Május 26-án rendezte a Magyar Bizottság a Hősök Napi megemlékezést.
Az idő nem kedvezett az idei ünnepi hangulatnak, kitartóan esett az eső és hideg szél fújdogált, ezért a Mindszenthy teremben folyt le az ünnepi műsor, ahol viszont a hangulat melege járta át a jelenlévőket.

Baka Károly vezette az ünnepséget, és a Cserkészek bevonulása után, Dr. Pordány László nagykövet bemutatta ünnepi vendégünket, Répás Zsuzsanna helyettes államtitkárt, aki  pár napra érkezett hozzánk.
Az alábbi részletet beszédéből idézzük:

"Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szeretettel köszöntök mindenkit, aki eljött a fogadásra! Nagy örömömre szolgál, hogy ma Önök közt lehetek, és úgy érzem, mindnyájunknak nagyon fontos és szívmelengető élmény közösen ünnepelni a Hősök Napját. Megtiszteltetés, hogy együtt állíthatunk emléket őseink, elődeink életének, tetteinek. Olyan embereknek, akiknek több, mint ezer év értékeit, örökségét köszönhetjük. Egy nemzet fennmaradásához elsősorban az a tudás szükséges, ami alapján meg tudjuk különböztetni az értékest és az értéktelent. Ez az elválasztás mutatja meg mindannyiunk számára, hogy mi az, amit tovább kell örökítenünk, amit a gyermekeinkre hagyunk, amit megtanítunk nekik. Ezen a jeles ünnepen olyan embereket és cselekedeteket ünneplünk, akik és amelyek méltán képviselik az egyetemes magyarság múlhatatlan, örökérvényű értékeit. Ezt a hagyatékot ápoltuk, alakítottuk folyamatosan azzá, amivé mára lett. Hőseink öröksége és a mi tetteink formálják a mai magyarságot: őseink szellemét mi kötjük össze a jövő generációval.
Engedjék meg, hogy Eötvös Károlyt idézzem, aki úgy fogalmazott: "A nemzet gazdagságát nemcsak vagyonának ezermilliói, erejét nemcsak katonáinak százezrei teszik. Gazdagságának hatalmasabb és fenségesebb része múltjának dicsősége, hőseinek sokasága. És az az önérzet, amelyet ezek fénye költ ki s növel magasra és terebélyessé. Rengeteg erdő a nemzeti önbizalom, de a világosság nélkül, melyet az ősök dicső példáinak napfénye gerjeszt, elsárgul és elhervad az." A mai magyarság számára is irányt kell, hogy mutasson az ősök dicső példáinak napfénye, hogy megóvjuk és gyarapítsuk nemzeti önbizalmunk erdejét.
Minden egyes magyar ember számba veszi a közös múltat, amikor a saját identitásáról, a közösségben elfoglalt helyéről, szerepéről gondolkodik, ahogyan a nemzet tagjaként él, és ahogyan tenni szeretne érte. Mert ez a legfontosabb tanulság, amit a maihoz hasonló jeles napok, események fednek föl előttünk: megfogalmazni a kérdést, hogyan lehetek méltó hőseink örökségéhez, hogyan tudok úgy cselekedni, hogy az közösségem megelégedésére, gyarapodására szolgáljon? A hősökre nem csupán emlékezni kell, hanem éltetni is szellemiségüket. Ez pedig csak tettek által lehetséges.
Volt idő, amikor kívülről akadályoztak minket ebben. A félelem és a gyűlölet rezsimje igyekezett kijelölni az általa ideálisnak képzelt világ felé vezető utat egy kreált, talmi mitológiával és a magyarság valódi történetiségének megsemmisítési vágyával. Így történhetett meg az is, hogy az 1924-ben nemzeti ünneppé emelt Hősök Emlékünnepét a második világháborút követő kommunista hatalomátvétel után betiltották. Kiderült azonban, hogy a múltat mégsem lehet végképp eltörölni: 2013-ban immáron a világban ugyan szétszórtságban élő magyar nemzet újra egységben, együtt ünnepli a Hősök Napját.
A rendszerváltozást követően éppen a múlthoz való viszony tisztázása, helyes megítélése volt az egyik legnagyobb feladat. Az állami, politikai, gazdasági, jogi átalakulás mellett a magyarságnak önmaga megítélésében és az egymás iránti bizalom terén kellett szembenéznie a legnagyobb kihívással.."

Ünnepi szónok Licskó Szabolcs atya, a Magyarok Nagyasszonya Egyház plébánosa volt, beszédében méltatta a hősök érdemeit, és hogy mit jelent ez ma a Kanadában élő magyaroknak, hogyan vihetjük tovább elődjeink hősi szellemét.

A Montrealban tartózkodó kultúrkövet, Fehérváry Lilla előadóművész énekeit Lakatos István kísérte, majd szólót játszott, ami több hallgatónak könnyeket csalt a szemébe.

A  bizottságok vezetői idén is egy-egy szál virágot helyeznek a jelképes emlékműre, tiszteletadásként hőseink emlékének.