy csúcsvezetősége, ami összefogta az abban az államban munkálkodó kisebb szervezeteket. Továbbá volt egy országos csúcsvezetőség, amit úgy hívtak, hogy Ausztráliai Magyar Szövetség. Itt tömörültek az államok főszervezői.
Közben megalakult az Új-Zélandi Magyar Szervezet is. Ennek vezetői átutaztak Ausztráliába, és együtt alapítottak egy nemzetközi magyar szervezetet, amit Ausztráliai és Új-Zélandi Magyar Szövetségnek hívtak. Így lettek nemzetközivé. Erre nem tudok példát máshol a világon. Ezt el kell mondani az ausztráliaiakról és új-zélandiaiakról.
Ezzel szemben a kanadai magyarság feltétlenül tagoltabb. Természetesen ennek érthető okai közé tartozik, hogy a távolságok nagyok, ami lényegesen megnehezíti az együttműködést. Kanadában nagyon sok magyar próbál ilyen irányú erőfeszítéseket tenni.
Az ausztráliai és a kanadai magyarság túlnyomó többsége, legalább is az a része, aki érdeklődik Magyarország iránt, alapjában véve egyívású a politikai alapállását tekintve.

Az EU soros magyar elnöklése alatt az általunk ajánlott programokból melyeket követett siker ?

A magyar elnökség a saját programját, prioritásait valósítja meg. De mert csak fél évre szól, és az EU-nak van Kanadában delegációja; az itteni szervező munka jelentős részét a féléves elnökségektől függetlenül ők végzik. Mi itt elsősorban kulturális rendezvényekkel emlékeztetünk az elnökségi munkánkra. Ilyen a magyar-lengyel elnökségi átadás-átvétel alkalmából rendezett közös koncertünk Montreálban június 12-én. A feladatok mindenekelőtt gazdasági kérdések, az EU politikai gazdasági helyzetének rendbetételét foglalja magába. Az elnökség inkább szervezési, mint irányítási kérdésekkel foglalkozik. Nagyon sok tárgyalás, megbeszélés szervezése a feladat.

A prioritások a következők:
Orbán jelmondata volt, amikor az elnökséget kezdtük: "Erős Európát szeretnénk".
A legfontosabb feladat az energiaellátás, szétosztás, utánpótlás megszervezése, megerősítése, különös tekintettel arra, hogy megszűnjön minden országban az az állapot, hogy csak egyfajta energia használatra szorítkoznak, pl:  olajra.
Magyar vonatkozású téma, hogy egy éves kemény tárgyalások után az Orbán kormány visszavásárolta Oroszországtól a MOL részvényeit, amit az előző években eladtak. Most már tényleg magyar kézben van a MOL.

További magyar prioritás, s részben regionális jellegű, de az EU-n belül ugyanolyan fontos a roma integráció kérdése, ami egyre inkább európai probléma.
Ez magyar probléma, de legalább olyan nagy gondja a környező országoknak és a nyugat-európai országoknak is. Ha erre nem találunk megoldást, abból nagyon nagy baj lesz. Európai problémává változott, tehát európai szinten kell kezelni a roma nép integrációját, az edukációt, hogy ne váljon robbanás-veszélyessé.
Azonkívül az EU egyik programjának nevezhető a Duna program is, ami több európai országot érint. Fontos programok egyike az EU bővítése, nevezetesen például Horvátország felvétele, amit mi a legnagyobb mértékben szorgalmazunk.
Téma a keleti partnerség kialakítása. Van több keletebbre fekvő ország, amelyek már régen foglalkoznak a belépés kérdésével.

Ezekkel az országokkal vállaltunk partnerséget, s igyekszünk előrevinni a megoldást.

Kanadától - más országokkal szemben - vízumkedvezményt élvez Magyarország. Kijelenthetjük-e, hogy elmúlt az a veszély, hogy a magyar turistákra is vízum-kötelezettséget rójanak? 

A kanadai bevándorlási politika túl liberális. Mint közismert, a menekültek nemcsak, hogy megkapják a menekült státuszt, de rögtön pénzt, segítséget is kapnak.

Elég korán rájöttek mind a magyar, mind a kanadai oldalon, hogy erre az anyagi segítségre bizonyos szervezet - amely két oldalra dolgozott - rátette a kezét, tehát bűnözéssel állunk szemben. Természetesen nem minden estben, de a menekülteknek jelentős számánál igen.
E jelenséget felismervén Kanadában új törvény létrehozásán dolgoznak, ami korlátozza majd ezt képtelen helyzetet: tudniillik, azok a magyarországi állampolgárok, akik menekült státust kérnek Kanadától, azok egy nemzetközileg is elismerten demokratikus országból származnak. - Ilyen nincs! Ennek véget kell vetni!

Nagyon jó az együttműködés Magyarország és Kanada között, aminek köszönhetően eddig elkerülhettük a vízumkötelezettség újbóli bevezetését.

Az új magyar kormány sok gazdasági, politikai problémát örökölt, ami megoldásra vár. Mit gondol jövőről, várhatóan hogyan alakulnak, kezelik majd ezeket a gondokat?

Azt mondhatjuk, hogy Magyarország 180 fokos fordulatot tett, és abba az irányba mozdul, hogy azt a rettenetes gazdasági csődöt, amit az elmúlt évek politikája okozott, lehetőleg mihamarabb rendbehozza.

Alapvető, fontos kérdések közé tartozik tehát a gazdasági helyzet rendezése. Köztudott, hogy Magyarország olyan adóssági csapdába került, ami Európában páratlan.
Megszorításokkal próbáltak ezen javítani, ami abszordum. Fordulatot kellett és kell tenni, hogy ebből kijussunk, mert a nemzeti lét forog kockán. Az a legszörnyűbb, hogy a nemzeti összjövedelemnek több mint 80 %-a tartozás. Ez jóval korábban kezdődött ugyan, de az előző kormány alatt vált kritikussá.

Csak egy példát mondok: az Orbán kormány volt az, amelyik ki merte mondani, hogy azok a nemzetközi nagyvállalatok, melyek 20 éven keresztül sok milliárd dollár támogatást kaptak a magyar kormányoktól, végre azok is vállaljanak részt a magyar közterhek viseléséből. - Itt nem múlti-ellenségességről van szó, ahogy azt egyes pártok beállítják, hanem az igazságosságról.
Döntő változás következett be a nemzetpolitikában. Pontosabban, most van nemzetpolitika, korábban nem volt. Ezen a téren kellett azonnali változást létrehozni. Ennek érdekében új törvényt hozott a parlament: azt törvényt, amely a magyarok összetartozásának törvénye, amelynek értelmében minden magyar - bárhol él is a világon -ugyanolyan tagja a magyar nemzetnek, mintha az ország határai belül élne. Ennek a törvénynek tartalmat is adtak azzal a lépéssel, hogy a magyar állampolgárság megszerzését megkönnyítették. Mert ha valaki magyar állampolgár, az a legvilágosabb demonstrálása a magyarságának.

Ami még megoldásra vár, az a szavazás kérdése, de ezt is meg fogjuk oldani, mert ha valaki magyar, az vehessen részt a magyar politikai életben.

A politikát meg kell tisztítani, tisztességessé kell tenni!