1956. október.23-án tört ki a forradalom Magyarországon, ahol a szovjet csapatok kivonását, szabad választásokat, többpártrendszert, a sztálinizmussal való szakítást, a cenzúra eltörlését, a politikai foglyok szabadon bocsátását és a mezőgazdaság megreformálását követelték.

A lengyel szolidaritási tüntetésnek indult forradalomban a diákokhoz felfegyverzett munkások is csatlakoztak. Ledöntötték a Sztálin-szobrot, megostromolták a rádió székházát, amire a magyar államvédelmi rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre. Nagy Imre miniszterelnök október 24-én felszólította a lakosságot a harc beszüntetésére és közölte, hogy a Szovjetunió kész visszavonni csapatait. November 1-jén bejelentette az ENSZ-nek Magyarország semlegességét, és kilépését a Varsói Szerződésből, amelynek elismerését kérte a nagyhatalmaktól. Ugyanezen a napon Kádár János főtitkár az MSZMP megalakulását jelentette be, és a szocialista társadalmi rend megóvására szólított fel. November 4-én a bevonuló szovjet csapatok leverték a kommunista párt hatalma és a Szovjetunió ellen irányuló forradalmat.

Apró Antal, Kádár János, Kosa István és Münich Ferenc nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint november 1-jén megszüntették kapcsolataikat Nagy Imre csoportjával, valamint bejelentették a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Szolnokon. Nagy Imre segítséget kért az ENSZ-től utolsó rádióbeszédében, majd társaival a jugoszláv nagykövetségen keresett menedéket

A szovjetek utasítására Kádár János, Münnich Ferenc és Marosán György Moszkvához hű kormányt alakított.

A kormány elnöki tisztségét Kádár János, az MSZMP KB főtitkára töltötte be 1958.november.27-ig.