“A Montreáli Magyar Iskola a helyi magyar közösség egyik legrégibb, jelenleg is működő intézménye. Már a második világháború előtt, amikor még a vidéki Magyarország egyes településein iskolák sem léteztek, Montreálban már volt hivatalos magyar nyelvű oktatás. A Montreáli Magyar Iskolát 1933-ban alapították a Szociális Testvérek. Az intézményt Mária nővér vezette és a vallásos nevelést hangsúlyozta. Ekkor kb. 300 diák tanult az iskolában, amely három helyen működött a Szt. István Otthonban, a Saint Patrick és a Saint Louis iskolákban.

A második világháború után az iskola helyzete rosszabbodott és immár a Commission des Écoles Catholiques bizottság jóvoltából lehetett Montreálban magyar nyelvű oktatást folytatni. A magyarral párhuzamosan francia tanítás is folyt két osztályban. 1956 után az iskola működésébe bekapcsolódott a plébánia és ebben az időszakban 40-60 diák tanult itt.

A 60-as években a tanulók létszáma folyamatos növekedésnek indult. A szervita rend átvette a minoritáktól az iskola irányítását, az oktatás egyre hivatalosabbá és szakszerűbbé vált. 1961-ben közel 140 diák iratkozott be, 1967-ben pedig 165 főre nőtt a létszám. A tanítás a plébánia mellett Notre-Dame-de-Grâce-ban és Saint-Roche-ban folyt az akkori szervezők, Dr.Baráth Tiborné, Dr.Tamás József és Pap Györgyné irányítása alatt. Az iskola a Magyarok Nagyasszonya Egyházközség és a Commission des Écoles Catholiques támogatása mellett tudta biztosítani a magyar nyelv oktatását a főként kétkezi munkából élő szülők gyermekeinek. Az iskola szociális szerepe és nyitottsága a szegények és frissen emigrált magyarok számára mindig központi pillérként jelent meg.

A hetvenes évek kezdetén a Magyar Iskola tovább növekedett. Dr. Thököly Imre lett az iskola elnöke, az igazgatója pedig az újonnan érkezett Deák Ferenc Atya, ők hozták létre a Szülői Fenntartó Bizottságot. A nyolcvanas években az iskola nagyon szép napokat látott meg, ekkor sokáig Göncz Jolán volt az igazgató. 1983-ban rendezték meg az első szavalóversenyt, 1986-ban pedig elindult a magyar nyelv oktatása felnőtteknek. Hosszú éveken át a plébánia minden zugában tanítás folyt, a díszteremben, a színpadon és amögött, még a folyosókon is. Amikor 1984-ben felépült az Ifjúsági Otthon, a tanulók végre elfoglalhatták új tantermeiket…”

/http://www.montreali-magyar-iskola.com/index.php?page=text&id=14/

"A nyelvében él a nemzet!". Mivel nyelv nélkül nemzet sincs, Gróf Szechenyi István kijelentése helytálló! A "nemzetről" beszélt, ami szintén csak fogalom! A nemzet előfeltétele a tömegesen beszélt és közös nyelv! Ha nép, ember nincs, akkor az sincs aki beszélne, közös nyelv, nemzet sincs, de hát vagyunk, és a létezésünk a gyökerünk!

Köszönjük mindazok áldozatos munkáját, akik a 80 évben éltették nyelvünket!